Innovatív múzeumpedagógiai törekvések az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében

PEDAGÓGIA

Foghtűy Krisztina
2017-12-21 10:40

A művészeti múzeumok nyújtotta impozáns lehetőségek feltárására és múzeumpedagógiai hasznosítására nyílt lehetőség az ELTE BTK „ Múzeumpedagógia-muzeológia „ szemináriuma

alkalmával a 2017./ 2018. tanév I. félévében.

 

A heti két órás terminusban a hallgatói létszámot a háromfős MA-s mikrocsoport képezi: Hári Kata,

Szathmári Edina és Szekeres-Ugron Villő személyében.

A félév kötelező tanegysége a „Múzeumpedagógia-muzeológia”, melynek célja és tartalmi jegyei az alábbiak:

 

Célok:

A múzeumpedagógia egyik releváns feladata a magyar kulturális örökség közkincsé tétele, a különböző korosztályú gyermekek múzeumlátogató felnőttekké nevelése. A kurzuson a hallgatók a művészeti múzeumok nyújtotta specifikus körülményeivel és lehetőségeivel ismerkedhetnek meg.

A tanórákon a különböző művészeti múzeumok történetiségének és gyűjtőkörének megismertetése  a cél. További célként fogalmazható meg a műalkotások befogadására nevelés.  A képzés folyamán kiemelt cél a hallgatók gyakorlatra orientált felkészítése,melynek keretében lehetőség adódik a különböző múzeumpedagógiai módszerek és eszközök változatos megismerésére, alkalmazására és

elsajátítására, melyben különleges hangsúlyt kap a tárgyismeret relevanciája, a kiállítások, a gyűjtemények bemutatása. A szeminárium jellegéből következik az iskolai és iskolán kívüli tervszerű és rendszeres oktatás és nevelés ismérveinek áttekintése, útmutatást és segítséget adva

a különböző szaktárgyak módszertanához is.

A képzés „ teljes célja „ tehát a kurzust végzett hallgatók képzőművészeti, művelődéstörténeti és

pedagógiai ismeretek birtokában legyenek képesek múzeumi órák- és foglalkozások megtartására,

a bemutatott műelemző óra, a hallgatói mikrotanítási gyakorlatok alapján.

 

 

               Múzeumi óra a Szépművészeti Múzeum / Ázsiai Múzeumában

               fotó: Hársvölgyi Virág

 

Főbb tartalmi jegyek:

 

-A múzeum fogalma, a múzeumok kialakulása, a múzeumok története;

 

-A magyar múzeumi hálózat;

 

-Kiállítás tervezés - és rendezés, a kurátor feladatai;

 

-Közönségkapcsolat, múzeumpedagógia, andragógia;

 

-A múzeumpedagógia tudománytörténeti megközelítése;

 

-A múzeumpedagógia sajátosságai elméletben és gyakorlatban;

 

-A reformpedagógia irányzatának kapcsolódási pontjai napjaink múzeumpedagógiai törekvéseihez:

John Dewey,  Maria Montessori,  Rudolf Steiner és  Peter Peterson munkássága alapján;

 

-A múzeumi óra felépítése tartalmi és múzeumdidaktikai szempontok alapján;

 

-Műelemző bemutató óra a Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galériában:

Az óra témája: Madarász Viktor (1830-1917) „Zrínyi Ilona Munkács várában”című festményének elemzése, fókuszálva az adott kor történelmi eseményeire. A műtárgy kontextusában nézve szoros

tantárgyi koncentrációt mutat az általános iskola 4. osztályos Magyar nyelv és irodalom tantárgyával annak „ Munkács hőslelkű asszonya „ című olvasmányával.     

A múzeumi órát Szepesházyné Kurimay Ágnes igazgatóhelyettes, tanár – múzeumpedagógus

mutatta be a XX. kerületi József Attila Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak részvételével .

Az óra előkészítő fázisához Palotainé Simon Ilona az osztály tanítója-múzeumpedagógusa nyújtott

segítséget.- A bemutató önreflexióval és csoportos értékeléssel zárult.

     

-A hallgatói mikrotanítási gyakorlatok tartalmi és múzeumdidaktikai relevanciája:

Egy szabadon választott műtárgy, annak önálló feldolgozása és bemutatása a csoport számára

(15-20 percben), alapul véve a múzeumi óra didaktikai sajátosságait és feltárva a műtárgy elemzés pedagógiai vonatkozásait is.

A mikrotanítási gyakorlatokat minden esetben önreflexió és csoportos értékelés követi útmutatást adva az esetleges fejlesztésekhez.

A félév során hét mikrotanítási gyakorlatra kerülhetett sor, melyek mindegyike megfelelt a tartalmi

és múzeumdidaktikai elvárásoknak. Ennek alapján is egyértelműen megállapítható a hallgatók

nagyfokú érdeklődése a tantárgy iránt, szívesen vállalva  ezirányú szakmai megmérettetést.

 

- A motivációs  gyakorlatok szerepe a múzeum órán;

Az óra eleji motivációs gyakorlatok meghatározó jellegűek az óra sikerességének szempontjából, a a  bemutatott és alkalmazott módszerek alapján:

 

  1. a) A két múzeumpedagógia témájú kisfilm összehasonlító elemzését a Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria és az Esztergomi Duna Múzeum dokumentációs film-anyaga képezhette.

