A NEMO március végén átfogó kérdőívet készített, amiben a múzeumok helyzetét vizsgálja a koronavírus idején. Összesen 650 múzeum április 3-ig beérkezett válaszából nem rég születtek meg az első eredmények. A válaszokat egészen április 30-ig gyűjtötték, így ezek a jövőben némiképp módosulhatnak. Lássuk, hogyan érinti a múzeumokat a jelenlegi helyzet:
A kérdőívet összesen 41 ország - az Európai Unió mind a 27 tagállama, az Európai Tanács 9 tagállama, USA, Fülöp-szigetek, Malajzia, Francia Polinézia és Irán - privát és állami múzeumai töltötték ki, 32% vidéki, 68% városi és fővárosi intézmény. A múzeumok 92%-a bezárt, néhány svéd, albán és osztrák kivétellel. Julia Pagel, a NEMO főtitkára kérésünkre elárulta, miként választották ki a kérdőív fő fókuszpontjait.
„A legfontosabb a koronavírus helyzet múzeumokra való hatásának vizsgálatakor az volt, hogy miként befolyásolta költségvetésüket (a közönség előtt való bezárás okozta bevételkiesést), és a múzeumok milyen intézkedéseket tettek a helyzettel való megbirkózásra, például humán erőforrás átalakítása, új bevételi források, és az is, hogyan változtatták online jelenlétüket és tevékenységeiket, mivel ez tűnt az egyetlen rendelkezésre álló csatornának a közönségükhöz való csatlakozásra. Itt a leglényegesebb szempontnak az tűnt, hogyan növelték online szolgáltatásaikat és milyen eszközökkel.”
A felmérés szerint azok a múzeumok, amik nyitva maradtak, megnövekedett látogatószámról nyilatkoztak. Bár a bezárt múzeumok online felületei iránt szintén nagyobb az érdeklődés, nyilvánvalóan jelentős jövedelemkieséssel kell számolniuk. A jegyeladásokból, múzeumshopból, kávézóból és egyéb szolgáltatásokból érkező bevételek hiánya hatalmas veszteséget jelent az intézményeknek. Csupán 30%-nál jelent ez heti legfeljebb 1000€-t, a múzeumok 25%-a akár 5000€ kieséssel is számol, 13% akár 30 000€-val és 5%-uknak okoz a helyzet több mint 50 000€ kárt hetente. A legnagyobb múzeumok, mint a RijksMuseum, a Kunsthistorisches Museum Wien vagy az amszterdami Stedelijk Museum hetente 100 000-600 000€ közti összegektől esnek el.
Múzeumi dolgozók:
Ilyen helyzetben kérdésessé vált az alkalmazottak és a jövőben tervezett programok, kiállítások helyzete. Bár a legtöbb intézmény még nem bocsátott el dolgozókat, az önkéntes programok szinte mindenhol megszűntek és a szabadúszó dolgozók szerződései is kétségessé váltak. A vészhelyzetre való tekintettel 8 országban született már döntés állami támogatásról, ami néhol fedezi a teljes kieső összeget, máshol csak a fizetésekre elég. 12 országban tárgyalnak ennek lehetőségéről és 15 ország múzeumai állítják, hogy nem kapnak állami segítséget. Egyes országokban csak államilag finanszírozott intézmények részesülnek a támogatásban, máshol az összeg csak a szabadúszók fizetésére fordítható.
Múzeumok működése:
A legtöbb 2020-ra tervezett nemzetközi kiállítást el kellett halasztani, ugyanis a műtárgyak szállítása jelen helyzetben – részben lezárt határokkal, emberi erőforrás hiányában – nem megoldható. A kultúrára azonban továbbra is nagy igény van, a múzeumok 40%-a tapasztalt nagyobb érdeklődést online tartalmaik iránt. Így az intézmények többsége, több mint 60%-a növelte is online jelenlétét az utóbbi időkben. Az intézmények 30%-a dolgozóinak feladatkörét is eszerint változtatta, elkerülve ezzel az elbocsátásokat, vagy új dolgozók felvételét. Nem olyan meglepő a tény, hogy a friss, április 23-ai eredmények szerint: a több anyagi forrást, illetve munkaerő átcsoportosítást vállaló intézmények azok, amelyek növelték online jelenlétüket is. Ez leginkább Norvégia, Spanyolország és Ausztria múzeumaira jellemző.
