Az online múzeumpedagógia a pandémia időszakában kényszermegoldásként jelent meg sok intézmény gyakorlatában, azóta azonban egyre inkább önálló, tudatosan tervezett múzeumi tevékenységgé vált. A digitális tér nem csupán a fizikai látogatás pótlására alkalmas, hanem új tanulási helyzeteket, értelmezési lehetőségeket és pedagógiai módszereket is kínál, különösen az irodalom és a történeti narratívák közvetítése terén.
A Petőfi Irodalmi Múzeum „Jókai Mór kertje és regényei” (https://pim.hu/diy-jokai-mor-kertje-es-regenyei) című virtuális kiállítása jó példája annak, hogyan lehet egy klasszikus irodalmi életművet digitális környezetben, múzeumpedagógiai szempontból is értelmezhető és használható formában bemutatni. A projekt nemcsak információkat közvetít, hanem tanulási folyamatokat is támogat: vizuális, szöveges és interaktív elemei révén egyszerre szól diákokhoz, pedagógusokhoz és az irodalom iránt érdeklődő szélesebb közönséghez.
A cikk célja annak vizsgálata, hogy ez a virtuális kiállítás milyen lehetőségeket kínál az online múzeumpedagógia számára, milyen eszközökkel dolgozik, és milyen módon kapcsolódik a közoktatás igényeihez. Az elemzés során arra keresem a választ, hogy a digitális térben megvalósuló múzeumi tartalmak miként tudják támogatni az élményszerű tanulást, és milyen szerepet tölthetnek be a múzeumok pedagógiai küldetésének kortárs újragondolásában.
Mi is az az online múzeumpedagógia?
Az online múzeumpedagógia fogalmát Ringert Csaba a következőképpen határozza meg: „a digitális múzeumpedagógiai olyan élményközpontú múzeumi foglalkozás, amely speciálisan valós, vagy virtuális múzeumi környezetben, IKT-eszközök használatával valósul meg, közvetlen hatással van a részt vevő IKT-műveltségének fejlesztésére, és a múzeumi gyűjteményhez kapcsolódó műveltségterületek ismeretanyagának átadására.”[1] Tehát ebben a gyakorlatban egyfajta digitális térben, digitális eszközök által elsajátítható tudást közvetít a múzeum, mely egyben a befogadó digitális készségeire is fejlesztő hatással van.
Az online múzeumpedagógia térnyerése szorosan összefügg a 2020-ban kitörő COVID–19 járvánnyal és az azt kísérő karanténhelyzettel. Ebben az időszakban a múzeumok rövid idő alatt kényszerültek új tanulási formák és digitális megoldások kidolgozására. Ennek hatására az online múzeumi tanulás területén gyors és intenzív innováció indult meg: megjelentek a virtuális kiállítások, digitális játékok, applikációk, módszertani segédletek és különféle multimédiás tanulást támogató tartalmak.
Ezek a fejlesztések nem csupán a múzeumi gyűjteményekben rejlő tudás közvetítését szolgálták, hanem olyan szemléletformáló célokat is, amelyek az egész életen át tartó tanulás irányába ösztönzik a fiatalabb korosztályokat. Emellett fontos szerepet kaptak a pedagógusok iskolai munkájának támogatásában is, ami új típusú együttműködéseket eredményezett a múzeumpedagógusok és a közoktatásban dolgozó tanárok között.[2]
Az online múzeumpedagógia eszköztára rendkívül sokszínű: videók, hanganyagok, képek, interaktív feladatok és játékos ismeretterjesztő tartalmak egyaránt megtalálhatók benne. A digitális térben történő ismeretátadás ezen eszközökkel is sokszor egy interdiszciplináris keretbe ágyazva valósulnak meg.[3] Tehát az interdiszciplinaritás is egyfajta eszköze lehet az online múzeumpedagógiának is.
Online múzeumpedagógia a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM)
A karanténidőszak alatt a PIM is azon múzeumok közé tartozott, amelyek célzottan kívánták támogatni a pedagógusok munkáját különböző online kiegészítő anyagokkal. A múzeum múzeumpedagógusai aktívan bevonták a tanárokat a tervezési folyamatba: felkérték őket, hogy fogalmazzák meg igényeiket és elvárásaikat az intézménnyel szemben az online tanulást segítő tartalmak kapcsán.
A megfogalmazott igényekre válaszul a múzeum többféle digitális forrást bocsátott rendelkezésre. Elérhetővé tették a gyűjtemények digitalizált anyagait – kéziratokat, festményeket, fotókat, hanganyagokat, videókat és tárgyfotókat –, amelyeket kiegészítő információkkal láttak el. Igény szerint tematikus hangfelvételeket is készítettek, valamint lehetőséget biztosítottak egyes kiállítások online bejárására, magyarázó tartalmakkal kiegészítve.
