Élvezd a magyar kultúrát és ismerd meg a múltadat! Akár ez is lehetne az alcíme a Lázár Ervin Programnak, aminek eredeti célja a diákokban a nemzeti identitás erősítése. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az általános iskolásoknak szervezi azokat az alkalmakat, amikor színházi előadásra, tánc- és cirkuszi produkcióra, hangversenyre és múzeumba mehetnek.
A zalaegerszegi Göcseji Múzeum is csatlakozott ehhez a projekthez, hozzánk főleg a nagyobbak, a hetedik és nyolcadik osztályosok érkeznek. A Göcseji Falumúzeumot, az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményét mutatjuk meg nekik, s a házak megismerésén túl a régen élt emberek szokásairól is sokat hallanak. Megismerik a főzési szokásaikat, mikor mit vetettek és hogyan dolgoztak a földeken, milyen munkákat végeztek, mi volt a napirendjük, hogyan nevelték az állatokat, mikor mulatoztak, de még az udvarlási és esküvői szokásokról is sok érdekességet megtudnak. A falumúzeumban ugyanis máig őriznek egy enyelgőpadot, ami a fonott kerítés két oldalára nyúlt. Hajdanán az udvari padrészen a leány ült, az utcafronton a legény, a mama pedig az ablakból figyelte a fiatalokat, akik ilyen formán ismerkedtek és beszélgettek. Ma már mosolygunk ezen a szokáson, de a kamaszok biztosan nem felejtik, hiszen gyorsan ki is próbálták az ülőkét.
Nagy derültség fogadta az olyan régen használt szavakat, mint a dikó, a tokmány, a silinga vagy a kákics. De hallottak olyanokat is, amiket a magyar nyelv átmentett és ma is használatosak: csürhe, hömbölög, csekmet. De a régmúlt embereinek a szokásairól is sokat hallanak a foglalkozásokon. Azt is megbeszélik, mit jelentett régen (amit még ma is mondunk), hogy valakinek kitették a szűrét.
A mai tizenévesek mindennapjaitól nagyon messze áll a száz vagy százötven évvel ezelőtti paraszti emberek életmódja. Ma, ha falvakban járnak, sok esetben az a kép fogadja őket, hogy az udvarokban dísznövények sorakoznak gyümölcsfák helyett, és haszonállatokat is egyre kevesebben tartanak. Holott néhány évtizede a falusi házakhoz szervesen hozzátartozott a gazdasági épület, a tyúk- és disznóól. A Göcseji Falumúzeumban egy olyan képzeletbeli falukép látványa fogadja őket, amit ma már máshol nem találnak.
Múzeumpedagógus kolléganőink szellemesen, kreatív módon mesélnek a diákoknak, a másfél órás foglalkozás pedig kvízjátékkal zárul. Bízunk benne, hogy a falumúzeum mesebeli házai között sétálva a gyerekek élvezték a hely miliőjét, a madárcsicsergést, a zsúptetős házak báját, a korabeli szerszámok és berendezési tárgyak csodáját, a területen élő állatok barátságos közeledését, és a jövőben visszatérő látogatóink lesznek.
A mi kapunk nyitva áll, várjuk a fiatalokat nagy szeretettel.
