Az Óbudai Múzeum november 5–6-án negyedik alkalommal rendezi meg az ITT Helytörténeti Konferenciát, amelyre november 4-én délig várják az érdeklődők jelentkezését. Az ITT több, mint helyhatározó. A mozaikszó három fogalmat rejt: Identitás, Történet, Tudomány. Ez a három szó adja a konferenciasorozat keretét is, amelynek célja a helytörténeti, muzeológiai és múzeumpedagógiai szakmai tapasztalatok és módszertanok megosztása, a múzeumok közötti párbeszéd erősítése és új együttműködési lehetőségek feltárása.
Mit hozott eddig az ITT?
2023-ban, az Óbudai Múzeum 50 éves születésnapján, hagyományteremtő szándékkal indult el az ITT konferencia sorozat. Az első alkalom, Helyben történt címmel a lokális ismeretanyag megőrzéséről és széles körű megismertetéséről szólt. 2024-ben az Épített örökség került a középpontba a kutatás és az ismeretátadás szemszögéből. 2025-ben az ITT és Most a 2000-es évek új helytörténeti és múzeumi jelenségeit vizsgálta.
Idén: ITT és OTT
A negyedik konferencia témája a múzeumok együttműködése külföldi intézményekkel és közösségekkel. A két nap a nagy ívű nemzetközi kapcsolatoktól a műtárgykölcsönzés gyakorlati és jogi részleteiig terjed.
Mire érdemes figyelni a programban?
A műtárgyak külföldi bemutatása mindenkit érint, aki egyszer kiállítást szervezne határon túl, és erről sok előadás szól. Székely Gábor (Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium) a Mire figyeljünk műtárgykölcsönzés esetén? című előadásban azt mutatja meg, hogyan kell ezt jól csinálni. Dr. Marosi János múzeumi jogász (Szépművészeti Múzeum) a jogi kérdéseket a gyakorlat oldaláról járja körül. Dr. Szatmári Judit Anna (BTM Kiscelli Múzeum) Egy budapesti divatkiállítás változatai és utazásai címmel egyetlen kiállítás útját követi végig. Kocsis Zsuzsanna (Thorma János Múzeum) pedig a vidéki múzeum szemszögéből mutatja be a nemzetközi kölcsönzéseket.
A másik izgalmas vonulat a közösségek határokon átnyúló története. Balla Barbara doktorandusz hallgató (ELTE) a torontói magyar közösség kulturális menedzsmentjéről beszél. Hajabácsné Dr. Dobos Dóra (Óbudai Múzeum) a magyar vendéglátás amerikai történetét mutatja be. Végső István (MNL OL) a városligeti Washington-szobor és az amerikás kivándoroltak emlékezete felé vezet. Kajári Gabi (SZNM – MOKK) Otthonra lelni a múzeumban című előadása pedig menekülteket bevonó múzeumi projektet mutat be. Ehhez kapcsolódik az UNESCO-projektről szóló kerekasztal is, amelyet az Óbudai Múzeum szakmai igazgatóhelyettese, Söptei Eszter moderál, és amelyen három múzeum képviselői beszélik meg a tapasztalataikat.
Lesz néhány váratlan nézőpont is. Kassai Hajnal, a Prágai Liszt Intézet igazgatója azt kérdezi, lehetnek-e a Liszt Intézetek a hazai múzeumok külföldi közvetítői. Molnárné Aczél Eszter az ICOM Magyarország elnökeként azt mutatja meg, mit nyújthat egy nemzetközi hálózat. Tóth Arnold (Hermann Ottó Múzeum) a testvérvárosi együttműködést tölti meg új tartalommal a németországi Aschaffenburg példáján.
A két nap felépítése
Az első nap (november 5., csütörtök) 10 órakor kezdődik regisztrációval. A megnyitót a nemzetközi kapcsolatokról szóló előadások követik, délután pedig a szellemi kulturális örökségről, a menekültprojektről, a Néprajzi Múzeum nemzetközi jelenlétéről és az Erasmus+ lehetőségekről lesz szó. A nap a Vitaszínházzal zárul, amelyet Söptei Eszter vezet. A második nap (november 6., péntek) a műtárgykölcsönzésé és a nemzetközi kutatási együttműködéseké. Délben a családfakutatás múzeumi szempontjairól szóló kerekasztal következik, amelyen a Family Search európai üzletvezetője, Thomas Hengst is részt vesz (tolmács: Földesi Katalin). A záró programpont a zárszó és a 2027-es témahirdetés, így érdemes a végéig maradni.
Helyszín és jelentkezés
A konferencia az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteményében lesz (1036 Budapest, Lajos u. 136–138). A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni 2026. november 4-én, délig lehet ITT.