A múzeumok főként a közösségi média felületeit használják a kommunikációra és a látogatók közvetlen megszólítása, velük való interakció a cél. Legfőképp a minimális anyagi ráfordítást igénylő tartalmakat növelték, például a hashtag-használatok számát. Sok esetben bővítették az online múzeumi gyűjteményt és jellemzők az egyes műtárgyak kiemelésére és bemutatására készülő tartalmak. Kisebb mértékben nőtt az online kiállítások, virtuális túrák, kvízek száma és nagy arányban tervezik a jövőben podcastok, élő tartalmak és további online játékok szervezését, közzétételét.
Julia Pagel azt is elárulta, milyen más kutatásokkal együtt érdemes ezeket az eredményeket vizsgálni a jövőben. New yorki, virginiai, új-zélandi múzeumi egyesületek is felhasználták a NEMO kérdéssorát, amelyek eredményei még nem ismertek, emellett hasonló kérdőívet készített az ICOM és a Holland Múzeumok Egyesülete (Museumvereniging), az előbbinek május-közepére várhatók az eredményei, míg az utóbbié már publikusak. A főtitkár arról is nyilatkozott, milyen lehetséges hatással lehetnek ezek az eredmények a jövőben:
„Úgy gondolom, hogy [a felmérés] elindíthat egy vitát arról, hogyan szeretnénk látni a múzeumi munkát a jövőben és hogy a minőséget (jól kidolgozott digitális múzeumi oktató programok) helyezzük-e a mennyiség (kasszasiker kiállítások) elé. A tény, hogy a digitális kulturális örökség világszerte nagyon erős és látható volt, otthon is összekötötte az embereket, erősíti az érvet amellett, hogy érdemes befektetnünk digitális szolgáltatásokba, ismeretekbe és eszközökbe, és együtt kell működnünk a harmonikus szerkezetek eléréséért, amikkel megmutathatjuk, milyen értékes a digitális kulturális örökség a társadalom számára.”
Múzeumi felelősségvállalás:
Nagy felelősség hárult tehát jelenleg a múzeumok működésére, amik minden tekintetben aktív segítői a káosz okozta helyzetnek. A NEMO külön kiemeli pár intézmény adományait: a német Stiftung Preußischer Kulturbesitz, a holland Rijksmuseum és az amerikai Museum of Modern Art is juttatott kórházakba maszkokat, kesztyűket és egyéb védőfelszereléseket.
A múzeumok a dokumentációról, értékmegőrzésről sem feledkeztek meg. A Museum Europäischer Kulturen a collectingcorona@gmail.com email címen gyűjt emlékül videókat, képeket, gondolatokat a jövő generációinak arról, miként élik meg az európai emberek a jelen helyzetet. A Fondazione Sandretto Re Rebaudengo #letsread alatt várja az otthon olvasott könyvek ajánlóival, összefoglalóival, idézeteivel készült Instagram storykat. Ezekből a hangokból, videókból, képekből közösségformáló céllal gyűjteményt készítenek. A Minnen weboldal pedig a svéd és norvég múzeumi gyűjtemények darabjaihoz fűződő személyes történeteket, viszonyulásokat gyűjt az utókor számára.
Julia Pagel szerint a vírus utáni időkben megváltoznak a múzeumi működések és a NEMO felmérése segítséget nyújthat abban, hogy tisztábban lássuk, mennyire fontos és miként lehet a múzeumok munkáját segíteni.
„Különböző nézőpontokból szeretnénk az eredményeket megvizsgálni, egyrészt a gazdasági hatás felől, azonban afelől is, hogy a múzeumok miként változtatnak szolgáltatásaikon, vitát indítva ezzel a koronavírus utáni időkre. Mit hasznos megtartani a jövőben? A múzeumok működése a jövőben már nem lesz ugyanolyan, így nagyon fontos lenne egy tágabb beszélgetés arról, miként nyissunk a nyilvánosság felé, és hosszútávon miként vonjuk be őket. Úgy gondolom, az eredmények arra is rámutatnak, hogy a múzeumi munka számára létfontosságú az állami fenntartás és támogatás, ez teszi képessé rá, hogy a kulturális örökséget mindenki számára elérhetőként tarthassák meg. Ez egy emberi jog és a múzeumokat támogatni kellene, hogy teljesíthessék ezt a feladatot.”
Források:
Survey on the impact of the COVID-19 situation on museums in Europe; 2020.04.06.
Initiatives and actions of the museums in the corona crisis; 2020.04.06.
NEMO survey on museums and COVID-19: How museums increase their online activities; 2020.04.23.
Lead kép: © Biletto Editorial
