Március közepétől új műtárgycsoport várja azokat az érdeklődőket, akik a zalaegerszegi városháza környékén járnak. A Göcseji Múzeum kihelyezett vitrinkiállítását ez alkalommal a húsvéti ünnepkörhöz igazítottuk: hat képeslapot, valamint három szentképeket lehet megtekinteni. Kiss Nóra néprajzkutató kolléganőnk külön blogot írt a témával kapcsolatban, amit a vitrinben elhelyezett QR-kód segítségével lehet elolvasni.
A tablókiállítás az 1920-as évektől egészen napjainkig mutat be néhány jellegzetes képeslapot, amelyekről a jól ismert szimbólumok, mint a bárány, a csibe, a tojás, a zöldág, a nyúl tekint vissza a szemlélőre. A tojásnak a magyar népszokásokban fontos, termékenységvarázsló szerepe volt, sőt, világszerte a termékenység, az újjászületés és az új élet ősi szimbólumaként tartották számon. Azt is jó tudni, hogy az egyházi szimbolika szerint a húsvéti tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe. A nyúl szintén a termékenység és a tavasz jelképe, viszont érdekesség, hogy a magyar ünnepi szokásokba véletlenül került be.
E jelkép német hatásra, félreértés révén terjedt el hazánkban a 20. század elején. Egyes vidékeken szokás volt, hogy húsvétkor császármadarat (németül: Haselhuhn-t) és tojásait ajándékoztak egymásnak az emberek. Gyakrana németek ezt a szót csak rövidítve mondták (Hasel), ami nagyon hasonlít a nyúl nevére (Hase). E két német szó összekeveredett, ezért hoz tojásokat a húsvéti nyúl hozzánk.
A húsvéti szentképek és képeslapok elmaradhatatlan szereplője a nyakában csengővel vagy piros szalaggal ábrázolt bárány, vagyis az ártatlanság, a szelídség és a bűntelen áldozat jelképe. Ez a keresztény eredetű szimbólum a győztes Krisztus jelképe. A nyakában báránnyal ábrázolt Jézus, a jó pásztor szintén a vallásos szentképek gyakori témája.
A vitrinkiállítást a zalaegerszegi városháza aulájában április közepéig tekintheti meg a közönség.
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan április 5-én tojásíró workshopra invitáljuk a felnőtteket és a fiatalokat a Göcseji Múzeumba. Kolléganőnk, Dömötör Andrea hímestojásfestő népi iparművész megtanítja az érdeklődőket az alapfogásokra, mi az íróka, hogyan kell azt használni, milyen színekhez érdemes nyúlni, hogy a hímestojás igazán szemet gyönyörködtető legyen.
