Idén ünnepli 150. születésnapját Budapest, aminek alkalmából a BTM Vármúzeum egésznapos programsorozattal készül valamennyi korosztálynak. Továbbá ezen a napon nyílik meg az egyedülálló gótikus szoborleletet és a magyar-Anjou címeres selyem trónkárpitot bemutató felújított kiállítás is.
Újranyílik a Gótikus szoborlelet és a magyar-Anjou kárpit kiállítás
Ezen a napon nyílik meg az egyedülálló gótikus szoborleletet és a magyar-Anjou címeres selyem trónkárpitot bemutató felújított kiállításunk. Az eseményen köszöntőt mond Népessy Noémi, a BTM főigazgatója, majd B. Nyékhelyi Dorottya régész, főmuzeológus A magyar-Anjou trónkárpit csodálatos története címmel tart előadást, őt pedig A szenzációs gótikus szoborlelet című előadás követi Takács Ágoston, a Középkori Kőtár gyűjteményvezetője, régész, muzeológus tolmácsolásában.
1999-ben az egykori Teleki-palota területén szenzációs régészeti leletre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Egy sziklába vájt kútból, 10 méter mélyről, egy összegyúrt sárgombóc került elő, amelyből a restaurátorok keze alatt felismerhető textil-darabok kezdtek kibontakozni. A szakértők végül megállapították, hogy ezek a darabok, az ún. magyar-Anjou címeres selyemkárpit összeillő részei, amelyeket a légmentesség és az állandó nedvesség szerencsés módon megőrzött, a körülöttük lévő további szerves – bőr, fa, textil – anyagokkal együtt.
A Zsigmond király idejében földbe került kárpit a középkori magyar történelem egyik legbecsesebb emléke. Az érdeklődők ezúttal a most megújult kiállításban az izgalmas lelet mellett további múltat idéző, és napjainkig sok kérdést felvető tárgyat (pl. középkori cipőket) láthatnak, valamint betekintést nyerhetnek az ásatás kulisszatitkaiba is B. Nyékhelyi Dorottya, a feltárást vezető régész segítségével.
1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között. A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki az új művészi megoldásokat. A most megújuló kiállításban Takács Ágoston régész vezeti a látogatókat.
A főváros 150. születésnapját ünneplő programsorozat
A városegyesítés évfordulójához kapcsolódó, a család minden tagjának szóló, egyszerre szórakoztató és ismeretterjesztő események várják a lehető legkülönfélébb korosztályokat. A múzeumi forgatagban állomásról állomásra haladva a különböző korszakokat megelevenítő kézműves foglalkozásokon, a divathoz és hadtörténethez kapcsolódó bemutatókon, tárlatvezetéseken vehetnek részt a látogatók.
A budai Vár mesébe illő környezetét minden évszakban érdemes meglátogatni. Ha pedig mindez kiegészül izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal, akkor pedig egyenesen vétek kihagyni. Ezúttal a főváros egyesítésének évfordulója az apropó, aminek keretében széleskörű programkínálat közül lehet szemezgetni. A Mare Temporis hagyományőrző csapatának segítségével találkozhatunk és beszélgethetünk egy Mária Terézia korabeli hölggyel, egy 1848-49-es nemzetőrrel, egy reformkori párral piacra mehetünk, valamint szóba elegyedhetünk egy századfordulós társasággal is.
Többek között arra is fény derül, hogy milyen volt a főváros az egyesítés évében, vagy éppen kipróbálható egy közel 200 éves nyomdagép – sőt a korabeli a divat is terítékre kerül. Mindezekkel játékos formában, a látogatók bevonásával, kreatív, alkotói folyamatok keretében ismerkedhetnek meg. Vagy éppen részt vehetnek rövid tárlatvezetéseken, amelyeknél a legkülönfélébb témák kerülnek előtérbe – például többet megtudhatunk a honfoglaló magyarokról, Árpád- és török kori kincsleletekről, a késő középkori kerámiaművességről vagy éppen a legendás Kána faluról.
A megújult kiállítás további „sztárjai”, a gótikus szoborleletek is reflektorfénybe kerülnek: a Szoborhistóriák című, rendhagyó színházi előadáson életre kelnek a múzeum szenzációs relikviái korabeli élőzenével, előadóművészettel, középkori vásári színjátékkal, miközben betekintést nyerhetünk a leletegyüttes és a korszak történetébe. A szobrokat Egyed Brigitta színész és bohóc szólítja meg, hol gúnyolódik rajtuk, hol viccet csinál belőlük, esetenként mély beszélgetésbe is elegyedik velük.
Az egésznapos mulatságból nem maradhat ki a zene sem: a Kackiás verklis igazi századfordulós hangulatot varázsol a budai Várba, de annak sem kell aggódnia, aki modernebb zenei hangzásra vágyik, ugyanis Szabó Balázs-szólókoncerttel is készülnek a szervezők.
