Idén is meghirdette a Pulszky Társaság az Év Kiállítása pályázatot. Idézet a felhívásból: „A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az évente adományozott Az Év Kiállítása díjjal a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását jutalmazza. A Pulszky Társaság, mint a múzeumok fejlődését támogató civil szakmai szervezet célkitűzése, hogy az általa alapított díj a szakma által értékelt, magas presztízzsel járó elismerés legyen.
Célunk, hogy a díjjal elismerjük és kitüntessük a magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállításokat, 2022-ben a virtuális kiállításokat is. Szándékunk, hogy jó példákat mutassunk fel a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra, felhívjuk a figyelmet a legjobb megoldásokra, erősítsük a múzeumok közötti szakmai kapcsolatokat és együttműködéseket.”
A 2022. július 31-i határidőre 17 pályázat futott be a három kategóriában: 4 millió Ft bekerülési költség alatt hat, 4 millió fölött tíz, és a virtuális kiállítási kategóriában egy. Két kiállítás nyitvatartása nem érte a felhívás szerinti négy hónapot, egyet pedig visszavontak, így 14 kiállításról kellett dönteni, hogy jelöltje lehet a három Az Év Kiállítása 2022 díj valamelyikére.
Ez a zsűri 2022. szeptember 8-i, a Budapesten, a Néprajzi Múzeumban tartott ülésén történt meg. A zsűri kilenc, a 2019-2023 közötti időre felkért tagból, (Bajzáth Judit, Deme Péter, Gózon Ákos, Janotka Mónika, Kalla Zsuzsa, Mányi István, Mihalkov György, Rajcsányi Gellért, Vásárhelyi Tamás), valamint nem szavazó tagként Bereczki Ibolyából, a Pulszky Társaság elnökéből és Katona Júliából áll. Munkájukat önkéntesként Tóth Dóra segíti a Társaságból.
A jelen rövid bemutatásokat a nevükkel jelzett tagok írták. A fényképeket a pályázók bocsátották rendelkezésünkre. A zsűritagok döntésének közzététele gyakran kezdődik azzal, hogy nehéz feladatot jelentett a sok jó közül választani. Miután ez idén egészen feltűnő volt, úgy véltük, hogy talán a Covid19 miatti kényszerű visszafogottság után – és talán az így adódó több felkészülési idő miatt is – lett ilyen magas a színvonal. Köszönjük valamennyi pályázónak az igényesen elkészített pályázati anyagokat!
Az alábbi múzeumok 2022. szeptember 19-től használhatják „Az Év Múzeuma 2022 jelöltje” kitüntető címet. Javasoljuk jelölt kiállítások mielőbbi meglátogatását! A jelölteket a Magyar Múzeumok Online rendre bemutatja a közeljövőben, a végeredményről pedig – hagyományosan – e fórum mellett az Élet és Tudomány és a Mandiner is cikkben számol be.
Az eredményhirdetésre a Pulszky Társaság 2022. november 3-án rendezendő Kiállítások mozgásban című konferenciáján kerül sor.
Jelöltek a 4 millió forint bekerülési költség alatti kategóriában
Illatok, ízek, formák – Nézd kézzel, lásd szívvel!
Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, Budapest
Nem szokásos múzeumi kiállítóhely a Népi Iparművészeti Múzeum Fő utca 6. alatti tere. Időszaki kiállításoknak ad otthont, de ott látjuk a földszint egyik oldalána szövőszékeket, amik azt jelzik, hogy kézműves élet is folyik itt. És most született egy apró állandó kiállítás, amit egy kis raktár feladásával tudtak létrehozni, egy nemzetközi pályázat keretében. Kiállítás is és játszóház is egyszerre ez az élménytér. Jelölését az indokolta, hogy a kevés, de gondosan kiválasztott tárgy mellett négy műfajban (mézeskalácsosság, nemezelés, fazekasság és pásztorkodás hagyománya), minőségi kivitelezésben ötletes, változatos, többféle érzékszervet bevonó interaktivitások kínálják magukat gyereknek és felnőttnek. A többi időszaki kiállítással együtt tartalmas program adódik annak, aki ide ellátogat! (Vásárhelyi Tamás)
Hátsó füves. Barangolás a magyar futball rejtett tájain
Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely
Nem titkolt közösségépítő szándékkal készült el a hajdani megyei bajnokságok relikviáiból, és a mai vidéki futball képeiből egy lelátókat és öltözőket idéző tárlat. A kiinduló műfaj, a régi vidéki futballvilág lenyomatait kereső szociofotó, ami hasonlít a múzeumi kiállítás múltra fókuszáló, de a jelenből kérdéseket feltevő módszeréhez, többnyire érdes, sokszor komor és megrázó jelenteket, megrendítő portrékat tár a néző elé – itt meglepő módon sokszor találkozunk az öröm, a felszabadultság gesztusaival, a nevetés világával, a hétköznapi szerepeket és gondokat maguk mögött hagyó focistákkal, szurkolókkal, pályaépítőkkel és kellékcipelőkkel. A csapatok sorsa sok helyen meglepő élességgel rajzolja elénk a kis települések társadalmi kihívásait: a falusi oktatás küzdelmeit, az elvándorlás hatásait, az öregedő lakosság megváltozott igényeit, a cigányság kiútkeresését. A rögzített mozzanatok túlmutatnak a sport keretein, éles korrajzot és szociológiai látleletet kínálnak.
A kiállításon a „mágikus tárgyak”, egy régi telefonfülke, egy szotyolázásra hívó lelátó vagy ereklyékből álló futballmezfal teszi hitelessé a szokatlan és formabontó installációt, negyven-ötven éves színes fémszékek kapnak új életet a kiállítótérben.
"A futballmez mint a hovatartozás és az identitás emblémája jelent meg azokban az időkben, amikor azt még minden játékosnak - vagy az anyukájának - magának kellett mosnia. Azokban a kezdeti időkben egy futballista hűsége olyan hosszú volt, mint egy orosz regény. Gyermekként az imádott klubjába ment próbajátékra, majdnem mindig a saját kerületében, életre szóló szerződést kötött egy pár cipőért...és eszébe sem jutott játék közben, hogy az ellenfél kapujánál messzebbre is mehetne." – írja Juan Villoro, a szurkolói életérzés mexikói írója.
Ha a futballt mint jelenséget – kivételesen – nem showbiznisz, médiatér vagy a nemzeti büszkeség koordinátarendszerében értelmezzük, hanem a hovatartozás, a játék, a valós kockázat, a kiszámíthatatlanság, a dráma, a jóleső fáradtság, a közös élmény, a közös ünnep megélésének lehetőségeként tekintünk rá akkor egy egészen más világot látunk. Ebbe a varázslatos és ritka tapasztatlatba vezetnek be ezek a fotográfiák, ahol a nehézségek leküzdését sajátos derű színezi át, ahol az együtt akkor is jelen van, amikor egyedül álló játékost vagy magányos szurkolót látunk a pálya szélén. 2023. március 31-ig látható. (Kalla Zsuzsa)
Kelet-Afrika csodavilágában – Dr. Sáska László életútja a Marostól a Meruig
Magyar Földrajzi Múzeum, Érd
Egy kalandos életű magyar orvos sorsát ismerhetjük meg, és leshetünk be afrikai mindennapjaiba. Az általa írt szövegekből vett szellemes idézetek és fotói felhasználásával összeállított kiállításból egy sokoldalú, természetszerető ember képe rajzolódik ki, aki a gyógyításon kívül nemcsak trópusi betegségek kutatásával foglakozott, hanem még botanikai felfedezéseket is tett. Már csak szeptember 30-ig látható! (Janotka Mónika)
