2023. június 13-án megnyitották a Robert Capa életmű-kiállítást a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A felújított, 500 négyzetméternyi térben kapott helyet a világon egyedülálló kiállítás. A 140 db fotóval, interaktív elemekkel és Robert Capa személyes tárgyaival bővelkedő kiállítás rétegzettségében tárja fel a neves haditudósító életét, és közel engedi a látogatóhoz személyiségét.
A budapesti Nagymező utca 8. szám alatti épületben, 2013. július 12-én jött létre a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a korábbi Ernst Múzeum helyén. A központ célja a fotográfia népszerűsítése, önálló művészeti ágként való magyarországi elismertetése. Egy évtized után, 2023 júniusában kapott itt helyet a világviszonylatban első Robert Capa állandó életmű-kiállítás, a már felújított, 500 négyzetméternyi területen.
De ki is volt Robert Capa? Friedmann Endre néven született Budapesten 1913-ban, zsidó családban. Kezdetben nem foglalkozott komolyan a fotózással, Berlinben tanult újságírást, ahonnan zsidó származása miatt el kellet mennie, s Párizsban talált otthonra. Itt ismerkedett meg a szintén fotós Gerda Taróval, s kezdték meg közös életüket. Nevét Robert Capára változtatta, s tudósítóként, fotóriporterként kezdett tevékenykedni a 30-as években.
Gerda Taro és Robert Capa
Dolgozott Hollywoodban, készített híres emberekről fotósorozatokat, de saját utazásait is dokumentálta. A spanyol polgárháborúban készült képeivel vált az egyik legmeghatározóbb haditudósító-fotóriporterré, s közel 20 éven keresztül fotózta végig a világ történelmi pillanatait. Itt készült egyik leghíresebb fotója, a milicista halála hozta el neki a világhírnevet, s itt veszítette el szerelmét, Gerda Tarot is, aki egy baleset következtében vesztette életét. Capa ezután fotózott Mexikóban, a második kínai-japán háborúban, a II. világháborúban, az első arab-izraeli háborúban és az első indo-kínai háborúban.
Robert Capa A milicista halála című felvétel a kiállításban
1954. május 25-én egy francia konvojt kísért, s útközben őket, a feldúlt falvakat, temetetlen halottakat fotózta, amikor 14:55 perckor egy taposóaknára lépett, s életét vesztette. Aznap készült utolsó felvételeit a kiállítás végén tekinthetjük meg.
Robert Capa, a tudósító című kiállítás időrendben kalauzol végig Capa életén és életművén. Gyermekkorától kezdve munkásságát és magánéleti hátterét is bemutatja az interaktív, olykor szokatlan, számos kreatív elemmel tarkított tárlat. A több termen és szinten keresztülívelő kiállítás fotósorozatai a XX. század több nagy háborújának kordokumentumai, amelyek miatt méltán vált a világ egyik leghíresebb haditusósító-fotóriporterévé. Első megbízásaitól kezdve Trockij beszédéről készült sorozatán át Berlin, Párizs, Mexikó és Budapest fotói mellett háborús sorozatain és híres emberekkel készített fotóin keresztül juthatunk közelebb azokhoz a meghatározó történelmi eseményekhez, amelyeket egy egész világ számára tett láthatóvá. Híres mondása egész életét végig kísérte: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Fotóival a haditudósítást és fotóriporteri szakmát új szintre emelve mászott be a katonákkal a lövészárkokba, ott volt a harctéren, az események résztvevőjeként és nem csupán szemlélőjeként örökítette meg a pillanatokat.
A kiállítás részletei az új kiállítótérben
A nagyszabású, Csizek Gabriella kurátor által rendezett kiállításon azonban nem csak, mint tudósítót, hanem mint magánembert is megismerhetjük. Munkái mellett számos személyes tárgyat, újságokat, filmrészleteket is láthatunk.A kiállítás az életút egészét bemutató fotókból, emlékekből és interaktív megoldásokból áll, Capa első munkájától egészen életének utolsó pillanatáig. A történelmi pillanatok mellett bepillantást nyerhetünk mindennapjaiba, utazásaiba is, s jó néhány róla készült fotót is láthatunk. Külön információs termek adnak lehetőséget gyermekkora megismerésére, Hollywoodban fotós és rendezői, színészi próbálkozásainak bemutatására, a téma iránt mélyebben érdeklődők pedig egy interaktív fotólaborban ismerkedhetnek meg az analóg fotográfiai eljárásokkal.
A 140 darab fotó tematikusan, időrendben sorakozik a kiállításban, gyermekkori fotóitól kezdődően, fő munkáin és sorozatain át egészen az utolsó felvételekig, haláláig láthatjuk életének és munkájának dokumentációját. Ezeket egészítik ki a lépten-nyomon megnyíló tematikus termek, amelyekben a már említett életút, munkásság, a fotós szakma világában merülhetünk el. A kiállítás egyik muzeológiai szempontból is különleges megoldása, hogy Robert Capa Leica fényképezőgépe hologramként jelenik meg. A gesztus az eredeti műtárgy egyszeri és megismételhetetlen voltára hívja fel a figyelmet, jelezve, hogy bár illusztrációként egy régiség piacról is beemelhető lenne egy készülék, azonban a múzeumi tárgy egyszeri és megismételhetetlen módon csak az lehet, amit tényleg összekapcsolódik, érintkezik – jelen esetben Capa –a kiállítás témájával.
Interaktív szoba az analóg fotográfiai eljárásokról
A több, mint 70 ezer negatív közül Cornell Capa (Capa öccse) és Richard Whelan fotótörténész válogatott. Ezekből a képekből mindössze 3 széria nagyítás készülhetett ebben a méretben, 1 a magyar állam tulajdonába került, ebből válogat a kiállítás.
A kiállítás mindazok számára érdekes lehet, akik kíváncsiak Robert Capa fotóira, hiszen ilyen jellegű és terjedelmű gyűjteménnyel idáig nem találkozhattak, de azok számára is, akik a fényképezőgép túloldalán lévő fotóst, mint embert szeretnék megismerni. A kiállítás során mindenki találhat olyan részleteket mind a megrázó történelemi pillanatokból, mind Capa magánéletéből, amely biztosan új, maradandó élménnyel gazdagítja, közelebb viszi az alkotóhoz, az emberhez, és akár még önmagához is.
A szerző a Múzeumpedagógiai szaktanácsadó Szakirányú továbbképzés (ELTE PPK) hallgatójaként készítette a cikket.
Hasonló cikkek itt érhetők el!!!
Borítókép:
Robert Capa gyermekkorát bemutató információs szoba a tárlatban
A felhasznált fotók a szerző saját felvételei.
