A Hollandiában non-profit alapítványként bejegyzett European Museum Academy-t az ismert és elismert brit múzeumi szakember, Kenneth Hudson (1916-1999) halálának tízedik évfordulóján, tehát 2009-ben olyan, a múzeumi és általában a kulturális területen aktív szakemberek alapították, akik korábban sok éven át dolgoztak együtt Kenneth Hudsonnal az European Museum of the Year Award (Az év európai múzeuma díj) bírálata keretében, az ipari régészet terén vagy más témakörben. (Nem tévesztendő össze az EMYA–t szervező European Museum Forum-mal)
Az EMA célja életben tartani Hudson örökségét, a múzeumi és kulturális szakemberek újabb és újabb generációi körében megosztani az ő muzeológiai gondolkodásának értékeit és úttörő intuícióit. Az alapítvány segíti a múzeumi innováció terén folyó kutatásokat, az új eszmék és tapasztalatok megosztását, új tehetségek és programok inkubátorként hozzá kíván járulni a múzeumi szolgáltatások minőségének emeléséhez és az európai muzeológiai párbeszédhez.
Az EMA nem oktatási, képzési intézmény, de az a célja, hogy a különböző nemzeti és kulturális hátterű múzeumai szakértők társasága legyen, egyesítve őket a muzeológiai tudás fejlesztése, innovatív múzeumi projektek megvalósítása érdekében. Álláspontjuk szerint a ma múzeumai a társadalmi, gazdasági és kulturális kihívásokra leginkább reagáló intézmények, a tudományos viták, a kreativitás, a társadalmi kohézió és a kulturális dialógus legalkalmasabb találkozóhelyei.
Honlapjukon sok fontos információ és számos érdekes írás olvasható. Ezek közé tartozik a How are museums doing in Europe? The European Museum Academy Reports on The National Museum Temperature 2018 című közlemény, amelyet az alábbi rövid bevezetővel adnak közre:
„Mindannyian azt gondoljuk, tudunk valamit arról, hogy vannak a múzeumok hazánkban és tudjuk, hogy különböző tudományos projektek, a kormányok, az Európai Unió, az Európa Tanács vagy akár az UNESCO statisztikai információi is hozzáférhetőek. De mi van a számok mögött?
Az Európai Múzeumi Akadémia örömmel teszi közzé az alábbi szubjektív, belső véleményeket arról, hogy vannak a múzeumok és melyek jelenleg a legfontosabb politikai, pénzügyi, szervezeti vagy más kihívások.
Élvezetes olvasást kívánunk!”
A 26 oldalas összeállításban az alábbi 15 országból érkezett egy-két oldalas helyzetképek olvashatók (az angol ábécé szerinti sorrendben): Bulgária, Csehország, Ciprus, Dánia, Észtország, Luxemburg, Észak-Macedóniai Köztársaság, Moldova, Montenegró, Hollandia, Norvégia, Skócia, Svédország, Törökország, Egyesült Királyság. Sajnos, mint látható, Magyarország nincs köztük. Ennek ellenére érdemes elolvasni!
Ízelitőül következzék néhány rövid idézet.
„2018-ban Bulgáriában a múzeumok fejlődése és tevékenysége továbbra is kiegyensúlyozatlan volt, …többségük nem újult meg, nincs víziója a látogatókkal való együttműködésről. A muzeológiai képzés hiánya erősen érezhető az intézmények munkájában…. Megegyezés született a pénzügyminisztériummal arról, hogy a 2019-es költségvetésben a múzeumok támogatása 8 százalékkal magasabb lesz.” (3. oldal, Nikolay Nenov)
„Az európai országok közül Észtországban jut a legtöbb múzeum 100 000 főre, a filiákkal együtt a múzeumok száma 246, a Kulturális Minisztériumhoz 10 országos múzeum és 12 alapítvány tartozik….A múzeumok finanszírozását az állami és önkormányzati költségvetés, az Észt Kulturális Alap, valamint a Szerencsejáték Adó Tanács biztosítja…. 2012 óta a múzeumi hálózatot átalakították, a múzeumok jogi státusza megváltozott feladatkörük és a helyi körülmények alapján” (8. oldal, Triin Vaaro)
„A Moldovai Köztársaságban a nyilvántartás szerint hivatalosan 120 múzeum működik. Többségük helyi múzeum a települési önkormányzat irányítása alatt. A fővárosban, Chisinau-ban négy országos múzeum van az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium fenntartásában: Néprajzi és Természettudományi Nemzeti Múzeum (1889), Nemzeti Szépművészeti Múzeum (1939), Moldova Története Nemzeti Múzeum (1983), Román Irodalom Nemzeti Múzeuma (1964). Az országban működő múzeumok többsége történeti és néprajzi, emellett számos emlékmúzeum is van.” (13-14. oldal, Elena Plosnita)
„2016 óta gombamódra szaporodnak a magánmúzeumok. A magángyűjtők nem adományozzák gyűjteményüket (vagy egy részét) a meglévő múzeumoknak. Ehelyett a saját múzeum (ego museum) alapítása lett a trend….Az elmúlt négy évben 30 százalékkal nőtt a múzeumok látogatóinak száma, ami elsősorban az amszterdami Rijksmuseum, Van Gogh Múzeum és Stedelijk Múzeum újranyitásának köszönhető; 2017-ben 31 millió látogatást regisztráltak, ebből 8,9 milliót a 1,4 milliónyi Museum Pass kártyatulajdonos részéről; a látogatók 30 százaléka külföldi volt. A holland múzeumukban 40000-ren dolgoznak, 68 százalékuk önkéntes. Az összes múzeum bevétele 1 milliárd euró volt, ennek 51 százaléka bevétel, 49 százaléka fenntartási támogatás, szponzorálás.” (15-16. és 17. oldal, Wim van der Weiden).
„2017 júniusában minden olyan múzeumi törvényt fogadott el a parlament, amely a központi kormány által fenntartott, regionális, önkormányzati múzeumra, valamint azokra vonatkozik, amelyekben az irányító testület (board) tagjainak több, mint felét a hatóságok jelölik ki. Ezek a Svéd Múzeumi Szövetség mintegy 300 intézményi tagjának döntő többségét adják….A svéd múzeumi törvény nem csupán arról szól, hogy mi a múzeum, hanem arról is, melyek a legfontosabb feladatai: kompetenciafejlesztés, a kulturális tapasztalatok átadása, véleményformálás színtere.” (22. oldal, Henrik Zipsane)
„Törökországban a múzeumokat az alábbi kategóriák szerint igazgatják: állami múzeumok, önkormányzati múzeumok, egyetemi múzeumok, hadimúzeumok, független vagy magánmúzeumok, alapítványi múzeumok….Az elmúlt évtizedben az önkormányzatok által létrehozott múzeumok száma drámaian emelkedett. A Union of Turkish Historical Towns olyan pályázatot szervezett, amely támogatja új múzeumok létrehozását, s ezek száma meghaladja az ötszázat.” (23. és 24. oldal, Ahmet Erdonmez)
