Májusban nyílik meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége - derült ki a Skanzenben tartott 2022. április 25-ei sajtótájékoztatón.
Erdély beleivódott a magyar identitásba, lelkileg elválaszthatatlan az összmagyarságtól - fogalmazott Kásler Miklós.
Emlékeztetett, hogy Erdély az "autonómiák halmaza" volt, és Erdély az a föld, ahol létrejött a vallások békéje 1568-ban, megelőzve Európát.
A miniszter szerint, hogy ha nincs Erdély, akkor az ország három részre szakadása után megszűnik a magyar életforma, a magyar hadművészet, a magyar mentalitás, "az az életszemlélet, ahogy mi, magyarok látjuk a teremtett Földet".
A kiállítás kapcsán megjegyezte, hogy nemcsak az épületeket kell nézni, hanem az azokat építő és a benne lakó embereket is.
Mintegy húszéves előkészítés és négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként nyílhat meg májusban az erdélyi tájegység első része - mondta el Cseri Miklós főigazgató, aki szerint a szakmai és a laikus közvélemény évtizedek óta várt óhaja teljesült a programmal. Cseri Miklós kiemelte, hogy a tájegység nemcsak a szórakoztatást, az oktatást és az élményszerzést szolgálja, hanem nagyon fontos értékmentés is történt, mert a modernizációval nagyon gyors módon tűnnek el az épületek.
Felépült az egykori marosvásárhelyi Hirsch-nyomda épülete is; forrás: blog.skanzen.hu
A Skanzen számára nagy lehetőség és feladat, hogy "segítsük ennek a traumának, ennek a történelmi kataklizmának a feldolgozását, hiszen a kibeszéletlenség, az Erdély-trauma, a Trianon-szindróma mind olyan problémái a társadalomnak, amelyekre adekvát válaszokat kell adni" - fogalmazott a főigazgató.
A projekten 27 néprajzos és történész dolgozott, jelenleg a program első fele készült el, a második rész - amely még mintegy száz épületet jelent - a tervek és a remények szerint 2025 környékére valósulhat meg.
A most elkészült kiállítást május 19-én Novák Katalin köztársasági elnök nyitja meg.
Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az odafigyelés és a szeretet fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a Skanzen nem csupán turisztikai látványosság, hanem közvetítője a múltnak, értékőrzője a jelennek és tanítója a jövő generációinak. Az tavalyi év végén az intézmény pedagógiai programkínálata is bekerült a Lázár Ervin Programba, amelynek célja, hogy lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül minden általános iskolás diák részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítsa a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, őshonos állatok bemutatóhelyeinek és múzeumok látogatásának élményét.
Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett, az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel - olvasható a projekt háttéranyagában.
Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.
Gyógyszertár a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban májusban megnyíló Erdély épületegyüttes első kiállítási egységében; forrás: MTI/Mohai Balázs
Az Erdély épületegyüttes jelenleg több mint 10,1 milliárd forintból valósult meg, kormányzati forrásból.
Borítókép forrása: skanzen.hu
