A kamerák osztályozása, besorolása azok legjellemzőbb vonása (állványos, alapdeszkás, kisfilmes, tükörreflexes, sztereó kamera stb.) alapján történik, történhet. A különleges fényképezőgépek értelmezés a szakirodalomban sokszor végletesen eltérő. Mi az olyan kamerákat nevezzük különleges gépeknek, amelyek méretükben, megjelenésükben, szerkezeti kialakításukban és egyéb jellemzőikben sajátos jellegűek.
Kisebb méretű, állvány nélküli, kézben működtethető gépek készítésével az 1850-es évektől próbálkoztak. Ezek a korai készülékek azért nem voltak népszerűek, mert legtöbbjük több másodperces felvételi idővel dolgozott, ezért mint „instant” kamerák kisebb méretük ellenére sem voltak praktikusak. A különleges kamerák virágkora az 1870-es évek második felében megjelenő fényérzékenyebb nyersanyagok, fényképlemezek és természetesen a tekercsfilm (Eastman), a fényerősebb objektívek, és a gyorsabb zárszerkezetek (Anschütz) megjelenésével köszöntött be.
A különleges kamerák története 1881-ben, Angliában kezdődött, amikor Thomas Bolas (1848-1932) a glastonbury-i születésű kémiaprofesszor, és lelkes fotóamatőr, szabadalmi igényt nyújtott be egy olyan, doboz alakú, kétlencsés, fényképlemezes kamerára, amellyel észrevétlenül lehetett felvételt készíteni. A 13 fényképlemezt kezelő találmánynak a „detektívkamera” nevet adta. Bár ez a készülék valószínűleg nem került forgalomba, mégis alapul szolgált az alany(ok) figyelmét fel nem keltő kamerák készítésére, amelyeket ezután már detektívkameráknak neveztek.
A fényképészeti eszközöket gyártó mesterek hamar felismerték, hogy igény jelentkezik a „rejtőzködő” kézi fényképezőgépekre. Az ilyen kamerákat olyan fotósoknak szánták, akiknek (természetesen) semmi közük nem volt a kémkedéshez, de akiket lenyűgöztek a feltűnésmentesen használható felszerelések. Az első detektívkamerák táskákra vagy csomagokra hasonlító, bőrrel vagy barna színű csomagolópapírral borított gépek voltak. Az emberi fantázia gazdagságának eredményeként az álcázásokra jobbnál jobb ötletek születtek. Az 1880-as években számos olyan fényképezőgép jelent meg, amelyeket nyakkendőbe, kalapba, sétapálcába, mellénybe építettek, és készültek zsebóra, színházi látcső, vagy monokuláris látcső formájú készülékek is.
A detektív-fényképezőgépekkel tréfás felvételeket készítettek a horkoló nagybácsiról, a frizurájával foglalatoskodó nagynéniről, de azért fontosabb használatukról is tudunk.1890-ben egy walesi osztályfőnök-iskolaigazgatót kaptak lencsevégre, amint éppen a válla fölé emelt bottal „fegyelmezi” a diákot. Félreértés ne essék, nem a testi fenyítés, hanem annak a szabályzattól eltérő módja okozott problémát, ugyanis a fegyelmező eszközt az oktató ütéskor a válla fölé emelte, de így ütni tilos volt. Újságok cikkeztek arról is, hogy Európa vezető bankházaiban, ha a pultnál gyanús külsejű egyén kívánt pénzt felvenni, vagy váltót nyújtott be, az arcmását detektívkamerával rögzítették.
A különleges, „csodabogár” kamerák iránt az érdeklődés az 1920-as évektől csökkent ugyan, de a II. világháború utáni évtizedekben újból készültek ilyen finommechanikai-optikai csúcsteljesítmények, például a japán Konan Mica Automat (1947), a C. P. Goerz „Minicord” (1951), a Minolta „Minolta 16” (1955), vagy a Kiev Arsenal „Kiev 30” (1974) fényképezőgépek.
