Kolerától a koronavírusig - Világjárvány és zárvatartás a Magyar Nemzeti Múzeum történetében

Múzeumtörténet

Debreczeni-Droppán Béla
2020-04-03 07:00

A mostani koronavírus járvány miatt úgy érezhetjük, hogy egy kataklizma részesei vagyunk. Ilyenkor még inkább érdeklődünk a múlt iránt és feltesszük a kérdést: mikor lehetett hasonló vészhelyzet? Ilyen szempontból érdekes lehet, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum mikor volt korábban, a jelenlegihez hasonlóan, járvány miatt (rendkívüli intézkedéssel) zárva tartva.

 

Jómagam kutakodásom előtt azt gondoltam, hogy ilyenre az intézmény több mint kétszáz éves történetében nem volt példa, illetve egyszer lehetett csak tartósabb zárvatartás természeti csapás miatt, éspedig 1838-ban, a nevezetes nagy pesti árvíz idején. Ekkor a múzeum régi épületének földszinti részét elöntötte az ár, amely éppen tíz évvel „Petőfi napja” előtt, 1838. március 15-én tetőzött a fővárosban. Nem tudjuk pontosan, hogy ezután mikor nyitották meg a gyűjteményeket a közönség előtt. Ami biztosnak látszik, hogy május végén már voltak látogatók, erre utalnak a régiségtári vendégkönyv bejegyzései május 22-től. A múzeumi gyűjteményeket azonban nem sokáig lehetett ezután sem megtekinteni, mert hamarosan ládákba, dobozokba csomagolták őket és 1838 őszén átszállították ideiglenes (tárolási) helyükre, a Ludovika épületébe. Innen aztán csak 1845-46 folyamán kerülhettek vissza, így tulajdonképpen a múzeum, amíg a ma is álló múzeumpalota meg nem nyitott, zárva volt a nagyközönség előtt. Az első kiállítási rész, a képtár 1846-ban nyílt meg és ebben az évben a (többek közt) Kossuth Lajos szervezte iparműkiállítással az első időszaki kiállításának is helyt adhatott a Nemzeti Múzeum új épülete, amelyről az építési állványok csak 1847 nyarán kerültek le.

 

 

 A Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának árvízi bejegyzése, 1838 (MNM Központi Adattár, Múzeumtörténeti Gyűjtemény)

 

Két rendkívüli, járvány miatt elrendelt zárvatartásról is vannak adataink: 1892 októberében a kolerajárvány, 1918 októberében pedig a spanyolnátha-járvány idejéből. Első esetében nem teljesen nyilvánvaló, hogy hány napig is tartott pontosan a zárvatartás és hogy ténylegesen mit jelentett, azaz milyen léptékű lehetett. A kolerajárvány eredetileg Indiából indult 1892 márciusában, Magyarországon pedig júniusban Máramarosban regisztrálták az első beteget. Budapesten a betegség szeptember 26-án jelent meg.  A Fővárosi Lapok, a Pesti Hírlap és a Nemzet című napilapok 1892. október 12-i számukban arról adtak hírt, hogy a Nemzeti Múzeum igazgatósága ettől a naptól fogva a kolerajárványra tekintettel „az összes tárakat bezáratta”. Az egyes tárakat 50 krajcáros belépődíjjal lehetett ezt követően megtekinteni, a könyvtárat pedig csak az egyetemisták látogathatták. A három említett újságban a tudósítás teljesen azonos szövegű, úgyhogy valószínűleg szó szerint hozták az intézmény kiadott közleményét. A múzeumi intézkedést előidézhette a járvány gyors terjedése Pesten: csak a megelőző másfél napban 60 újabb regisztrált beteg és 17 halott volt. A fent említett közleményből, illetve a korabeli sajtóból nehéz teljesen világos képet festeni a történtekről. – Bezárták a múzeum gyűjteményeit és mégis látogathatók maradtak bizonyos rendkívüli intézkedésekkel? Elképzelhető, hogy a tárak bezárása csupán a múzeumi munkatársak munkaszobáira vagy a szokásos nyitvatartási rend megváltoztatására vonatkozhatott és úgy általában az épület kiállítótermeire nem. Ezt erősíti az az október 18-i hírlapi tudósítás, amely a főváros központi járványbizottság ülésének döntéseiről számol be: „A bizottság kimondta, hogy november 2-án, halottak napján, délután a szokásos tömeges kirándulások meg nem engedhetők. Ellenben nem látta szükségét a nemzeti muzeum tárai bezárásának, a mi iránt Pulszky Ferenc muzeum igazgató tett kérdést, minthogy az iskolák bezárása óta a tárlatokban igen nagy a tolongás. Ajánlatos azonban, hogy a tárlatok látogatóit csak egyes csoportokban bocsássák be.” (Fővárosi Lapok. 1892. okt. 18. 2146. p.) Ezt követően a járványbizottság hivatalos levélben kérte, hogy a múzeumot „ujból nyissa meg a közönség számára, mert igy a tanuló ifjúság hasznos szórakozással tölti idejét, másrészt pedig a muzeum nagy termekkel rendelkezik, jó a szellőzés, az egészségre nem veszedelmes.” (Pesti Hírlap. 1892. okt. 20. 290. sz. 8. p. – Szinte ugyanezt a szöveget hozta a Vasárnapi Ujság c. népszerű hetilap is, csak a végén egy kicsit hibásan: „…ott jó a szellőzés, a kholerajárványra nem veszedelmes.” ld. 1892. okt. 30. 44. sz. 757.) Ezt követően újra megnyíltak a múzeum tárai, azaz október 20-tól a „rendes sorrendben” váltak újra megtekinthetővé.