https://foldrajzimuzeum.hu/kelet-afrika-csodavilagaban/
Jelöltek a 4 millió forint bekerülési költség fölötti kategóriában
A táj és az ember. Herpálytól a faluvárosig
Bihari Múzeum, Berettyóújfalu
A berettyóújfalui Bihari Múzeum új állandó kiállítása jó példája annak, hogy a múzeumok mennyire erősen gyökereznek a helyi közösségben. Nemcsak megőrzik a közösség tárgyi emlékeit, de sajátos eszközeik révén visszaadják az emlékezetkutatásból nyert ismereteket is a közösségnek. A formabontó, nagyléptékű tematikus áttekintés azokat a jelentős mérföldköveket, emblematikus eseményeket, neves személyeket emeli ki a település történetéből, amelyek meghatározták Berettyóújfalu és Bihar sorsát az őskortól egészen a település várossá válásáig. A Nagy-Sárrét szélén kiépült város története elválaszthatatlan a természeti környezet, a táj történetétől. A kiállítás erénye, hogy együtt mutatja be a térség jelenlegi arculatát kialakító történelmi és tájtörténeti változásokat, emlékeztetve a látogatót arra, hogy egy közösség identitását ugyanúgy meghatározza a természeti környezettel való kapcsolata, mint a történelmi sorsfordulók. Állandó kiállítás. (Bajzáth Judit)
Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban
Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely (Tărgu-Mureș), Románia
A kiállítás küldetése több, mint az első világháború, majd az azt követő néhány év gyökeres történelmi változásainak bemutatása. Célja túlnyúlik a korszak helyi, térségi és erdélyi vonatkozásainak feltárásán és múzeumi megjelenítésén. A témák a nagy háború olyan kiemelt elemei, amelyek az embert és az őt körülvevő körülményeket, helyzeteket állítják a középpontba. Ezek a Nagy Háború erdélyi katonáinak frontélményei, a propaganda szerepe,az otthon maradottak életkörülményei, a kapcsolat a fronton lévőkkel, a harcoknak és háborús körülményeknek a lakosságra gyakorolt hatása. Példás szakmai együttműködés eredményeként kapunk képet az 1916-ban Maros megyében folyt harcokról, hiszen régészeti módszereket is alkalmaztak a légi felvételek mellett az egykori lövészárkok és a frontvonal bemutatására. A történész és néprajzos munkatársak munkája eredményeként a frontról írt levelek és a megírás és a levélolvasás pillanatait is felidézi a kiállítás.
Az épület, a múzeumot befogadó barokk palota sajátosságai következtében a bejárattól nyíló központi tér meghatározza a belépők hangulatát, a piros és a fekete színek dominanciája erős hatást vált ki. A két szintet betöltő, a lépcsőt is a kiállítás integráns részeként használó terekben a tárgyi emlékek mellett fontos szerepet kapnak a grafikák és a felnagyított archív fotók. Erdélyben járva nem hagyhatjuk ki a remek kivitelezésű és tartalmú kiállítást! (Bereczki Ibolya)
A kiállítás előreláthatóan 2025. június 10-ig látogatható.
"Embernek röpülni boldogság" – Latinovits Zoltán (1931-1976)
OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest
A kiállítás hitelesen vall egy generáció imádott vagy elutasított „színészkirályának” pályájáról. Azokról a küzdelmekről, amit öntörvényű, zseniális alkotóként magával a világgal folytatott. Híres filmjei, színpadi fotói idézik meg örökké elégedetlen, a meg nem értett művész fátumával élő alakját, szerelmét Ruttkai Évával, a színpadi versmondást, előadóművészetet alapjaiban megreformáló kezdeményezéseit, tragikus halálát: “Az állatok szomorúak, úgy emlékszem. Csak a madarak boldogok. Talán mert repülni tudnak. Az igazi színház is tud repülni – és embernek röpülni: boldogság.” 2022. december 4-ig látható. (Kalla Zsuzsa)
A pénz útja
Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, Budapest
