„Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” 1848–49 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum multidiszciplináris konferenciát szervez 2019. november 13–14-én.
A konferencia címéül választott idézet, Utassy József biblikus hangvételű verssora a hatalom kisajátító eljárásaival szemben haragosan és vádlón idézi meg, hívja vissza sírjából harmadnapon feltámadott messiásként a költőt. Ez a kép Petőfit nem a forradalmi triász tagjaként ábrázolja – egy egész generáció életérzését sűríti magába.
1848–49 története, hagyománya fölé minden korszak felrajzolta a maga egyedi, semmi másra nem hasonlító fényű glóriáját, vagy megfogalmazta a bánat, a pusztulás, a nemzethalál vízióját, ahogyan azt legutóbb Kárpáti György Mór Guerilla című filmje tette. Ez az a történelmi esemény, amelyről a magyarul beszélők a legtöbbször hallanak életük első két évtizedében, elsősorban formális, szabályozott keretek között, kötelező jelleggel a közoktatásban és hivatalos ünnepélyeken. Személyes képünket a forradalomról és a szabadságharcról azonban sokkal inkább az a közeg alakítja, amelyben szocializálódunk, eszmélkedünk: itt dől el, hogy Kossuth vagy Görgey, hogy Petőfi lánglelkű forradalmár volt vagy vakmerő hazárdőr…
1848–49 eseménysora A TÖRTÉNELEMről szóló mintázataink, véleményünk formálódásának alapanyaga. Ezért (is) érdekes megvizsgálnunk, szétszálaznunk a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött narratívákat. Hogyan alakult át újra meg újra az 1848-as forradalom és szabadságharc elbeszélése, jelentése az idők során? Mikor gyűjtötték össze, tették nyilvánossá a harcmezőről visszatérő önkéntes honvédek (civilben írók, festők, színészek) visszaemlékezéseit? A harctéri küzdelmeknek milyen képi lenyomata született a katonafestők keze nyomán, s ezek sokszorosított változatai hogyan befolyásolták a közösségek ízlését? Milyen eltérések látszanak a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban? Többek között ilyen kérdések mentén folyik majd a közös gondolkodás.
Programok:
2019. november 13.
Díszterem
9.30 – 9.45 Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának köszöntője
Legenda, kultusz, kegyelet
Elnök: Dávidházi Péter (BTK ITI)
10.00–10.30 Margócsy István (ELTE): A Petőfi élete és halála körüli legendák
10.30–10.50 Balázs Lajos (Sapientia EMTE): Nyergestető, a nemzeti kegyelet néprajzi földrajza
10.50–11.10 Török Zsuzsa (BTK ITI): 1848–1849 családi használatra – Bánffy Jánosné Wesselényi Jozefa írásszokásai
11.10–11.30 Radnai Dániel Szabolcs (PTE IDI): 1848−49 emlékezete a Szörényi–Bródy szerzőpár munkásságában (1969−1983)
Ebédszünet
Petőfi-képek
Elnök: Kovács Ida (PIM)
13.00–13.30 Révész Emese (MKE): Orlai festi Petőfit, Csernus festi Orlait
13.30–13.50 E. Csorba Csilla (PIM): „Van-é jel síri fádon, / Mutatni, hol pihensz?” – Petőfi végórája, feltámadása a képzőművészet tükrében
13.50–14.10 Bicskei Éva (BTK MI): Hímzéstörténetek (1848–1867)
14.10–14.30 Kaszap-Asztalos Emese (PIM): Álruhában szöktetni át a gondolatot – Petőfi-karikatúrák a 19. század második felében
Kávészünet
Párhuzamos ülésszakok // Díszterem
Politika és fikció
Elnök: Vaderna Gábor (ELTE)
15.00–15.30 Milbacher Róbert (PTE): „...a menny fog a földre leszállni” – A „földi menny” megteremtésének kísérlete Petőfi politikai költészetében
15.30–15.50 Muzsnay Árpád (EMKE): Petőfi-kultusz a romániai Szatmár megyében
15.50–16.10 Veres Miklós (PIM): „Az orosz rém” – Az 1849-es orosz intervenció hatása a dualizmus kori tudományos-fantasztikus és utópisztikus irodalomra
Párhuzamos ülésszakok // Bártfay-terem
Klasszikusok kicsit másként – Kultusz és pedagógia
15.00–15.30 Fenyő D. György (ME, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola): Petőfi tanítása – a Petőfi-kultusz tanítása
15.30–15.50 Suba Eszter (MNM): Kultusz és ereklye – tévhitoszlatás könnyek nélkül
15.50–16.10 Z. Kovács Zoltán (KE): János vitéz az iskolában
Kávészünet
16.30–17.00 Rákai Orsolya (BTK ITI): A kultikus beavatástól a keresőoptimalizálásig – a Petőfi-kultusz pozíciójának változásai a 21. század elején
17.00–17.20 Szabó Roland (Szent István Gimnázium, Budapest): A Petőfi-emlékezet a digitális nemzedék oktatásában, vagyis a digitális bennszülöttek márciusa
17.20–17.40 Czékmány Anna (PIM): Elveszett jelentés, avagy hogyan olvashatunk múzeumi tereket
2019. november 14.
Díszterem
Szövegemlékek
Elnök: Csörsz Rumen István (BTK ITI)
10.00–10.30 Szilágyi Márton (ELTE): Kiadástörténet és kultusztörténet – Petőfi összes műveinek vitatott tulajdonjoga az 1870-es években)
10.30–10.50 Horváth Anna (SZTE BTK IDI): 1868 – Honvédvilág
10.50–11.10 Mórocz Gábor (MMA MMKI): Az 1848–49-es szabadságharc emlékezete az 1952-es Kossuth-emlékkönyvben – különös tekintettel az eseménysor politika- és eszmetörténeti összefüggéseire
11.10–11.30 Ratzky Rita (PIM): A Petőfi-kép eltorzulása az 1950-es években
Ebédszünet
Kultusz a színpadon
Elnök: Csiszár Mirella (OSZMI)
13.00–13.30 Szalisznyó Lilla (SZTE): „…köztudottá vált eseményekhez mesét költeni nem háládatos dolog”– Az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc színházi emlékezete (1867‒1898)
13.30–13.50 Szabó-Reznek Eszter (BTK ITI): „Petőfi és Jókai lelke folyt össze az ő lelkével” – Jókai Mór, E. Kovács Gyula és az 1899-es jubileum
13.50–14.10 Zentai Mária (SZTE): Szabadság, politika, szerelem – Jókai Mór: Politikai divatok, Huszka – Háy – Fischer: Szabadság, szerelem
14.10–14.30 Zsoldos Emese (MNG): „Panaszfal gyertyákkal” – Az 1976-os Fáklyaláng-előadás díszletének értelmező szerepe
Kávészünet
Mások szemével
Elnök: Kalla Zsuzsa (PIM)
15.00–15.30 T. Szabó Levente (BBTE): Egy erdélyi angol a magyar szabadságharcról – John Paget megtalált és feltárt teljes naplójának tanulságai
15.30–15.50 Vesztróczy Zsolt (OSZK): Pro és kontra – 1848–49 képe egykori szlovák történelmi regényekben
15.50–16.10 Tóth Dóra (PIM): 1848–49 emlékezete a ponyván
A konferencia mindenki számára ingyenes, a szervezők regisztrációt nem kérnek.