 

Az 1892-es nagy kolerajárvány is érintette néhány napig a Nemzeti Múzeum működését (Jantnyik Mátyás rajza, Vasárnapi Ujság. 1892. okt. 16. 42. sz. 720. p.)

 

Sokkal világosabb a kép a 26 évvel későbbi, 1918. októberi helyzettel kapcsolatosan. Ekkor az ún. spanyolnátha (más néven: spanyol influenza) szedte az áldozatait, nem keveset hazánkban is, köztük volt Kaffka Margit és Ady Endre is. A világjárvány 1918-1919-ben egyes számítások szerint a Föld lakosságának 3-5 %-át elvitte, áldozatainak számát 21 millióra, más becslések 27-50 millió közé teszik, azaz több halottat követelt, mint maga az I. világháború. 

 

Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója 1918. október 19-én a „Muzeum tisztviselői karában előfordult nagyobb számu járványos megbetegedések, és a fővárosban uralkodó járvány meggátlása érdekében” két hét időtartamra elrendelte az intézmény bezárását. A múzeumi részlegeknek elküldött erről szóló körlevélben az igazgató úgy rendelkezett, hogy a múzeum „a közönség elöl zárva tartassék”, ugyanakkor kikötötte, hogy mindez „a rendes hivatalos órák fenntartása mellett” történjék meg (MNM Irattár 259/1918. Érem- és Régiségtár).

 

A lapok másnap, 1918. október 20-án közölték, hogy a Nemzeti Múzeum bezár, Az Ujság című napilapban például a következőképpen: „A Nemzeti Muzeum igazgatósága közli, hogy az intézet gyűjteményei további intézkedésig zárva maradnak. Egyúttal a múzeumi könyvtár olvasótermeit is bezárják.” (Az Ujság. 1892. okt. 20. 246. sz. 9. p.) De nem nyitott ki Budapesten az Iparművészeti Múzeum sem és rövid időre a Szépművészeti Múzeum is bezárt. Úgy tűnik a Mezőgazdasági Múzeum fogadott csak látogatókat. A múzeumokon kívül a mozik is zárva maradtak. A zárvatartás a Nemzeti Múzeum esetében november elejéig tartott; november 2-án szombaton a múzeum még biztosan zárva volt, mert az újságok nem tüntették fel a nyitvatartó intézmények között, és a következő nap, vasárnap sem nyitott ki. A vasárnap ekkor már nem számított kiállítási szünnapnak a Nemzeti Múzeumban – de más múzeumnál sem –, mint korábban. November 4-én hétfőn viszont már nyitva tartott, a múzeum állatára volt ezen a napon megtekinthető 9 és 13 óra között (ld. Budapest – Köztársasági Ujság. 1918. nov. 3. 258. sz. 9. p.). Ezidőtájt egyébként ebben a négy órában voltak nyitva a múzeumok (a Mezőgazdasági Múzeum még rövidebb időtartamban, 10 és 13 óra között). 

Tehát elmondhatjuk, hogy a spanyolnátha-járvány miatt a Magyar Nemzeti Múzeum 1918. október 20-tól november 4-ig tartott zárva. (Eközben a fővárosban, a járvány közepette lezajlott az őszirózsás forradalom.)

 

 A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1918-1919 körül (Képeslap, Szerencsi Múzeum)

 

Ezt a mértéket most, 2020-ban a koronavírus járvány miatt már biztosan meghaladtuk, hiszen március 14-e óta nem látogathatóak a Nemzeti Múzeum kiállításai. A múzeum főigazgatója pedig március 19-től május 30-ig rendelt el a munkatársak számára otthoni munkavégzést.  Ez a cikk is ennek keretében született.                                                                                    

  

kiadvány, múzeumtörténet
2020-01-22 18:00
múzeumtörténet, természettudomány
2019-09-14 07:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00