Ünnepélyes rendezvény keretében, vadregényes helyszínen nyitotta meg kapuit Válon a Magyar Géniusz Program legújabb kiállítása, a „Múlt ifjúság tündértaván” című tárlat. A bensőséges hangulatú és magas színvonalú megnyitót megtisztelte jelenlétével Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője és a Magyar Géniusz Program képviseletében dr. Végh Katalin és Csapláros Andrea is.
Ádám Zsuzsanna alpolgármester emlékeztetett, hogy legutóbb 25 éve volt ilyen ünnepélyes alkalom, amikor a felújított Vajda Emlékházban megnyílt az állandó kiállítás a nagyközönség számára. Most a költő születésének 195., halálának pedig a 125. évfordulóján egy megújult kiállítással tisztelegnek Vajda János előtt.
Bechtold Tamás polgármester elmondta, hogy a kiállítás megújításának gondolata már több éve napirenden volt, s a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével most végre valóra is válhatott.
A máig érvényes üzeneteket megfogalmazó tárlat Vajda János életét, közéletben betöltött szerepét és persze líráját mutatja be. Vajda János fiatalsága a reformkorhoz kötődött, gondolatai, érzései ebben az időszakban születtek, majd az 1848/49-es forradalomban, szabadságharcban érlelődtek. Életének, újat teremtő költészetének és felelősséggel művelt közéleti publicisztikájának értéke viszonyítási pont lehet ma is.
Ahogyan L. Simon László is hangsúlyozta beszédében: Azért kell irodalmat tanítani, mert az jellemformáló erővel bír. Felnőtté válásunk során az irodalom segít nekünk tájékozódni, lelki önvédelmet szerezni a későbbi csapásokra, erőpróbákra és abban is, hogy szilárd jellemmel, tisztességes hazaszeretettel álljunk a világhoz.
A Vajda János-kiállítás a mai kor embere számára a szépirodalom és kortörténet révén ismeretanyagot nyújt egy olyan évszázadról, amely hősöket teremtett. Vajda élete a tanulóifjúság számára a felelős ember példája lehet, aki megkeresi helyét és a közösségi élet minőségét javítani hivatott ember feladatait a korban, amelyben él. Vajda életének első szakasza, amely a forradalom és szabadságharc vonzásában zajlott, az eszmék, a választás szabadságának fontosságát húzza alá, a kiegyezést követő esztendők politizáló költője, aktív lapszerkesztője és újságírója pedig azt hangsúlyozhatja számunkra, hogy feladatunk és felelősségünk van abban, hogy megfigyeljük a körülöttünk folyó változásokat és reflektáljunk rájuk.
Vajda János költészete és életútja visszaállít bennünket a rögvalóba: arra figyelmeztet, hogy a hősök is emberből vannak, az embernek lenni megannyi nyűgjével, rossz döntéseivel, kedélyhullámzásaival, akarnokságával - és a szabadságának következményeként érkező rettenetes magányával. A szó szoros és átvitt értelmében is „montblanc-ember” - mondta el Demeter Szilárd irodalmi igényű beszédében.
