Az év kiállítása Pulszky Társaság kiállítás Múzeumok Őszi Fesztiválja téma külföld programajánló interjú felhívás Múzeumcsinálók Egyetemisták a múzeumról MetaMúzeum

Különutak

KIÁLLÍTÁS

Magyar Múzeumok Online

2017-06-30 09:08

Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció

A Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár közös kiállítása

A két óbudai múzeum 2017. június 1-én megnyílt kiállításaival az 1927-ben született drezdai képzőművész, Karl-Heinz Adler munkásságának bemutatására vállalkozik. Az idén 90 éves Adler a német absztrakt művészet fontos alakja, újrafelfedezése napjainkban folyik Németországban. Alkotói tevékenységének jelentős időszakát korlátozta a rendszerváltás előtti kultúrpolitika ideológiája: a néhai NDK területén Adler sokáig háttérbe szorult az absztrakt művészeti törekvéseket elvető szocialista környezetben. Bár Adler az 1970-es, 80-as évektől több magyar művésszel is kapcsolatban állt, személye és művei rejtve maradtak a szélesebb hazai közönség előtt.

A két budapesti kiállítás legfőbb érdekessége, hogy Adler életművén keresztül a magyar művészet eddig kevéssé vizsgált jelenségei kerülhetnek fókuszba. A kurátorok különböző megközelítésből azt vizsgálják, hogy a szocialista időszakban kevésbé tolerált absztrakt művészet különböző jelenségei a tiltások ellenére milyen formákon keresztül tudtak érvényesülni. Erre utal a kiállítás címe is. A Kassák Múzeumban Adler képzőművészeti tevékenységének a bemutatása alkalmat ad a hatvanas-hetvenes évek absztrakt művészeti gondolkodásának, kapcsolatrendszerének, társadalmi és politikai fogadtatásának regionális szempontú megközelítésére. A Kiscelli Múzeum kiállítása a „magyar absztrakció” egy sajátos szeletét tárja fel: Karl-Heinz Adler geometrikus épületplasztikáiból kiindulva azt vizsgálja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a magyarországi középületeken milyen módon jelenhetett meg az autonóm művészetként egyébként elutasított geometrikus absztrakció.

A kiállítás a köztéri képzőművészet legfontosabb online adatbázisával, a Köztérképpel együttműködésben kilép a múzeumok falain kívülre, és ezzel egész Budapestre kiterjeszti a témával kapcsolatos vizsgálódásait. A városi műalkotások felfedezésére készített térkép segítségével az érdeklődők a helyszínen is megnézhetik a Kiscelli Múzeumban bemutatott munkák máig megmaradt darabjait – például a Déli Pályaudvar falplasztikáit, vagy a ma Marriott néven ismert Hotel Duna Intercontinental épületének díszítését. Emellett azokat a műveket is felkereshetik, amelyek nem kerültek bele a kiállítási válogatásba. A nyomok keresése azonban ezen a ponton sem ér véget: a múzeum felhívást tesz közzé hasonló műtárgyak felkutatására, a közönséget is bevonva a múzeumi kutatómunkába. Így megvalósul a múzeumnak az a vállalt missziója is, hogy a város tereit kitágított múzeumként, a múzeumot pedig diszkurzív térként értelmezze.