2025. február 2. | A főváros képtára – Művek és történetek | ingyenes finisszázs a BTM Vármúzeum időszaki kiállításán
2024 júniusában nyitott meg A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás a BTM Vármúzeumban, amely a modern és kortárs magyar képzőművészet legjavából mutat be közel 150 műből álló válogatást. A kiállítás utolsó napján, február 2-án ingyenes finisszázzsal várják a látogatókat, amelyen a kiállítás kurátorai tartanak tárlatvezetést.
11:00–12:30
Akik elmentek, akik itt maradtak – Emigráció a modern magyar művészetben | kurátori tárlatvezetés
Hogyan hatottak a 20. század korszakaiban a magyar művészeti teljesítményre a külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak, iskolák, művészcsoportok? Mi vezérelte a német, olasz, francia orientációt a különböző nemzedékeknél? Hogyan és miként tett kísérletet a művészet kelet és nyugat szintézisére Magyarországon? Miként bontakoztak ki a kortárs paradigmák az ideológiai meghatározottság ellenében? Mely alkotók kényszerültek „belső emigrációba”, és a külföldön befutottak minek köszönhették elsöprő sikerüket?
A művészek emigrációját, a külföldre távozás és az itthon maradás dilemmáit a modern magyar művészet történetének hangsúlyos olvasataként vezetik fel a kiállítás kurátorai, B. Nagy Anikó, Molnárné Aczél Eszter. A tárlatvezetés zárásaként a kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozáskínálatról és a Mostan színes tintákról álmodom – Vázlatfüzet kicsiknek és nagyoknak című kiadványról Bauernhuber Enikő múzeumpedagógus beszél.
15:00–16:30
Kortárs szemmel | kurátori tárlatvezetés
A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy 40 ezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók. Ezt az űrt tölti be A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be. Átfogó képet nyújt a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig, ez azonban csak egyike a tárlat által felajánlott elbeszéléseknek. A több mint 100 kiállító művész – akiknek közel egyharmada női alkotó – között olyan ismert nevek találhatók, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Lesznai Anna, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Ferenczy Noémi, Reigl Judit, Vera Molnar, Ország Lili, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Drozdik Orshi, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes vagy Szíj Kamilla. A tárlatvezetést Páldi Lívia és Róka Enikő kurátorok tartják.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2025. február 4. | „Isten nevében megkezdtük az ásatást” – Garády Sándor, a budapesti régészet úttörője | konferencia
Az „Isten nevében megkezdtük az ásatást” című program keretében a múzeum Garády Sándorra emlékezik. Az egykori vasútmérnök élete egy kényszernyugdíjaztatás után vett fordulatot, amikor korábbi érdeklődése mentén a régészettel kezdett foglalkozni. Az így kibontakozó munkásság alapozta meg a főváros középkori és törökkori régészeti kutatásait, a ma már szakirodalomban taglalt eredmények nélkül Budapest számos kiemelkedő régészeti emléke még ismeretlen lenne –vagy rosszabb esetben, egyszerűen megsemmisült volna. Így ezt az életpályát nem csupán szakembereknek, hanem az érdeklődő nagyközönségnek is érdemes megismernie.
Február 4-én, Garády halálának 80. évfordulóján előbb a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított sírját koszorúzzák meg a Farkasréti temetőben, majd a múzeum munkatársai egy konferencia keretében reflektálnak Garády ókort, középkort és újkort egyaránt érintő munkásságára. Az előadások között lesznek, amelyek a Garády által megalapozott, de azóta újabb kutatásokkal pontosított eredményekre fókuszálnak, míg mások Garády mozgalmas életét veszik górcső alá a róla írt újságcikkek, az általa írt jegyzeteken vagy akár személyes kötődéseken keresztül.
Az esemény mindenki számára nyitott, ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2025. február 23. | Ünnepeljük Mátyás királyt! | tematikus családi nap
Február 23-án lesz 582 éve, hogy megszületett Mátyás király. Ennek apropóján tematikus családi napot rendez a BTM Vármúzeum, amelyen tárlatvezetések, hagyományőrző bemutatók és kreatív gyerekfoglalkozások közepette válik megismerhetővé az igazságos királyunk kora.
11:00–12:30
Királyok és csillagok | tárlatvezetés a középkori királyi palotában
A rendhagyó tárlatvezetés során a múzeum alsó szintjén található középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit mutatják be. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek (pl. Gótikus terem, Kápolna) a helyreállítás óta méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. Hogyan oldotta meg Zsigmond királyunk a palota vízellátását? Vajon milyen kőből faragták a gyönyörű, Mátyás korabeli, reneszánsz kőfaragványokat? Királyaink nagy építkezései elevenednek meg előttünk a Várhegyen, a kezdetektől a török korig. De ezúttal nem csak a történelemé lesz a főszerep. Az asztrológia és asztronómia elválaszthatatlan volt a középkorban. De mi köze volt ehhez Luxemburgi Zsigmondnak, Nagy Lajosnak és Mátyás királynak? Hogyan jelent meg a csillagjóslás a magyar udvarban? Többek között ezekre a kérdésekre is igyekszik választ adni a tárlatvezetés.
13:00–14:00
Bolygógyermekek - asztrológia és asztronómia a középkorban | előadás
Hogyan vélekedtek a késő középkorban az univerzumról, a mikro- és makrokozmosz viszonyáról? Milyen kapcsolat volt az asztrológia és az asztronómia között? Kik azok a bolygógyermekek, és hogyan fonódott össze az orvoslás a születési horoszkóppal? Az előadás során többek között ezekre a kérdésekre is keresik a választ, miközben arra is fény derül, hogy hogyan használta a csillagjóslást Mátyás király kortársaihoz hasonlóan a hatalmi reprezentációjához.
15:00–16:00
A Budavári Palota változásai a 15. században | előadás
Az előadás bemutatja, hogyan terjeszkedett és változott a Budavári Palota Mátyás király koráig, milyen átépítésekre került sor Mátyás ideje alatt, milyen régészeti emlékek tanúskodnak az általa megrendelt munkákról.
Egész napos programok: történelmi hagyományőrzők, kalandjáték és füzérdísz-készítés
A program során megelevenedik Mátyás király kora: történelmi hagyományőrzők mutatják be korszak jellegzetességeit az orvoslás és a harcászat területein keresztül – többek között vívástechnikai, valamint páncél- és fegyverbemutatóra is sor kerül.
A program a kis- és nagygyermekek számára is szolgál szórakoztató programokkal: a Mátyás korában játszódó kalandjáték soránegy feladatlap segítségével felfedezhetővé válnak a középkori palota tereiben megbújó titkok. De a programkínálatban szerepel a füzérdísz-készítés is, amellyel a kreatív energiáit is szabadjára engedheti a látogató.
