A Magyar Géniusz Program 2024 végéig 38 állandó és 26 időszaki kiállítás, illetve 39 tudományos projekt megvalósítását segíti elő - emelte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Program zárórendezvényén, Baján a Kamilla, a fény leánya - Ruha teszi a nőt? Bronzkori divatirányzat vagy kulturális hovatartozás? című kiállítás megnyitóján.
Az időszámítás előtt 1540 és 1430 között Sükösdnél eltemetett fiatal nő sírjának egyedisége és különlegessége abban rejlik, hogy korábban még soha nem találtak érintetlen bronzkori csontvázat tartalmazó sírt - emlékeztetett Zsigó Róbert.
Ezek a több mint 3000 éves leletanyagok abban segítenek, hogy jobban megértsük a múltat, és meghatározzuk helyünket a mai kultúrában. A családi sírhelyeket megrendüléssel és hálával ápoljuk, a nemzeti sírhelyeket büszkeséggel gondozzuk, előttük tisztelettel adózunk. A nemzeti emlékezetet is megelőző sírhelyeket viszont kutatással igyekszünk megőrizni a jövőnek, tanulságul megóvni a következő generációknak, mert mindez emberi kötelesség - fogalmazott az államtitkár.
A bajai Türr István Múzeum és a Bácskai Művelődési Központ tárlatmegnyitója egyúttal a "NOBORDER - Határ, ami nem választ el" című IPA-program nyitórendezvénye is.
A Magyar Géniusz Program tette lehetővé a tudományok közötti kapcsolatok kialakítását, amelyben hat múzeum, tíz magyar és egy lengyel tudományos intézet vett részt. Az Interreg IPA-program pedig abban segít, hogy a kutatás során megszerzett tudás a határon túlra is eljusson - tette hozzá.
Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Géniusz Program koordinátora elmondta: a több mint 3 milliárd forint keretösszegű programot a Nemzeti Kulturális Alap hirdette meg, szakmailag a szövetség koordinálja.
Az igazgató szerint a három éve zajló program üzenete az, hogy "a vidéki muzeológia érték, méghozzá a magyar kultúrát megtartó érték", célja pedig a múzeum-népszerűsítés, a Kárpát-medencei múzeumok rendjének kialakítása és "a vidék szerethetőségnek" múzeumi eszközökkel való támogatása.
Felidézte, hogy arányaiban a Bács-Kiskun vármegyei pályázókhoz került a Géniusz-támogatás legnagyobb része, 9,1 százaléka, hiszen 9 pályázatra összesen 242 millió 867 ezer 368 forintot költhettek.
A programnak köszönhető az a vándorkiállítás, amely a magyar muzeológia történetének egyik legjelentősebb kiállításvándoroltatása volt az elmúlt két évben, továbbá az a mintegy 100 új múzeumi fejlesztés, amelyet 71 település 71 intézménye kapott. A magyar muzeológia számos új kiállítással, kutatási programmal, konferenciával, kiadvánnyal, tanulmánykötettel is gazdagodott. A vándortárlatot 155 ezren látták, a 100 projekt átadásán pedig hozzávetőleg 30 ezren vettek részt - hangsúlyozta.
N. Kovács Zita művészettörténész, múzeumigazgató szerint a kultúrát nem lehet csak úgy megteremteni, csak úgy a semmiből létrehozni, mert a kultúra nemcsak értékteremtés és értékmentés, nem a gondolkodás, a tudomány vagy a művészetek akadémiája, és nem is egyfajta kulturális seregszemlén született eredmény.
Kulcsár Gabriella, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója elmondta, hogy 2020 végén Sükösd határában, az Árpás-dűlőben a bajai Türr István Múzeum munkatársai egy bronzkori, különösen gazdag ékszermellékletekkel ellátott temetkezést tártak fel. Az előkerült leletek a késő bronzkorban élt, kiemelkedő társadalmi helyzetű nő temetkezését jelzik. Az ezt követő ásatások ugyanitt további 28 sírt tártak fel.
A halomsíros kultúra női sírjaiból ismert ékszerek tudományos kutatásai nyomán feltételezhető, hogy a kultúra jelentős elterjedési területén - a jelenlegi Németország, Csehország, Nyugat-és Dél Lengyelország, Kárpát-medence - az előkelő nők jellemzően hasonló típusú ékszert, viseletet hordtak. A régészeti leletek tehát megerősítik, hogy ez a régió már 3000-4000 évvel ezelőtt is szerves része volt egy olyan nagy bronzkori közösségnek, amely Európa középső, jelentős részét uralta.
A kiállítás a bronzkori temető különleges ékszerleleteinek interdiszciplináris vizsgálatával a női viseleteken keresztül szeretné felhívni a figyelmet arra a sokszínű és gazdag tudásra, amelyet az öltözék elárul viselőjéről, a közösségről, a helyről, amelyhez tartozik, amelyben él.
A tárlaton a bronzkor mellett megelevenednek a 20. századi Bácska népviseleti elemei, és olyan szimbolikus jelentést hordozó népviseletek láthatók, amelyek őskori előképeit az évezredek már elpusztítottak - tette hozzá.
Nyirati Klára, Baja polgármestere arról beszélt, hogy a kiállítás a bronzkorba viszi el a látogatót, "múltunk egy darabját tárja fel, és őseink nyomait fedezhetjük itt fel".
Fotók: MTI/Máthé Zoltán
