A Néprajzi Múzeum Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítása már csak 2025. szeptember 14-ig látogatható. A tárlat utolsó nyitvatartási napjára több unikális programmal is készül a múzeum.
A résztvevők az öltözködés- és a fotótörténettudásukat bővíthetik, Csorba László segítségével a történelemtudomány kortárs nézőpontjából tekinthetnek az újonnan felfedezett képekre, végül megismerhetik, milyen tudományos lehetőségeket kínál és jövőbeli feladatot jelent ez a páratlan sorozat a kutatás számára.
Az aznap délelőtti tárlatvezetés a fényképek és öltözködés kapcsolatára fókuszál a kiállítás anyagából kiindulva. Ezt követően, a délután folyamán fotótörténészek mesélnek arról, mi olvasható le a kiállításban szereplő Tiedge János felvételekről, miről árulkodik a színezés, a csoportkép megkomponálása, a beállítás, vannak-e árulkodó nyomok arról, melyek voltak a fényképezés körülményei. A nap záróeseménye Csorba László történész tárlatvezetése, ahol a résztvevők betekinthetnek a fotósorozat színfalai mögé.
Hogyan jöhetett létre a londoni világkiállítást megjárt fotósorozat? Kik támogatták a létrejöttét? Mi a fényképek jelentősége a kor társadalmi és politikai helyzetét figyelembe véve? A kiállítás zárónapja remek lehetőség, hogy válaszokat kapjunk ezen kérdésekre.
A záró kiállítás programjai mellett ismét elindítja raktármerüléseit a Néprajzi Múzeum. A Fotók, filmek, technikák című szeptember 11-i alkalom az archívum raktáraiba kalauzolja a kíváncsi érdeklődőket. A Fényképtár és a Filmgyűjtemény, amely néprajzi, etnológiai és antropológiai dokumentumfelvételeket őriz, a magyar nyelvterület és a világ népeinek életmódját a 19. század második felétől napjainkig bemutató gyűjtemények. Mindkét kollekció folyamatosan gyarapszik; az 1800-as évek végén kialakított Fényképtár így érte el mára a közel 400.000 leltározott tételszámot.
A Fénykép- és a Diapozitív-gyűjteményre tagozódó állományban az idők során helyet kapott számos, egy-egy adott korszakra jellemző fotótechnikai eljárás is - a 75.000, a világ különböző tájain exponált üvegnegatívtól, a színezett pozitívokon, nitrocellulóz síkfilmeken keresztül a színes autokróm üveglemezekig. A múzeum Filmgyűjteménye csak jóval később, az 1960-as években jött létre, de már az 1930-as években, zömében 16mm-es, kisebb részben más keskenyfilmes technikával készült néprajzi filmfelvételeket is őriz. Ezekből, a Kárpát-medencében, és a világ több kontinensén készített néprajzi fénykép- és filmfelvételekből, valamint technikai kapcsolódásaikból ad ízelítőt a raktárlátogatás.
A Néprajzi Múzeum kora őszi programjai egyedülálló lehetőséget kínálnak az ismeretlen feltárására, a múlt értékeiben való elmerülésre és kihagyhatatlan alkalmat nyújtanak a múzeum eldugott szegleteinek felfedezésére.
Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
