Egy felekezethez, vallási csoporthoz való tartozás ma is lehet kiváltó oka annak, hogy valaki üldözötté, áldozattá váljon. A legtöbb támadás a vallási diszkriminációt monitorozó intézetek kutatásai alapján a keresztényeket éri. Különösen súlyos a helyzet a Közel-Keleten, a kereszténység bölcsőjében, ahol kétezer éves közösségek megmaradását fenyegeti veszély. A 2017. szeptember 19-én megnyílt kiállításával a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar és keresztény kultúrának, illetve annak történeti örökségének őrzője és kezelője, feladatának tartja, hogy ezeket a problémákat elemezze és érzékenyen megjelenítse.
A naponta ismétlődő robbantások, véres összecsapások, az egész Közel-Kelet és Észak-Afrika nagy részét elárasztó humanitárius katasztrófa a hírösszeállítások rutinszerűen ismételt elemévé vált. A térség háború és erőszak sújtotta országaiban a személyes és a közösségi tragédiák mindenkit érintenek.
A keresztények sorsa azonban kiemelt figyelmet követel, hiszen az elmúlt évek eseményei korábban soha nem látott mértékben rázták meg közösségeiket és gyorsították fel számarányuk radikális csökkenését.
A nyugati kultúra keresztény gyökerei a Közel-Kelet véráztatta földjébe ágyazottak, kitépésük, elhalásuk az egyetemes emberi civilizációt alapjaiban rengetheti meg.
A szélsőséges szervezetek és a muszlimok közé semmi esetre sem tehető egyenlőségjel.
Az iszlám legszélsőségesebb értelmezését valló dzsihadista szalafizmus a 20. század második felében alakult ki. A jelenkori dzsihadizmus meghatározó szervezete a magát “Iszlám Állam Irakban és Levantében” (röviden ISIS) nevező terrorszervezet. Az ISIS mellett azonban többszáz hasonló elveket valló fegyveres csoport működik a térségben.
Az emberek ellen elkövetett erőszak mellett mindennaposak az épített örökség elleni támadások is. A keresztények kultikus helyei a terroristák számára a pogányság jelképei, amelyeket el kell pusztítani. A támadások célja egyrészt a szimbolikus jelentőségű épületek megsemmisítése, másrészt pedig lakóházak lerombolása.
A közel-keleti keresztény közösségek apadása kétségbeejtő méreteket öltött az elmúlt években. Reménységet tápláló fejleményekre és kezdeményezésekre is találunk azonban példát. Világszerte egyre több erőfeszítés történik, amelyeknek célja a probléma hangsúlyozása mellett az otthonmaradás, az újjáépítés és a hazatérés elősegítése.
A kiállítás célja, hogy tudományos alapokra helyezve, történetileg és szakmailag alátámasztva felhívja a figyelmet a Közel-Keleten zajló folyamatokra, rámutasson a helyzet tarthatatlanságára, feltárja az okokat, és felvázolja a következményeket.
A bemutatott személyes történeteken keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az egyénekre, akik egy-egy közösséghez, kultúrához való tartozásuk miatt szenvednek el ma is rendkívül súlyos atrocitásokat.
Főkurátor: Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa, kurátorok/szakértők: Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézetből és Mércz András az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetéből. Szaktanácsadóként közreműködött: Kiss Etele, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa.
Munkájukhoz rengeteg külső segítséget és felajánlást is kaptak alábbi szervezetektől:
ACN International, Aid to the Church in Need
Káld Katolikus Egyház
Szír Ortodox Egyház
Szír Katolikus Egyház
Melkita Görög Katolikus Patriarkátus, Damaszkusz
Kopt Ortodox Egyház
Major Balázs
Régészeti Emlékek és Múzeumok Főigazgatósága - Directorate-General of Antiquities and Museums
Magyar Kurír
Merényi Zita
Székesfehérvári Egyházmegye
ADF International
SAT-7 televízió
A kiállítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával valósult meg.
