Fontos állomásához érkezett a Magyar Géniusz Program. 2022. június 29-én Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban megnyílt a program első, pályázati támogatásból megvalósuló fejlesztése, az „Igaz vót ám ‒ Egy vállusi summás asszony mesevilága” című időszaki tárlat.
A Petőfi-emlékév keretében a Magyar Géniusz Program egy olyan nagyszabású pályázati programot ölel fel, mely a vidéki muzeális intézmények számára nyújt anyagi támogatást állandó és időszaki tárlatok létrehozására, valamint tudományos kutatások végzésére.
A 25 millió forintos támogatásból megvalósuló kiállítás célja, hogy élményközpontú módszerrel mutassa be a kulturális identitás egyik jellegzetes néprajzi értékét, a népmesét. A népmese, mint folklórműfaj különlegessége, hogy egyszerre kollektív és egyéni alkotás is. A szájhagyomány útján terjedő történetek a mesemondás pillanatában egyéni megnyilvánulások, mégis szoros interakcióban a közönséggel formálódnak és öröklődnek tovább. Olyan kollektív lélektani tükör, ami nem csak szórakoztat, hanem csoportösszetartó erővel is bírhat.
Szellemi néphagyományunk páratlan kincse a dr. Petánovics Katalin által, egy vállusi summás asszonytól gyűjtött népmesecsokor, ami a kiállítás alapját képezi. A ritka anyagot a muzeológia eszközeivel és a népmeséken keresztül dolgozta fel Molnár Csenge néprajzos muzeológus, és egy izgalmas tárlat keretében mutatja be a múzeum.
A tervezők arra törekedtek, hogy a folklóremlék a keszthelyi és környékbeli hagyományokat éltető alkotók által újra életre keljen, ezáltal a tárlat kifejezi az élő népművészet értékét és a tovább örökítés fontosságát is.
Molnár Csenge, a kiállítás kurátora elmondta, a Magyar Géniusz Program keretében olyan témával akartak dolgozni, ami kifejezi egy közösség identitását, de egyúttal az egyéni alkotókészség is példája. Így esett a választás a népmesére, ezen belül is, a dr. Petánovics Katalin gyűjtésére, aki egy vállusi summás asszonytól gyűjtött történeteket az 1970-es években.
Három termen keresztül tarthat velünk a látogató úgy, hogy képzeletben útra kel ezzel a summás asszonnyal és eljut a mesék birodalmába. Arra törekedtünk, hogy egy interaktív kiállítás keretében történhessen ez, ezért a műtárgyak mellett, számos olyan installáció is látható, amit használhat a látogató.
A tárlat első egysége a summások közösségét mutatja be, ezen belül is a mesemondó asszony karakterét, mert azt gondoljuk, hegy napjainkban a summás mint kifejezés már nem egy közismert szó és az életforma sem ismert. A summások olyan mezőgazdasági idénymunkások, a 19. században és a 20. század első felében, akik nem rendelkeznek elegendő földdel ahhoz, hogy fenntartásk magukért, ezért áprilistól novemberig betakarító munkákat vállaltak nagybirtokokon.
Az első enteriőr azt a tárgykészletet mutatja be, amit az időszakos migráció alatt használtak.
A következő tétel a szekér, amit a Hintómúzeum restaurátorai készített a tárlatra. A látogató óvatosan használhatja a summások legrégebbi és teherhordó és közlekedő eszközét. Különösén akkor, ha a mellette található utazó ládából felpróbálja a summások viseletét, amit Riskó Erzsébetnek és alkotótársainak köszönhetünk. A terem túloldalán első ránézésre szokatlan installációkat látunk, de ha benyúlunk a tarisznyába, akkor kiemelhetünk belőlük olyan karakterkártyákat, amiből kiderül, hogy a summás asszony mesehőseivel találkozunk. Velük indulunk képzeletbeli útra a mesék birodalmába.
A második terem a sötét erdő, a mesemondó summás asszony történeteinek egyik színtere. Itt meghallgathatjuk Dóra Áron mesemondó tolmácsolásában az asszony néhány jellegzetes meséjét. A tér kétfunkciós, ha leálltjuk a digitális eszközöket, élő mesemondásra is van lehetőség.
Ebben a térben kértük fel a környék fafaragóit, Bereczky Csaba népi iparművészt és alkotótársait, hogy a népmesék egy-egy jellegzetes elemét készítsék el. Így a látogató, ha jól figyel, felismerheti bennük a meséket.
A harmadik terem egy jellegzetes mesetípuson keresztül vonja be a látogatót a mesék birodalmába. Egy klasszikus mesetípus, ami a summás asszony repertoárjában is szerepel, a varázsmese, amiben hősnek hét próbatételt kell kiállnia ahhoz, hogy eljusson a király trónja elé. Ebben a teremben a látogató lesz a mesehős, aki hét állomáson hét készséget alkalmazva, ismer meg újabb és újabb Zala megyei folklór műfajokat, és ha kiállta az összes próbát, saját uralkodói nevet választhat magának és új identitásával helyet foglalhat a királyi székben.
Fotó: Belovári András