Az együttműködés fontos eleme volt továbbá a pedagógiai segédanyagok fejlesztése. Egyeztetés alapján különböző feladatlapok, játékok, kvízkérdések és projektmunkára épülő feladatok készültek, amelyek kifejezetten a tanórai feldolgozást és az önálló tanulást voltak hivatottak támogatni. Ezek az anyagok jól példázzák, hogyan válhat a múzeum a digitális térben is aktív oktatási partnerré.[4]
Virtuális kiállítás online múzeumpedagógiai eszközökkel: Jókai Mór kertje és regényei
A virtuális kiállítás ugyan a karantén idején készült, közel öt éve, ennek ellenére ma is ugyanúgy elérhető és megtekinthető a PIM honlapján keresztül. A kiállítás Jókai Mór kerttel, természettel való kapcsolata, illetve ezek műveiben való megjelenése köré épül. Ezt a témát járhatjuk körül különböző szempontok szerint a digitális anyagok segítségével. A virtuális kiállítás vizuális alapját egy 1800-as évek közepén készült korabéli térkép képezi, melyen Jókai Mór 1853-ban vásárolt telkét, kertjét láthatjuk. Az író itt alakította ki rejtekhelyét, ahova elvonult a világ elől és hódolhatott szenvedélyeinek, vagyis az írásnak és a természetnek. A digitális térképen a különböző ikonokra kattintva, melyek különböző állomásokra, témákba vezetik be a látogatót, bebarangolhatjuk Jókai kertjét és regényeinek világát.[5]
A kiállításhoz kapcsolódik egy online tárlatvezetés, mely videó formájában tekinthető meg a vizuális anyagok mellett. Az egyes állomásokon belül számos ismeretterjesztő digitális anyagot tekinthetünk meg: kapcsolódó videókat, képeket (pl. tárgyakról, tájakról), gondolatébresztő feladatokat, érdekességek leírását, digitalizált kéziratokat, Google Maps helyszíneket, valamint Jókai idézeteket is. Ezek mind segítik egy gyermek/diák számára a téma könnyebb, hatékonyabb befogadását, és emellett izgalmasabbá is teszik a tanulás egész folyamatát.[6]
Amit még fontos megemlíteni, hogy a kiállításhoz letölthető digitális feladatlapok is elérhetőek, melyek elsősorban a kreatív gondolkodásra ösztönzik a diákokat, illetve asszociációra ösztönzik őket. A gondolatébresztő, szövegalkotó és kommunikációs feladatok három tematikus egységbe sorolhatók: 1. a kert motívumához, 2. az író és környezetéhez való viszonyhoz, illetve a 3. Az Arany ember című regény kert viszonylatában való vizsgálatához kapcsolódók.[7]
Összegzés
A koronavírus egyértelmű indikátora volt az online múzeumpedagógia fejlődésének, annak eszköz palettájának kiszélesedésének, mely nem csak a karantén ideje alatt szolgált segítségül a tanárok számára, hanem ma is kreatív, interaktív módszerként használható a tananyag kiegészítéseként.
A virtuális kiállítás természetesen a 2025-ös Jókai emlékévben is fontos szerepet játszott abban, hogy a látogatók még sokrétűbb képet kapjanak Jókai Mór életművéről.
Felhasznált források
KOLTAI Zsuzsa
2020 Múzeumpedagógia az online térben.
Tudásmenedzsment 21. (Különszám 1) 142–152.
RINGERT Csaba
2022 A digitális múzeumpedagógia modellje.
Közösségi Kapcsolódások–tanulmányok kultúráról és oktatásról 2. (1. sz.) 92–112.
https://pim.hu/hirek/online-muzeumpedagogia-karanten-idejen Letöltés: 2025. 12. 13.
https://pim.hu/diy-jokai-mor-kertje-es-regenyei Letöltés: 2025. 12. 13.
https://www.thinglink.com/scene/1310233928908406786 Letöltés: 2025. 12. 13.
[1] RINGERT 2022: 108.
[2] KOLTAI 2020.
[3] KOLTAI 2020.
[4]https://pim.hu/hirek/online-muzeumpedagogia-karanten-idejen
[5]https://pim.hu/diy-jokai-mor-kertje-es-regenyei; https://www.thinglink.com/scene/1310233928908406786
[6]https://www.thinglink.com/scene/1310233928908406786
[7]https://pim.hu/diy-jokai-mor-kertje-es-regenyei
A cikk a ELTE BTK Néprajzi Intézete és a Néprajzi Múzeum együttműködése keretében megvalósult néprajzi muzeológiai képzés részeként született.
Hasonló cikkek itt érhetők el!!!
Képek forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja
