A Kuny Domokos Múzeum időszaki tárlata a Fellner Jakab emlékév alkalmából, a 300 éve született tatai építőmester tiszteletére valósult meg. A Fellner Jakab életét és munkásságát bemutató kiállítás a tatai 2022-es Fellner Jakab emlékév programsorozatának része, sarkalatos állomása, melyre több program is épül.
Fellner Jakab a magyarországi későbarokk építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt, aki építményeivel számos település képét alakította, formázta a 18. században. Egyszerű kőművespallérként kezdte meg tevékenységét hazánkban, majd kisebb gazdasági épületek tervezésével és építésével folytatta pályafutását. Kitartó munkája révén pedig végül korának egyik országos szinten legkeresettebb építészévé küzdötte fel magát. A Tatán létrehozott és általa vezetett, személye köré szervezett építési iroda nagyléptékű főúri és egyházi megbízatásokat is teljesített. Fellner építményei között grófi kastélyok, főpapi rezidenciák, illetve számos templom is található. Nagy kiterjedésű munkásságát mindennek ellenére csak a 20. század első felében, a két háború közötti időszakban fedezték fel újra, addig tevékenysége a feledés homályába merült.
A megvalósult kiállítás Dr. Révhelyi Elemér művészettörténész kutatási eredményeire épül. Révhelyi személye e téren meghatározó, hiszen a két világháború közötti időszakban, Magyary Zoltán professzor meghívására érkezett Tatára és kezdett el a település kulturális értékeinek kutatásával foglalkozni. Fellner munkássága és jelentősége Révhelyi életén át tartó kutatási témájává nőtte ki magát. A rendkívül gazdag fényképdokumentációs hagyaték és több ezer oldalt tartalmazó jegyzeteit a Kuny Domokos Múzeumra hagyta. Ezzel a kiállítással, a benne megjelenített fényképreprodukciókkal egyúttal Révhelyi Elemér előtt is tisztelgünk.
A tárlat célja, hogy bemutassa Fellner Jakab életét, munkásságát és jelentőségét a születésétől (keresztelőkút) egészen a halálig (tatai plébániatemplom kriptája). Az összeállítás törekszik rá, hogy több réteget képviselve megjelenítse a 18. század társadalmi viszonyait, az érvényesülés és előrejutás egy lehetséges példáját, a későbarokk építészet jellegzetességeit, művészettörténeti vonatkozásait, a korszak technikatörténetének tárgyi emlékeit az építészet és a mérnöki munkálatok terén. Mindennek középpontjába pedig egy olyan életutat, Fellner Jakab építőmester munkásságát helyezzük, melynek tudományos kutatása csak a két háború közötti időszakban, Magyary Zoltán ösztönzésére kezdődött meg. A kiállításon így jelenik meg az építész felfedezése a művészettörténet és a történettudomány által is, ezáltal bemutatásra és méltatásra kerül jelentősége és öröksége, továbbá munkáinak utóélete és értékelése.
A kiállításban szereplő eredeti műtárgyak részben a tatai múzeum gyűjteményében találhatók, részben kölcsönzés útján tudjuk bemutatni őket. Ezeket egészítik ki az elkészített 3D nyomtatványok, melyeken keresztül egészen közelről tudjuk megjeleníteni a Fellnerhez köthető műveket.
A múzeum első emeleti két időszaki kiállítóteremben egységes koncepció mentén történt a kiállítás megvalósítása, a termek láncolata egymásra épül. A kiállítás során az egyes állomások, egységek kronológiai sorrendben, de tematikai egységek bevonásával követik egymást, Fellner Jakab életének és munkásságának legfőbb pontjait és állomásait kiemelve. Az első teremben egy 18. századi építkezésen találjuk magunkat. Itt a korszak előre jutási lehetőségeit jelenítjük meg a kőművesi, építészi pálya keretein belül, egyúttal rávilágítva Fellner sokoldalú működésére, működésének helyszíneire. A második teremben már a későbarok alkotó építész műhelye, az építési iroda. Feladatok, megbízások, munkák és az ezért járó fizetség, honorárium az, ami közelebb hozza a tatai építőmester személylét hozzánk és korunkhoz. A kiállítás lezárásaként olyan képzőművészeti alkotásokat láthatunk, amik hűen ábrázolják a Fellner Jakab életében létrejött Tata és Tóváros mezővárosok arculatának elemeit és jelen korunk legkiemelkedőbb műemlékeit.
A kiállításon a Fellner által tervezett és felügyeletével kivitelezett épületeket, építészetének, stílusának jellemzőit kizárólag Révhelyi Elemér fényképfelvételein keresztül mutatjuk be. Ezt segítik az egyes építészeti elemekről, homlokzatokról, rizalitokról, ablak- és ajtónyílásokról készített részletfotók.
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap és Tata Város Önkormányzatának támogatásával, a Kuny Domokos Múzeum szervezésében valósult meg.
Impresszum
Kiállítás koncepciója: Dr. Schmidtmayer Richárd, Stegmayer Máté
Szakmai felelős: Stegmayer Máté
Szakmai tartalomban közreműködtek: Bognár Péter, Dr. Schmidtmayer Richárd, Szűcs József
A kiállítás látványtervezője: Görözdi Géza
A kiállítást építette: Stummer Balázs, Stumtem Kft.
Nyomdai munkák és kivitelezés: Simonné Harmados Ildikó, Simon János (Kontúr Dekor)
A 3D-maketteket szerkesztette és nyomtatta: Simon János
A kiállított tárgyakat kölcsönözte, reprodukciókat rendelkezésre bocsájtotta: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – Műszaki Tanulmánytár, Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Képcsarnok, Mikulov városa, Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára
A kiállításban szereplő kisfilmeket készítette: Kovács Mátyás, Szűcs József
Konzerválás: Szabó József
A kiállítás építésében közreműködtek: Kovácsné Horváth Viktória, Kristóf Ádám, Pajtók Vivien, Schmidtmayer-Busa Mónika, Simon Sándor, Willand Annamária
Múzeumpedagógia: Nagy Zsuzsanna, Szegedi Fanni, Szűcs József
Képek: Varga Edit múzeumi fotós
