A Föld emberi közreműködéssel billent ki természetes állapotából, és évtizedes közelségbe került valamennyiünkre nézve kellemetlen vagy veszélyes környezeti körülmények kialakulása. Ennek most már beszédes bizonyítékai vannak, például ez a légköri CO2 tartalom növekedését mutató méréssorozat. A szén-dioxid üvegházhatású gáz, s hogy több van a levegőben, hát több, a napsütésből származó meleget tart vissza a légkör.
Forrás: https://www.nationalgeographic.org/encyclopedia/keeling-curve/
Az emberi tevékenység veszélyeinek felismerése után az ENSZ, kormányok, intézmények, múzeumok és magánszemélyek kezdtek foglalkozni a megoldásokkal, számtalan területen. Ami a légkört illeti, a savas esőket sikerült megelőzni. Egy másik siker, hogy az ózonpajzs meggyengülését a CFC gázok gyártásának csökkentésével már szinte teljesen sikerült megállítani, azaz „az ózonlyukat bestoppolni”. A felmelegedés viszont a nyakunkon van, a bőrünkün is érezzük. A 2015-ös Párizsi éghajlatvédelmi egyezményt 195 ország írta alá, köztük hazánk is. Ez azt célozza, hogy a felmelegedést tartsuk 2 fok alatt, hogy a következő évtizedekben kisebb legyen az emberi szenvedés a Földön (mert már ez is sok kellemetlen változást húz maga után).
De ez nem elég erélyes lépésa klímánk és a gyermekeink, unokáink klímájának megvédéséhez vezető erőfeszítések kérdésében. Próbáljunk meg ennél többet is tenni, maradjunk másfél fok melegedés alatt! Ezt hirdeti sok szakember és sok civil aktivista világszerte. A klímaváltozás mellett ugyanolyan riasztó az élővilág sokféleségének rohamos csökkenése is. Az sem állítható meg, nem fordítható vissza egy-két évtized alatt, mint a fenti két példa, vagy mondjuk a globális mélyszegénység, éhezés esetében történt. Az ENSZ ugyancsak 2015-ben tette közzé 15 (egymással is összefüggő) fenntartható fejlődési célját. Van dolgunk a Földön.
Tehetnek itt valamit a múzeumok, a múzeumi dolgozók? A koronavírus és más fenyegetések árnyékában is? Igen. Korábban a Föld napjára szervezett iskolai és családi programokkal, éppen nemrégiben a Beporzók napja melletti kiállással (51 múzeum csatlakozott!), illetve a kijárási korlátozások és az iskolák bezárása után a szinte azonnali online átállással és a közoktatás hathatós támogatásával mutatták meg a magyar múzeumok, hogy aktív, a jelenben és a jövőnek is élő intézmények. Ezek a társadalmi szerepvállalások a múzeumokat magasra emelik a kultúra iránt elkötelezett emberek szemében. Amire most javaslatot teszünk, az csak kicsiny dolog, de ez is demonstrálhatja a múzeumok társadalmi jelenlétét.
A Föld Napja logója (Olajos György grafikája) a Nap, a Föld, az emberek, növények és állatok egymásrautaltságát sugallja.
50 éves a Föld Napja mozgalom, 1 éves a klímára koncentráló Péntekek a jövőért, és fél éves a Múzeumok a jövőért mozgalom. Utóbbi a NEMO tavaly őszi, tartui konferenciáján indult el. Ennek témája a jövő volt, nemcsak a múzeumok, hanem a Föld jövője is („Cseréljünk recepteket egy jobb jövő érdekében”, Sharing Recipes for a Better Future). A múzeumokat dinamikus intézményekként tekintő konferenciakiadvány most jelent meg, megtekinthető vagy letölthető innen.
A múlt héten pedig az alábbi felhívást tette közzé a Múzeumok a jövőért egyik mozgatója a Ki Culture, egy olyan közösség, akik a fenntarthatóság és a kultúra kapcsolatával foglalkoznak. Először fordításban közöljük a felhívást, majd javaslatot teszünk magyarországi múzeumok (sőt közgyűjtemények) és magánszemélyek csatlakozására.