Az összehasonlító elemzés az előre megadott szempontok alapján történhetett.

 

      b)  A tárgyhoz kötődés motivációja, egy tárgy szerepe nagyszüleink, szüleink életében:

   egy-egy személyes kötődésű tárgy hallgatói bemutatása és elemzése különös tekintettel a szakmai, esztétikai funkciókra ( anyag, forma, szín,…). 

 

-A szemléletesség elve a múzeumpedagógiában a megismerés folyamatában:

A múzeumpedagógia tárgykörébe tartozó műelemző gyakorlatok egyik kiindulópontját képezhette a

témához kapcsolódó rövid történeti áttekintés. A  pedagógiatörténetben és a  művészettörténetben is jól ismert Johannes Amos Comenius „ Orbis  Pictusaban „ (1653) a fametszetek tanulmányozására kerülhetett sor, mely megfelelő  alapot jelenthetett a téma további hangsúlyos kibontásához  mindvégig szemelőtt tartva a művészeti múzeumok nyújtotta lehetőségeket.

 

-Az élő interpretáció szerepe a múzeumpedagógiában:

Az élő interpretációs gyakorlatok során élményt jelentett a hallgatók számára az adott kor  viseletének megjelenítése a különböző öltözékekben. A választott viseletek szoros összhangot

mutatnak a kiállítás egy- egy feldolgozásra kerülő  szegmensével.

 

 

Élő interpretációs gyakorlat a Magyar Nemzeti Múzeumban

fotó: Kesik Gabriella

 

 

Képzés múzeumi helyszíneken:

A félév során a tanórák mindvégig múzeumi környezetben kerülnek megtartásra így a hallgatók

megismerve, megtapasztalva az intézmények belső életét is, olyan ismeretekre tehetnek szert,  amelyekre a tantermekben megtartott órákon nem nyílna lehetőség.

 

A képzéshez az alábbi múzeumok biztosítják a gyakorlati helyszínt:

                              

-Magyar Nemzeti Múzeum

 

-Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria

 

-Iparművészeti Múzeum / Nagytétényi Kastélymúzeum

 

-Szépművészeti Múzeum / Ázsiai Múzeum-

 

-Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum

 

-Petőfi Irodalmi Múzeum

 

Az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének Igazgatója  Dr Takács Imre egyetemi tanár, aki felismerve a képzés relevanciáját, szakmai tanácsaival, a témára való hangsúlyos odafigyelésével nyújt segítséget. -  Köszönet azoknak a múzeumpedagógusoknak, akik a félév folyamán segítséget nyújtanak a szakmai feltételek biztosításában:

Borsai Dóra - Iparművészeti Múzeum/Nagytétényi Kastélymúzeum,  Gulyás Gabriella főigazgatóhelyettes - Petőfi Irodalmi Múzeum,   Hársvölgyi Virág - Szépművészeti Múzeum / Ázsiai Múzeum    Hemrik László -  Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum,    Kesik Gabriella - Magyar Nemzeti Múzeum,  Koós Nikolett - Szépművészeti Múzeum/ Magyar Nemzeti Galéria.

 

Hallgatóink:

A megtartott szemináriumi órák alapján megállapítható a hallgatók lelkesedése, a tárgy iránti nyitottsága, példaértékü aktivitása, mely a változatos múzeumtörténeti referátumokban, a mikrotanítási gyakorlatok bemutatásában, a tanórán kívüli rendezvényekbe való részvételben nyilvánul meg. Az említett folyamat indukálhatta a félév folyamán a szeminárium képzési tervének  széleskörű bővítését.

 

Szakmai rendezvény:

Adventi időszakban kapcsolódott be a csoport az Iparművészeti Múzeum/ Nagytétényi Kastélymúzeum a „ Karácsony a Kastélyban „ című rendezvényébe.

A gyerekek számára szervezett egész napos „ adventi-nap „egy klasszikus értelemben vett múzeumpedagógiai program sajátosságait mutatja.

A tantárgy iránti kötődést jelzi a hallgatói csoport teljes létszámú részvétele a szombati napra

meghirdetett rendezvényen.

 

A leírtakhoz szükséges hozzáfűzni a „ Múzeumpedagógia-muzeológia „ szeminárium féléves tapasztalatait röviden:

A képzés egyértelműen innovatív jellegű és egyben hiánypótló is. Releváns tényezőként említhető 

az alapképzésben szerzett ismeretek kapcsolódása, hasznosítása a múzeumpedagógia képzés kontextusbeli elvárásaihoz. Hangsúlyos szakmai eredményként említhető a képzési terv hiánytalan megvalósítása és bővítése is.

A bemutatásra került műelemző óra és a sikeres mikrotanítási gyakorlatok megerősítik azt a célkitűzést, melynek értelmében a hallgatók a képzés befejezésével olyan innovációs készségre tesznek szert, amellyel biztos alapon, széleskörű elméleti-és gyakorlati tudás birtokában hatékonyan

tudnak tevékenykedni múzeumi környezetben.

 

konferencia, múzeumpedagógia
2017-10-19 08:00
díj, múzeumpedagógia, téma
2017-09-15 14:00
Múzeumok Őszi Fesztiválja, irodalom, múzeumpedagógia, téma
2017-10-16 08:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00