EN facebook

Budapest-hatás. Hogyan mutatható be a budapestiség?

Népessy Noémi beszéde

Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, A Budapest-hatás című kiállítás kurátora köszöntő beszéde. Elhangzott a kiállítás megnyitóján, 2023. május 4-én a BTM Vármúzeumában.

 

Tisztelt Főpolgármester Úr, tisztelt igazgató asszony, kedves vendégek és kollégák!

 

A fontos évfordulók megünneplésében hatalmas a főváros múzeumának felelőssége. Szimbolikus jelentőségű, hogy mit állít a városról. Elődeim 1973-ban, a városegyesítés centenáriumán a technikai gyarapodás folyamatát kívánták hangsúlyozni, az ipari fejlődést, az épített környezet modernizációját, rengeteg tárggyal, makettel, ipartörténeti relikviával, de elsősorban a politikai reprezentáció emlékeivel. Két emelet kiállítótereit megtöltve a városról szólt, és főként arról a politikai hatalomról, amelyik azt a kiállítást megrendelte.


Ma egy városi múzeum a közösségé, küldetése, hogy inspiráljon, kritikai gondolkodásra ösztönözzön, kapcsolatot teremtsen a városhoz eltérő módon kötődő emberek, a generációk óta itt élők, a beköltözők, ingázók, elköltözők és látogatók között. Aki a város történetét hagyományos eszközökkel bemutató kiállítást keres, megtalálja az épület más tereiben. A Budapest-hatás a városlakókról szól.

 


Főigazgatói kinevezésemet követően, 2020 első heteiben a múzeum munkatársai köréből felállt egy 12 fős Stratégiai Koordinációs Kabinet, hogy a heti rendszerességgel szervezett workshopokon megfogalmazza, hogyan válhat a Budapesti Történeti Múzeum korszerű, 21. századi intézménnyé. A munka során megneveztük azokat a képviselni kívánt értékeket, amelyek mentén elképzeljük egy szemléletében megújult közösségi múzeum jövőjét, mégpedig az akkor kijelölt időpontra: 2023-ra.


Melyek voltak ezek az értékek? A múzeum legyen NYITOTT, EGYEDI, DINAMIKUS, INSPIRÁLÓ, HITELES és BÜSZKE A SAJÁT TRADÍCIÓIRA.

 

 

2023. május 4-én két év tervezés, előkészítés után megnyitjuk a városegyesítés 150. évfordulóját ünneplő kiállításunkat. Amely NYITOTT, mert a városlakó tapasztalataira és történeteire épül, hangot ad az utca emberének, állásfoglalást vár el a látogatótól. EGYEDI, mert a fővárosi identitás és kötődés hét rétegén keresztül mutatja be a budapestiség lényegét. DINAMIKUS, mert az audiovizuális eszközök, interaktív elemek által a kiállítás képe másodpercről másodpercre változik, a látogatók részvételével folyton új tartalommal gazdagodik. INSPIRÁLÓ, mert lehetőség kínál arra, hogy a látogató megfogalmazza a városhoz való viszonyát, válaszokra és választásokra ösztönöz. HITELES, mert a megkérdezettek őszintén beszéltek élményekről, álmokról, reményekről, csalódásokról, Végül pedig: BÜSZKE A SAJÁT TRADÍCIÓIRA, hiszen a kiállítás abból a gyűjteményből válogat, amelyet elődeinkgondosan megőriztek, a leggazdagabb, legszínesebb és legértékesebb gyűjtemény, ami létezik Buda, Pest, Óbuda és a csatlakozó települések tárgyi emlékeiből. Terveztük és megvalósítottuk.


De mit is értünk Budapest-hatás alatt? Mindenekelőtt válasszuk le arról az 525 négyzetkilométerről, amelyet elfoglal. Legyen egy konstrukció, egy fogalom a budapestiség, ami része a világnézetünknek, az életmódunknak, az életről alkotott elképzelésünknek, emlékekből és tapasztalatokból épül fel, érzelmeket táplál. Meghatározza a térhez és az időhöz való viszonyunkat, ami abban a pillanatban megváltozik, amikor a belvárosból a kertvárosba költözünk, Budáról Pestre, Bauhausból a Kádár-kockába, panelből a bérházba. Utazunk, lakunk, teraszon ülünk, kutyát sétáltatunk, napozunk, tüntetünk, színházba járunk vagy kiállítást rendezünk. Minden pillanatban nyomot hagyunk, vagyis – hatással vagyunk a városra.

 


Hogyan mutatható be a budapestiség? Úgy, hogy megkérjük a városlakót, mondja el a történetét. De az elmúlt hónapokban rögzített 41 interjú mellett – a tárlat egy másik terében – az utca embere is mesél, ahogy az installációkon és a műtárgyakon keresztül a filmrendező, az operatőr, az író, a költő, a képzőművész és a fotográfus.


Végül pedig: a minap megkérdezték, egyike vagyok-e a 41 mesélőnek, elmondom-e a magam történetét. Az én világomban nem fordulhat elő, hogy a kurátor a kiállítás tárgya legyen. De vállalom, hogy ez a tárlat szubjektív, ennélfogva az én Budapestem. Ahogy mindazoké, akikkel együtt gondolkodhattam, akik segítettek a megvalósításában.

 

Kérem, tekintsék meg a kiállítást!

 

 

 

 

 

 

Fotók: Keppel Ákos, Medve Balázs/BTM