Az Argus-Ergo
Mivel több fényképészeti üzem egyesült, az „Ergo” kamerát három különböző vállalat is gyártotta. A történet 1910/11-ben egy egy kis német kameragyártó céggel, a dél-németországi Sontheimben működő Nagel & Nettel Camerawerk-el kezdődött. A vállalkozás a gépet „Argus” néven készítette. A Nettel és a stuttgarti Contessa Camerawerke Drexler 1919. évi egyesülésével létrejött a Contessa-Nettel, a fényképezőgép most már Contessa-Nettel Argus majd 1924-tól „Contessa-Nettel Ergo” néven került forgalomba. 1926 szeptemberében a Contessa-Nettel, az Ernemann, a C. P. Goerz és lCA AG (International Camera Aktion Gesellschaft) fúziójával megalakult a Zeiss Ikon. Az új vállalat a gépet 1926-1931 között „Zeiss-Ikon Ergo” néven gyártotta. Egy megjegyzés: a Michigan állambeli Ann Arbor-ban lévő , az International Radio Corporation leányvállalataként 1936-ban alakult Argus, 1936 májusától „Argus” néven olcsó, és gyors sikert elérő, 35 mm-es, bakelitházas fényképezőgépet hozott forgalomba.
A valódi objektív
Az itt látható fémvázas, fekete színre lakkozott, részben fekete bőrborítású, monokuláris távcsőre emlékeztető kamera 1927-ben készült. Zsebben könnyen elfér, méretei: 7,5×11×5,8 cm, súlya 0,20 kg. A kamera elején f/4.5-36 értékre rekeszelhetőnek feltüntetett távcső-lencse azonban megtévesztés.
A gép, a lemezek és a táska
MMKM-leltári száma: 74.70.83.1
A valódi, Carl Zeiss Tessar 4.5/mm paraméterű objektívet a gép oldalán középtájon, az exponáláskor felnyíló fedél által rejtve találjuk. A témát az okuláron át a készülék belsejébe épített tükrös kereső segítségével egy kisebb, rejtett nyíláson át, 90°-os szögben elfordítva láthatjuk.
Az okulár és a beállítószerkezet
Az exponáló gomb lenyomásával a lencsét takaró fedél felnyílik, majd az exponálás után visszazáródik. A felvételek 4,5×6 cm-es üveglemezekre készülnek. Az objektív fogaskerekes rendszerű élesre állítását és az önfelhúzó, ismétlő-redőny zár 1/25-1/100 másodperces sebességét az „távcső-lencse” alatt elhelyezett apró tárcsákkal végezhetjük el.
A gép belseje
Az Ergo fényképezőgép fekete színű bőrtokban, használati utasítással került kereskedelmi forgalomba. Tartozéka 6 db 4,5×6 cm képméretű lemez kazetta.
Az álobjektív
Bár, mint említettük, a készüléket két évtizeden át három cég is gyártotta, az „Ergo” ritkán fellelhető kuriózum, értékes darab. Ezek a különleges kamerák nem kém-kamerák, mégis, az Imperial War Museums szerint Angliában az I. világháború idején az „Ergo”-t német ügynökök használták.
A fényképezőgép technikai megoldása és sikere két japán céget is inspirált a gép lemásolására. 1923-ban a tokioi Sone Sunshuido forgalomba hozta „Secrette” fényképezőgépét. Ebből különböző lencsékkel és váz-borítással „Regular” és „Special” változat is készült, 4,5×5, és 4,5×6 cm-es képmérettel. 1924-ben a szintén tokiói székhelyű Saneidō készített 4,5×6 cm képméretű Ergo-másolatot „New Argus” néven.
Felhasznált irodalom:
Szabó Tibor-Vidra József: Régi fényképezőgépek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994
https://www.pacificrimcamera.com/pp/ziergo.htm
https://www.antiq-photo.com/en/collections/museum/cameras/contessa-nettel-ergo/
https://hu.pinterest.com/pin/435441857733590173/
https://collectiblend.com/Cameras/Nettel/Argus-(Spy-Camera).html
http://camera-wiki.org/wiki/Contessa-Nettel
http://camera-wiki.org/wiki/Secrette
https://classic.leica-camera.com/at/en/lcc/Zeiss-Ikon-Ergo/31017-2
https://camerapedia.fandom.com/wiki/New_Argus
https://www.jack-the-ripper-tour.com/generalnews/detective-camera/
