Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében 2021. május 25-30. között megrendezésre kerülő Hálózatok Hete ilyen és ehhez hasonló összefüggésekre igyekszik rámutatni és magyarázatot adni.
Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításához kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a hálózatok jelenlétét hétköznapjainkban. A keddtől vasárnapig tartó beszélgetéseken Barabási Albert-László mellett olyan művészet- és irodalomtörténészek, írók és költők is megszólalnak, mint Cserna-Szabó András, Készman József, Nyáry Krisztián, Simon Márton, Szolláth Dávid, Deres Kornélia vagy Závada Péter.
„Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten. A legtöbb esemény és jelenség része egy komplex, univerzális kirakós játéknak, amelynek sok-sok darabja egymással kapcsolatban áll, egymást befolyásolja. Elkezdtük belátni, hogy egy kis világban élünk, amelyben minden mindennel össze van kapcsolva.”
Ha elméletben el is fogadjuk, gyakorlatban sokszor mégis nehéz elképzelni, hogy a Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató Behálózva című könyvében megfogalmazott gondolat mennyire szerves része életünknek és milyen sokrétűen határozza meg múltunkat, jelenünket, jövőnket – a mindenkor hétköznapokat –, legyen szó ízlésről, kommunikációról, művészetről, betegségekről.
A Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum szervezésében megvalósuló Hálózatok Hete programsorozat ebben igyekszik újabb perspektívákat nyitni, és írók, költők, kutatók bevonásával rámutatni arra, hogy bármerre is indulunk, bármilyen témát választunk, biztosan valamilyen hálózatba jutunk.
A Ludwig Múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításához kapcsolódó online programok egy héten át, május 25-től 30-ig, napi rendszerességgel jelentkeznek a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum Facebook csatornáján. A videók mellett hét kortárs író egy-egy novellája is bemutatkozik a Könyves Magazin oldalán, melyek mindegyikét egy-egy hálózat-vizualizáció ihletett: Bartók Imre, Fehér Boldizsár, Mécs Anna, Moskát Anita, Mucha Dorka, Nemes Z. Márió és Simon Márton arra vállalkoztak, hogy a Barabási-féle adatvizualizációk szabad értelmezéséből elindulva egy-egy történetet beszéljenek el. A tudomány, képzőművészet, gasztronómia, fake news, nyelv és irodalom hálózatokhoz fűződő viszonyát feltérképező beszélgetések a Könyves Magazin podcast csatornáin is visszahallgathatóak lesznek.
RÉSZLETES PROGRAM
A Hálózatok Hete hat napon át minden este újabb és újabb téma felől közelítve, szakértők bevonásával mutatja be a mindennapok izgalmas összefüggéseit.
Tudomány és művészet
május 25. kedd, 19:00
Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet – kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel; mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció, és mit keres egy kortárs múzeumban?
Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor
Hírek és hálózatok
május 26. szerda, 19:00
Kacsa, fake news, konspirációs teóriák és alternatív valóságok. Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy álhír, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából?
Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus
Gasztronómia és hálózatok
május 27. csütörtök, 19:00
A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolatával, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs.
Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger
Művészet és hálózatok
május 28. péntek, 19:00
Múzeumok, kurátorok, szerkesztők, klikkek és barátok. Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás – akár képzőművészeti, akár irodalmi mű – időtálló referenciapont?
Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész
Irodalom, életmű és hálózat
május 29. szombat, 19:00
Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek? A 100 éve született Mészöly Miklós prózája milyen hatást és ellenhatást vált ki Esterházy Péter és Nádas Péter prózájában? Az irodalom és a hagyomány izgalmas és bonyolult szöveghálózatok, amelyek csomópontjait szerzők és művek alkotják és folyamatosan újraalkotják. Ki és miért marad ki a kánonból? Évtizedekkel később is felfedezhetőek új versek és életművek?
Megszólalók: Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész
Nyelv, költészet és hálózatok
május 30. vasárnap, 19:00
A költészet a szavak és jelentések különös hálózatait hozza létre, amelyben bizonyos érzések vagy gondolatok kifejezésmódjait, jelentésrétegeit már lehet, hogy meghatározta Arany János, Pilinszky János vagy Kemény István. A nyelv látszólagos szabadsága a költő életében bizony kötöttségekkel is jár, illetve újrafelszabadítási gyakorlatokkal.
Megszólalók: Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró
Barabási Albert-László egy napja
május 30. vasárnap, 20:00
Nem tudjuk, milyen egy tudós átlagos napja. Ahogy azt sem tudjuk, milyen az, amikor a tudomány és a művészet egy 7. kerületi pincében találkozik. Barabási két városban él párhuzamosan, Bostonban és Budapesten, és ez nem egy sci-fi, hanem egy átlagos nap: videó hívások a Szabadság-hídon, séta a Gellért-hegyen, beszélgetés művészetről, kétlakiságról és egy városról, aminek életét megváltoztatta a COVID.
