A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége 2025. október 2. és 4. között rendezi meg XXII. Országos Szakmai Konferenciáját Kiskőrösön. Az idei tanácskozás központi témája az „Identitás és kultusz”, amely a helyi identitás, a közösségi térhasználat, a kulturális örökség és a hagyományőrzés kapcsolatait vizsgálja a tájházak és szabadtéri múzeumok gyakorlatában.
A konferencia célja, hogy bemutassa, miként járulhatnak hozzá a tájházak a települések közösségi életének gazdagításához, és hogyan válhatnak a kulturális identitás megőrzésének élő színtereivé. Kiskőrös ad otthont az idei rendezvénynek, hiszen 2023-ban a város Szlovák Tájháza nyerte el „Az Év Tájháza” címet. Ez méltó elismerése annak a szakmai munkának, amelyet a helyi közösség a kulturális örökség megőrzése és a nemzetiségi hagyományok bemutatása érdekében végez.
A TÁJHÁZAK ÉS SZABADTÉRI MÚZEUMOK SZÖVETSÉGE
XXII. ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIÁJA
Kiskőrös, 2025. október 2-4.
PROGRAM
2025. október 2., csütörtök
Szlovák Tájház (Kiskőrös, Szent István utca 23.)
14:00 Regisztráció
15:00 A Szlovák Tájház megtekintése tárlatvezetéssel
16:00 Szivárvány Szlovák Táncegyüttes: Kiskőrösi táncok
17:00 Helyben sütött hólabda és kenyérlángos kóstolója
2025. október 3., péntek
Hotel Vinum Wellness és Konferencia (Kiskőrös, Petőfi Sándor út 106.)
Konferencia
IDENTITÁS ÉS KULTUSZ - A helyi identitás, közösségi térhasználat, kulturális örökség és kultuszképzés kapcsolatai a tájházi, valamint a szabadtéri múzeumi gyakorlatban
8.30 – 9.30 Regisztráció
9.30 – 10.00 Ünnepélyes megnyitó, köszöntők
Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár (felkérés alatt)
Domonyi László, Kiskőrös város polgármestere
dr. Bereczki Ibolya, a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége elnöke
Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke
Az Év Tájháza 2025 díj átadása
10.00 – 10.15 Závogyán Magdolna (kultúráért felelős államtitkár): A nemzeti emlékezet tere – kultuszhelyek és tájházak szerepe az identitás megőrzésében
10.20 – 10.35 dr. Bereczki Ibolya (elnök, Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége):
Az emlékezet tere: a tájház mint kultuszhely
10.40 – 10.55 Nagyné dr. Batári Zsuzsanna (ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettes, Szabadtéri Néprajzi Múzeum): Emlékezet újramesélve – kultuszformálás az élményalapú tájházakban és szabadtéri múzeumokban
11.00 – 11.20 Szünet
11.25 – 11.40 Prikler Szilvia Beatrix (igazgató, Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága): Storytelling a kiállításban - Történetmesélés a helyi identitás erősítésére
11:45 – 12:00 dr. Filus Erika (igazgató, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös): Kiskőrös – egy város, kettős örökség: a nemzeti és nemzetiségi identitás találkozása
12.05 – 12.20 Bachmann Katalin (Magyarországi Német Tájházak Információs Központjának vezetője): Vándorló kultusz – diaszpóra-identitás és a származási hely szerepe
12.25 – 12.40 Kertész Péter (ügyvezető igazgató, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark):
Kultusz és hagyomány az ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben
12.45 – 13.00 Molnár Melinda (pedagógus, etnográfus, múzeumpedagógus): Ahol a hagyomány közös élmény – identitásformálás óvodás- és iskoláskorban a Csete Balázs Helytörténeti Gyűjteményben
13.00 – 13.20 Hozzászólások
13.30 – 14.30 Ebéd
15.00 – 17.00 A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum kiállításainak megtekintése (Költőnek szült anyám, 7 év, Hajdanán – Kedysi, néprajzi és képzőművészeti látványtár)
17.15 – 18.30 Az elmúlt év sikeres tájházas fejlesztései – Tájházfenntartók prezentációi
18.30 – 18.45 Zárszó
19:00 - Vacsora
2025. október 4., szombat, 8:00 – 17:30
Tanulmányi út
Indulás: 08:00, Kiskőrös, Hotel Vinum Wellness és Konferencia
Állomások:
Kiskunhalas, Eskü tér 1. – Halasi Gazdaház
1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A telken jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabonahombár, amely Mélykútról került ide. A tájház jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.
