A Kiscelli Múzeum legújabb tárlatán Lugosi LUGO László személyes Budapest archívuma kerül bemutatásra, amely műfaját tekintve fotográfiai- és tér-installációs jelentésfeltárás. A látható és a láthatatlan Budapest egybenlátása.
A fotográfiákban rejlő potenciál eseményszerű bemutatása, prezentáció és reprezentáció, amely a fotográfusművész Budapest teljességét érintő jelentés-előállását, és jelentés-kifejlését viszi színre a Templomtérben, a fotográfiai eljárások mélyén nyugvó fény-árnyék architektúra installációjával.
A kurátori koncepció szerint az egyes fotóképek egyrészt kiemelik és dokumentálják, ezáltal megőrzik a rögzített események terét és idejét, másrészt a fotográfiák egymás utáni és szimultán vetítése elmossa a konkrét téridőt, és egy nagyobbat, egy új paradigmát hoznak létre, miként ez az archívumokban őrzött dokumentumokkal is megtörténik: kapcsolatba lépnek egymással egy nagyobb teljesség irányában. Lugo a városi létezés feltárására törekedett, amit azzal ért el, hogy a dolgokat látszani engedte, a bennük lévő potenciál és alkalmasság révén.
A Description without Place (Leírás, hely nélkül) című versében Wallace Stevens költő a létezés és a felismerés tömör élményét, a kifejlés oszcilláló folyamatában ábrázolja: „Lehet, hogy látszani – annyi, mint lenni, / Mint a Nap is valami látszó, és van. // A nap egy példa. Az, aminek látszik, / És ilyen látszóként van minden dolog.”
Lugo városarcheológiának nevezte Budapest múltját- jelenét-jövőjét egyben megjelenítő tevékenységét. Lugo művei a művészeti kommunikációba, a példaként felfogható közös jelentés-alapzatba emelik, feltárják és a jelentés-horizontba juttatják a látható és láthatatlan Budapestet. A művészportréktól az épületfotókon át a graffitikig; vagy a 70-es és 80-as évek underground és avantgárd kultúrájáig.
Lugosi Lugo László (Budapest, 1953. 03. 30. – Budapest, 2021. 07. 18) fotográfus, szerkesztő, művészeti és fotográfiai szakíró, filmkészítő. Lugo sok tízezer fotót kitevő életműve, huszonegy önálló fotókönyve, mintegy félszáz általa szerkesztett kortárs művészeti albuma, valamint a magyar kortárs művészeti szcénán való áttűnései, mindenütt-ott-volt jelenléte egyfajta személyes, művészeti Budapest-intézményként is elgondolható. Sok évtizedes tevékenységével Budapest számára ő lett a magyar Proust, aki fotóképeinek tízezrei által fénnyel írta Budapest eltűnő és eljövendő történetét.
A kiállítás kurátorai:
Kurdy Fehér János (a kiállítás koncepciója), Radics Panka, Bán András, Lugosi Blanka, Danó Orsolya.
A kiállítás megtekinthető 2024. október 27-ig, hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig.
