Japonizmus az Osztrák–Magyar Monarchiában. Tanulmánykötet a japán–magyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulójának tiszteletére

KÖTET

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
2020-12-24 14:00

A Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy (Japonizmus az Osztrák–Magyar Monarchiában) című angol nyelvű kötet Japán és az egykori Monarchiához tartozó országok között fennálló diplomáciai kapcsolat 150. évfordulójának megünneplésére készült, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum irányításával.

 

Az Osztrák–Magyar Monarchia és Japán képviselői 1869. október 18-án írták alá Tokióban a két ország közötti kereskedelmi és barátsági szerződést, amely hatást gyakorolt a felek közti nemzetközi politikára, elősegítette a kereskedelem fejlődését és a kulturális transzfert. Bár a Monarchia 1918-as megszűnése után számos utódállamra bomlott, a közép- és kelet-európai régió számos országa közös kultúrtörténetének része lett a japán művészet és kultúra szeretete. A tanulmánykötet célja a japán kultúra meg- és elismerésének, valamint a helyi művészek számára ihletadó szerepének bemutatása.

 


Jelen kötet egy hároméves együttműködési projekt gyümölcse, melynek során olyan országok japonizmus-kutatói dolgoztak együtt, amelyek egykor a Monarchia részét képezték. A tizenhét szaktanulmány négy tematikus szegmensre tagolódik.

 

Az Egy új ismerős című egység megismerteti az olvasót a japonizmus kelet-közép-európai kezdetének történelmi, politikai, kulturális közegével, mely ugyanolyan különleges volt a fiatal Monarchia, mint a császári hatalom restaurációja által jelentős társadalmi változásokon áteső Japán Birodalom számára. A második rész, az Utazó műtárgyak, a közép-európai japán műalkotások befogadására, gyűjtésére és értelmezésére koncentrál. A harmadik egység, a Művészek és műalkotások a japonizmus olyan klasszikus témáit tárgyalja, mint a festészet, a grafika, a kerámia- és üvegművészet, valamint a színház. A kötet utolsó része, A japonizmus ösztönzői, a közép-európai kulturális, politikai, társadalmi jelenségekre és légkörre összpontosít, amely termékeny teret adott a japán kultúra befogadásának és nyitottabbá tette a Monarchia polgárait a keletről érkező új impulzusok iránt, mint korábban bármikor.

 

A kötet kiindulópontja az első küldöttség Japánba indulása Trieszt kikötőjéből 1868-ban, majd visszakísérjük a japánokat Bécsbe, ahol az 1873-as világkiállítás vendégei voltak. Górcső alá vesszük, milyen „japáni portékát” árult az Au Mikado Bécsben, Vanek úr Budapesten, C. Trau Triesztben és Stanek prágai boltjában, sőt, azt is, hogy mit vehetett a jokohamai turista a Mizumachi főutca egyetlen monarchikus tulajdonú curio-kereskedésében, Kuhn & Komornál. Sorra vesszük a Monarchia nagy japán gyűjteményeinek rendezőelveit, gazdasági, pedagógiai, esztétikai szempontok szerint. Vizsgáljuk, milyen példaként szolgált Japán Közép-Európa népei nemzeti identitástudatának fejlődésére, mit jelent térségünkben az orientalizmus Nyugat-Európához képest, és hogy milyen Japán-imázst sugallt a 19. század végének képes sajtója a Nyugat számára megnyitott, legkeletibb országról. A Monarchia művész utazói elmesélik, mit láttak Japánban, s akik sosem jártak ott, arról vallanak színt, mit merítettek a Távol-Kelet művészetéből és integráltak a festészetbe, a grafikába, vagy az iparművészeti alkotásokba.

 

 

Összefoglaljuk, milyen hatást gyakorolt Közép-Európa színpadaira a japán utazó előadóművészek – zsonglőrök, táncosok, színészek – jelenléte a régióban. Megtudhatjuk, mit keres Japán a Monarchia ikonikus kávéházaiban, milyen szerepet töltöttek be a nők a japán kultúra közkedveltté tételében és hogy milyen súlya volt az aktuálpolitikának a Japán (és kultúrája) iránti szimpátia növekedésében és fenntartásában. A végpont az 1918-as év, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése.

 


A szerzők és a szerkesztők reményei szerint e kötet kelet-közép-európai közös örökségünk, Japán és kultúrája 150 éves tiszteletének és megbecsülésének kézzelfogható emlékévé válhat, és új, eredeti és kihívásokkal teli kezdeményezéseket inspirálhat a jövőben a japonizmus-kutatás területén régiónkban és azon túl.


Dénes Mirjam –Fajcsák Györgyi – Piotr Spławski – Toshio Watanabe (szerk.): Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2020.

 

Szerzők:
Bodor Kata, Dénes Mirjam, Fajcsák Györgyi, Farkas Ildikó, Földi Eszter, Kiss Sándor, Agnieszka Kluczewska-Wójcik, Radu Leca, Peter Pantzer, Piotr Spławski, Filip Suchomel, Stefano Turina, Toshio Watanabe

 

Kiadás nyelve: angol. Tartalma: Előszó, Bevezető, 16 szaktanulmány, 2 függelék, közel 200 illusztráció. Terjedelem: 328 oldal. ISBN: 978-615-5987-34-2


A kötet magyar nyelven várhatóan 2021 folyamán, e-book formátumban jelenik meg.

 

Kapható a MúzeumShopban és az Írók Boltjában. 

 

 

kiállítás, programajánló
2019-12-01 17:00
látogató, muzeológia, múzeumpedagógia, természet, újranyitás, virtuális
2020-10-17 07:00
iparművészet, képzőművészet, kiállítás, múzeumtörténet
2019-06-11 12:00