A 2022. március 15-én megnyitott Pénzmúzeum missziója, hogy a legkorszerűbb eszközök és kiállításszervezési gyakorlatok segítségével ráébressze a látogatót: a pénz működése mindenki számára megérthető.A Pénzmúzeum a pénzügyi kultúra és a gazdaság működésével kapcsolatos tudatosság fejlesztése érdekében kettős megközelítést alkalmaz: egyrészt valódi múzeumként bemutatja a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményét, másrészt az intézmény látogatóközpont is egyben, ahol szórakoztatva, élményalapú eszközökkel szerezheti meg könnyedén bárki a pénzzel kapcsolatos tudást. A múzeum terei is ezt az élményalapú tudásátadást szolgálják, amelynek szimbóluma az egész kiállítást átszövő aranyfonal és arany szín. (Sajtóanyag alapján)
Regulyversum – mindent Regulyról
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, Zirc
Ha Zircre látogatunk, semmi esetre se hagyjuk ki az apátsággal szemben újonnan megnyílt kiállítást, a Regulyversumot. Nem valószínű, hogy a helyi lakosokon és a finnugrisztika hívein kívül sokaknak ismerősen csengene Reguly Antal neve, viszont ez a kiállítás igazán élményszerűen, színesen mutatja be a 19. század első felében élt néprajzkutatót, aki nemhogy az akkori körülmények közt, de mai szemmel nézve is elképesztő távolságokat tett meg, hogy kutatói szenvedélyét kielégítve anyagot gyűjtsön a magyarok nyelvrokonairól. Mindezt élményszerűen tálalva kapjuk.Állandó kiállítás. (Janotka Mónika)
Mennyei ügyek
Sümegi Püspöki Palota, Sümeg
A gazdag tárlat nagyszerűen „belakta” a frissen felújított, szép barokk egykori püspöki lakot Sümegen, a vár lábánál. A több szálon futó tárlat mindvégig következetes, s remek ötletekkel fűszerezett vonalvezetéssel mutatja be Padányi Bíró Márton életét, pályája eredményeit, veszprémi (egyház)megyei iskola- és kultúrateremtő tevékenységé. Ugyanakkor nem hallgatja el a püspök emberi és felekezeti konfliktusait sem. A több húron megszólaló kiállítás remekül exponál majd magyaráz meg olyan kérdéseket, mint a pompás terek mellett elrejtett „vizesblokkok” talánya, a kertépítés nehézségei egy sziklafal oldalában, vagy a XVIII-XIX. századi „graffitik” rejtélye. A kurátorok gondoltak a legkisebbekre is: nekik feladatmegoldó, pecsétgyűjtő füzet kínál külön izgalmas fejtörőt. Állandó kiállítás. (Gózon Ákos)
Erdély tájegység épületegyüttes
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
A lenyűgözően gazdag új erdélyi épületegyüttes kifejezetten komplex múzeumi élményt kínál a látogatóknak. A tájegység egésze egy hatalmas kiállítás: falusi és városi, átköltöztetett vagy rekonstruált házaival, templomával, határátkelőjével, modern kapujával – valamint az épületekben található, külön-külön is egy-egy önálló tárlattal felérő enteriőrjével. Az élmény teljességéhez tartozik a szerepüket szemléletesen és konzekvensen alakító, korhű ruhában fellépő színészek és önkéntesek szemléletes ismeretterjesztő munkája. A kiállítás nagy erénye, hogy Erdélyt egységben láttatja: a falvak és a városok hagyományaira éppúgy egyszerre összpontosít, mint a magyar, a székely, a szász vagy éppen a román kultúrára. Állandó kiállítás. (Gózon Ákos)
Jelölt a virtuális kiállítás kategóriában
Sorsfordító – interaktív virtuális családtörténeti kiállítás
Magyar Nemzeti Múzeum és Lendület Családtörténeti Kutató Csoport, Budapest
A rendhagyó virtuális kiállítás a story telling eszközével vonja be a látogatót (a felhasználót) a 17–18. századi polgári-nemesi férfi és női életutak lehetséges történeteibe. Eltérő történelmi–társadalmi környezetekben járhatunk végig összesen húsz korabeli férfi és női életutat, azok hét stációját (születés, gyermekkor, házasság, karrier, özvegység, újraházasodás, öregkor, halál). Az egyes életciklusok attribútumai, jellemzői múzeumi műtárgyakkal reprezentáltak (a tárlaton több mint 500 műtárgy szerepel), melyek egy-egy virtuálisan körbejárható szobában kerülnek bemutatásra és az interaktív felfedezés élményét nyújtják a látogatóknak. (Katona Júlia)
Borítókép: Enteriőrfotó a Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban kiállításból
