2023. június 2-tól látogatható a budapesti Aquincumi Múzeumban a FELTÁRVA! …avagy még mindig van új a föld alatt című kiállítás. A tárlat néhány, Budapesten végzett régészeti ásatás leletanyagát bemutatva ismerteti meg az érdeklődőkkel azt, hogy mi is rejlik Budapesten a föld alatt.
Az új élménnyel, ötletekkel, a kiállítással, a közönség számára való hasznossággal kapcsolatban és jövőbeni tervekről kérdeztem Kelemen Zsófiát az Aquincumi Múzeum régészét, a FELTÁRVA! kurátorát.
Kérlek, foglald össze a kiállítás fő koncepcióját!
Egy régebbi kiállítás-sorozatunk tematikáját elevenítettem fel. Szokás volt ugyanis, hogy a régészkollégák néhány évente bemutatják a nagyközönségnek a friss feltárások eredményeit a legszebb tárgyakon keresztül. A tárlat ezt a koncepciót viszi tovább, bemutatva, hogy a városi régészet eszközeivel hogyan ismerhetjük meg fővárosunk elmúlt évezredeinek folytonos változásait. Három nagy ásatásunk, a Bem téri, a Bécsi úti és a BUSZESZ-ben végzett feltárás adja a kiállítás gerincét, ezek mellett még 8 kisebb munka során napvilágra került tárgyakat láthatnak az érdeklődők.
Miért pont ezt a témát választottad a kiállítás számára?
Az elmúlt években a beruházások megnövekedett száma miatt a kollégáink több száz kisebb-nagyobb ásatást, régészeti megfigyelést végeztek. Ennyi munka mellett azonban kevés idő jutott az új eredmények bemutatására a nagyközönség számára. Így adott volt hatalmas mennyiségű leletanyag, ami bemutatásra várt. Másrészt a múzeum korábbi éveiben olyan tematikus időszaki kiállításaink voltak, amelyekben viszonylag kevés tárgy kapott helyet, emiatt egyre több olyan visszajelzést kaptunk, hogy a látogatóknak ezek bizony hiányoznak. Harmadrészt pedig mivel egy ennyire egyszerű tematikáról van szó, szinte bármilyen irányba el lehetett indulni a kreatív megvalósítás terén.
Kiknek ajánlanád leginkább, hogy látogassák meg a FELTÁRVA! kiállítást?
Az túl egyszerű válasz, hogy bárkinek? Úgy próbáltam összeállítani, hogy mindenki találjon benne valami számára érdekeset. Azok a látogatók is, akik inkább csak a tárgyakat nézik meg, de azok is, akik az első betűtől az utolsóig végigolvasnak mindent. Mivel számos témakört érint a kiállítás az őskori és római vallástörténettől kezdve, a viselettörténeten keresztül a fizikai antropológiáig, ez talán nem olyan merész kijelentés.
Mennyi időbe telt a munka az ötlet megtalálásától a megvalósításig?
Az igazat megvallva kiállításrendezési szempontból ez egy viszonylag gyors munka volt, a koncepció megtalálásától a megnyitóig alig néhány hónap telt el. A szintén tavaly nyílt új állandó kiállításunk másfél évig készült.
Melyik részét élvezted a legjobban a tárlat kialakításának?
Ebben a tekintetben régimódi vagyok, a tárgyak kiválasztása és elhelyezése volt a legjobb, hiszen most ők kerültek reflektorfénybe.
A kiállítás kiemelkedő római kori üvegtárgyai
fotó: Szilágyi Nóra / BTM Aquincumi Múzeum
Hány darab tárgy látható a kiállításban?
Pontosan vagy nagyjából? Ha tényleg minden apróságot számba veszünk, szerintem úgy 250 darab körül álltunk meg.
Mit gondolsz miben más ez a kiállítás, az Aquincumi Múzeum legtöbb időszaki kiállításához képest?
Mostanában a kiállítások koncepciójához illeszkedtek a tárgyak, ennél a kiállításnál a feltárások és az ott előkerült tárgyak kerültek középpontba, és a tárgyak apropóján mutatjuk be a hozzájuk kapcsolódó régészeti és történeti érdekességeket.
A kiállításban számos tárgy látható, ahogy korábban említetted is, de mégis van-e olyan, ami hozzád leginkább kötődik, és miért?
Ez nehéz kérdés, a kiállításrendezés hónapjai alatt sok darabot megszerettem, szinte lehetetlen választanom. Talán két tárgyat emelnék ki, az egyik a Bem téren előkerült római kori üvegtál (ú.n. Rippenschale), amely nem csak Budapest, hanem az ókori Pannonia történetét tekintve is egyedülálló, és a régészeti doktori kutatásom ötletét adta. A másik pedig a 11. kerületben előkerült bennszülött kelta veretek alapján rekonstruált női öv, amely az első ilyen rekonstrukciós kísérlet Magyarországon.
Bejárat a kiállításhoz egy kis interaktív régészfelszerelés próbával
fotó: Szilágyi Nóra / BTM Aquincumi Múzeum
Úgy tudom ez az első önálló kurátori munkád, milyen érzés volt számodra, hogy ilyen fiatalon már a neved alatt szerepel egy kiállítás?
Felfoghatatlan. Bár nem szeretem learatni a babérokat, hiszen rengeteg segítséget kaptam a közreműködő tapasztaltabb kollégáktól (Kolozsvári Krisztián a grafikai megvalósításban segített, Vámos Péter és Budai Balogh Tibor a régészeti és adminisztrációs kérdésekben), és a tablószövegek megírását is vállalták azok a régészkollégák, akiknek az ásatásáról az adott vitrinben szó van. Úgy gondolom, nagyon sokat tanultam a kiállítás rendezés közben.
Vannak-e a múzeumnak jövőbeni tervei, vagy neked vannak- e ötleteid azzal kapcsolatban, hogy milyen kiállítással lehetne folytatni a jövő évet?
Már van egy terv, amellyel az idén 130 éves múzeumunkat ünnepelnénk, ismét több kolléga bevonásával, ez azonban még a tervezés korai időszakában jár. Természetesen nekem is vannak a hosszabb távú jövőbe tekintve ötleteim, de most egyelőre szeretnék a doktori kutatásomra, egyéb kutatásokra koncentrálni.
A szerző a Múzeumpedagógiai szaktanácsadó Szakirányú továbbképzés (ELTE PPK) hallgatójaként készítette a cikket.
Hasonló cikkek itt érhetők el!!!
Borítóképen:
Kelemen Zsófia, a FELTÁRVA! …avagy még mindig van új a föld alatt című kiállítás kurátora megnyitja a tárlatot. Fotó: Szilágyi Nóra / BTM Aquincumi Múzeum
