„EVEZZ A MÉLYRE” – Kortárs keresztény művészeti gyűjtemény a Kecskeméti Katona József Múzeumból

ifj. Gyergyádesz László
2019-07-29 18:00

A tihanyi tárlaton látható válogatás keretében a kecskeméti gyűjtemény mintegy nyolcada, 53 alkotó 56 műve kerül bemutatásra: Aknay János; Aranyász Zita; Ardai Ildikó; Balanyi Károly; Bardócz Lajos; Bészabó András; Dárday Nikolett; Dobos Éva; Dréher János; Fazakas-Koszta Tibor; Ganczaugh Miklós; H. Barakonyi Klára; Henn László András; Homoki Anikó; Hús Zoltán; Jászberényi Matild; Károlyi András; Katona Júlia; Kecseti Gabriella; Kiss Márta; Kun Éva; Lencsés Ida; Madarászné Kathy Margit; Makkai Márta; Makrai Zsuzsa; Mátyássy László; Oberfrank Luca; Olajos György; Olescher Tamás; Orient Enikő; Orosz István; Osgyányi Sára; Pájer Emília; Penkala Éva; Pistyúr Imre; Prutkay Péter; Rékasy Levente; Ruczek Zsófi; Rudó Anna; Sejben Lajos; Blaise Simon Balázs; Somodi Ildikó; Stefanovits Péter; Szántó István; Szemadám György; Szemereki Teréz; Tóth Csaba; Tóth Szvetlána; Turi Endre; Vásárhelyi Kata; Vén Zoltán; Zalubel István; Zelenák Katalin.

 

A kiállítás megtekinthető 2019. augusztus 25-ig, naponta 9.00-tól 18.00-ig (a pénztár zárása: 17.30), vasárnap és ünnepnapokon 11.15-től 18.00-ig (a pénztár zárása: 17.30) a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban (8237 Tihany, I. András tér 1.).

 

Mátyássy László: Evezzetek a mélyre

 

Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elindítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véleményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén, jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül. A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. Az elmúlt majd két évtized során tehát a Kecskeméti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, majd 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatait „adtuk fel”. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2013 tavaszán az angyalok, 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség, 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szentek. Végül múlt év tavaszán rendeztük meg a kilencedik biennálét, melynek alcíme ezúttal A hét főbűn – Hieronymus Bosch nyomában volt.

 

Tóth Szvetlána: Noé bárkája

 

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé első kilenc alkalma során összesen 1105 alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. A biennálék alkalmával sokan fölkapták a fejüket, s végre többen is észrevették, hogy a rendszerváltozás ellenére ez a terület még mindig a mesterséges ideológiai elfojtás következményeit nyögi. Magyarországon a kilencvenes évekig a fiatalabb nemzedékek legjobbjai a keresztény ikonográfiával szinte nem is találkozhattak, legfeljebb csak egy lehetőleg minél távolabbra tolt művészeti hagyományként, művészettörténeti leckeként, tévesen azt sugallva, hogy itt csupán egy végtelenül elavult, korszerűtlen, további alkotások létrehozására méltatlan területről van szó. A keresztény mitológia azonban mélyebben gyökerezik Európa kultúrájában, gondolkozásmódjában, művészetének történetében és különösen az emberi lelkekben annál, hogy valaha is teljes egészében elveszítse a mindenkor érvényes aktualitását.

 

Vén Zoltán: Boldog Özséb

 

A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a majd két évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően már túl vagyunk a 440. beleltározott tételen. Gyarapítási (vásárlási) keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekszünk kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. Távlati törekvéseink közé tartozik, hogy ebből az egyre gyarapodó anyagból valamikor egy új állandó kiállítás jöhessen létre Kecskemét egyik arra méltó épületében. Addig is alapvető célunk, hogy a gyűjtemény valamennyire „élő” maradhasson, azaz ne temessük el évtizedekre a műtárgyakat a múzeumi raktárakban, hanem legyen lehetősége megtekinteni azt a jelen nagyközönsége számára is. Emellett e kiállítások révén igyekszünk minél több kortárs alkotót meggyőzni arról, hogy érdemes visszatérni az európai művészet egyik legfontosabb alapjához, a keresztény ikonográfiához.

 

Orosz István: Santo Stefano Rotondo III.

 

Számos kiállításon mutattuk már be, egy-egy válogatást keretében a gyűjteményt (Tihanyban már a 15. tárlatunkra kerül sor), így pl. Egerben (Zsinagóga Galéria); Budapesten (Klebelsberg Kultúrkúria, melyet dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg; Erdős Renée Ház); Kiskunfélegyházán (Szent István templom); Szentesen (Koszta József Múzeum); Zalaegerszegen (Göcseji Múzeum). Az eddigi legnagyobb lélegzetű bemutató a Pécsi Galériában volt 2014-ben, ahol 94 művész 121 alkotását lehetett megtekinteni. A leglátogatottabb pedig a következő év tavaszán a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében Útmutató – Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény Kecskeméten címmel megrendezett tárlat volt, amelyet 56 ezren (!) tekintettek meg. (A kiállítást dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte.) 2016 végén a Vizivárosi Galériában pedig sor került az első olyan kiállításunkra is (Karácsonyi Tárlat XV. – Szakralitás a kortárs zománcművészetben), ahol egy műfajt kiemelve, illetve az adott területet képviselő művészeti egyesülettel (Tűzzománcművészek Magyar Társasága) együttműködve mutatkoztunk be. 2017 nyarán, a Magyar Művészeti Akadémia meghívására a Vigadó földszintén mutathattuk be a gyűjtemény egy részét, melyhez katalógus is társult. Bár értek minket támadások emiatt, a műfaj-specifikus sorozatokkal szemben felvállaltuk azt, hogy a képző- és iparművészet minden egyes ága egyszerre legyen jelen a kiállításainkon, s így a gyűjteményben. A különféle anyagok, technikák, eljárások, ugyanis jelentős többletet adhatnak a művészek kezébe, amikor az adott ikonográfiai program nyomán műalkotás születik. (Gondoljunk itt például a fényszimbolika kiaknázására az üveg-, vagy éppen a zománcművészeti alkotások esetében.) Műfajilag tehát igen változatos anyagról van szó (pl. textilművészet, festészet, ötvösség, zománcművészet, grafika, szobrászat), melynek alkotói között a kortárs magyar képző- és iparművészet számos jelentős képviselője is megtalálható.

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00