Kiskunmajsa, Ady E. u. 54. – Kenyérsütőház
A mindmáig Kenyérsütőházként ismert tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke. Az 1850-as években emelt nádtetős, háromosztatú, középpadkás, szabadkéményes gazdaház a Kiskunság népi építészetének jellegzetes arculatát őrzi. Az ajtón belépve a pitvarba, azaz a lakóház előterébe jutunk, amely egyik oldaláról a tisztaszoba, másik oldaláról pedig a hálószoba nyílik. A helyiségek korhűen, régi bútorokkal berendezve idézik a paraszti népesség életkörülményeit a látogatók számára.
Csongrád, Gyökér u. 1. – Tájház és a kézművesházak
Csongrád ősi városrésze a Belsőváros, mely szinte érintetlenül megőrizte középkori településszerkezetét. A Belsőváros Magyarország egyik legrégibb műemlékileg védett területe. A régi belvárosban hét kézművességet megelevenítő házzal találkozhatunk (Fazekas, Mézeskalács, Fafaragó, Kosárfonó műhely, Textiles ház, Borház és kovácsműhely, Halászház). A Gyökér utcai tájház Csongrád Belsőváros 23 házból álló, műemléki védettséget élvező utcarészének egyike.
Tiszaföldvár, Kossuth út 95. – „Kató néni háza”
A lakóház Tiszaföldvár történeti településmagjának délkeleti részén épült, ahol 1900-tól Nagy M. István és felesége Köles Mária élt, akik lányuk, Kató mellett még négy árvát is felneveltek itt. A történelmi és helytörténeti vonatkozások mellett interaktív nőiszabó műhely is fogad bennünket a tájházban. Kató néni házát klasszikus virágoskert öleli körül, ahol több, mint 60-féle dísznövény található
A 2002. november 26-án alakult Magyarországi Tájházak Szövetsége (2023. 10.09-től Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége), röviden Tájházszövetség a Kárpát-medencei magyar tájházak, valamint a hazai nemzetiségi tájházak összetartozását képviseli. Célja, hogy civil szakmai szervezetként segítse a tagsághoz jogi vagy egyéni tagként tartozó közel háromszáz tájház, valamint a hazai szabadtéri múzeumok és a köréjük szerveződött közösségek életét, hálózatba rendezve kapcsolja össze a tájházak hatékony, fenntartható és szakmai működtetését, kulturális piaci pozícióinak erősítését.
Magyarországon több, mint 650 tájházról, közülük 200 muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező, helyben megőrzött, népi építészeti értéket képviselő, enteriőr kiállítással rendelkező és látogatható tájházról, valamint kétszázat meghaladó határon túli, magyar vonatkozású néprajzi gyűjteményről tudunk. A szabadtéri múzeumokat a szervezetben a központi intézmény, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum képviseli, és dolgoznak benne a hazai regionális skanzenek, mint a Sóstói Múzeumfalú, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a Vasi Skanzen, a Göcseji Múzeumfalu munkatársai is. Az egyetemes kulturális értékek megőrzésére létrehozott UNESCO Világörökségi Várományosi Jegyzéken 2000 óta szerepel a magyarországi tájházak hálózata jelenleg 109 műemléki védettséggel rendelkező, működési engedélyes tájházzal. További információ
Borítókép forrása: kirandulastervezo.hu