Abból az alkalomból, hogy a Föld Napja és a Péntekek a jövőért kampány ugyanarra a hétre esik (április 22. ill. 24.) a Múzeumok a jövőért és a Ki Culture lelkesen jelenti be a Zöld Hetet (Green Week)! Ez a mi lehetőségünk, hogy a fenntarthatóságot ünnepeljük, a globális események tágabb keretei között. Azért, hogy a figyelmet fokozzuk, a logónkat zöldre változtattuk erre a hétre. Csináljátok ti is ezt, ha van rá lehetőség.
A #MuseumsGoGreen hashtag használatával buzdítunk minden közgyűjteményt és minden magánszemélyt, hogy posztoljon a gyűjteményükből egy zöld tárgyat a közösségi felületén, azért, hogy minden a héten zajló klímaakcióra felhívják a figyelmet. Ez bármi lehet – egy olyan példány/műtárgy, ami valahogy kapcsolódik a klíma-vészhelyzethez, vagy egyszerűen olyasmi, amivel változást érhetsz el a társadalomban. Egy példát is adunk ösztönzésként:
A #MuseumsGoGreen számára mi az ősi Kínából származó poharakat választottuk a @Rijksmuseum gyűjteményéből. Ez a design népszerű volt a Sang és a Nyugati Zhou Dinasztiák idején (Kr. e. 1750-772). Ezeket a borospoharakat a szertartások utáni ünnepségeken használták. Azért ezeket választottuk, mert emlékeztetnek az emberi történelem hosszú idejére itt a Földön. A bezártság és izoláció jelenlegi pillanatában azért is választottuk ezeket, hogy ösztönözzenek a bolygó véderlmére, azért, hogy utódaink 2000 év múlva koccinthassanak egyet.
Felhívás a magyar kollégákhoz, múzeumokhoz
Ezt az egyszerű javaslatot elfogadhatjuk, igazán nem jár sok munkával. Kövessétek a nemzetközi felhívást! Posztoljatok egy zöld tárgyat a gyűjteményből, a #Múzeumok a jövőért címszó alatt, rövid indoklással!
Tekintettel arra, hogy itt globális kérdésekről és globális kiállásról van szó, javasoljuk az angol hashtag használatát is (#MuseumsGoGreen). Akinek olyan a logója, nyugodtan változtassa zöldre erre a pár napra. Viszont próbáljuk meg sajátosan nemzeti, helyi zöld tárgyak képét kitenni a honlapra, vagy blogra, vagy facebook illetve más közösségi oldalra. Még jobb, ha a múzeum fontos, értékes, egyedi, unikális tárgyáról van szó! És ha az indoklásba valahogy be tudjuk foglalni a jövőt, a pár tíz, száz vagy pár ezer éves jövőt, ilyen kedvesen, mint a példában, talán azzal érhetjük el a legnagyobb hatást.
Arra is gondolhatunk, hogy gyerekeknek mást rakunk ki, mint felnőtteknek. Süsü is zöld, sok bronzkori lelet is zöld, üvegtárgyak, ékszerek, drágakövek, textíliák, festmények, madarak, rovarok, viseletek részletei, zöld tintával írt kéziratok, műemlékek bronz részei mind lehetnek zöldek. Csak magyarázzuk meg, milyen fontos, hogy zöldüljön a társadalom, az emberi tevékenységek mindegyike.
A Magyar Múzeumok készségesen helyt ad a beszámolóknak, hogy hogyan fogadták a virtuális látogatók a múzeum akcióját, és azoknak az írásoknak is, amelyek egy-egy múzeum jövőbe mutató, a jövőt javító kiállításait, kiadványait, programjait, működésmódját mutatják be.
Óriásira felnagyított darázspók, zöldes háttér előtt, zöld fű fölött, a Magyar Természettudományi Múzeumban. Én azért választanám például ezt a tárgyat, mert elérhető közelségbe hozza a körülöttünk élő parányi élőlények világát. Ők több mint 100 millió éve, mi csak 200 ezer éve élünk a Földön. Az ő biomasszájuk sokszorosa az emberekének a Földön, és fennmaradásuk a mi fennmaradásunk záloga. Emellett szép is ez a pók, nem?
