Európai Hulladékcsökkentési Hét: kiállítások a környezettudatosság jegyében a Kiscelli Múzeumban

ZÖLD

Vincze Dóra 
2020-11-27 16:00

Egy múzeum számára az időszaki kiállítások kulcsfontosságúak. Újra és újra bevonzzák a látogatókat, újabb és újabb csoportokat szólítanak meg. Noha e tárlatok rendezése igényli a múzeumi alapfeladatok közül szinte a legtöbb munkát, energiát, szervezést és pénzt, a megrendezett kiállításokat néhány hónap múlva lebontják, az installációra használt anyagok pedig mennek a szemétbe.

 

A hulladékok keletkezése és „utóélete” régi probléma. A kiállítások során különböző típusú és jelentős mennyiségű szemét keletkezik: műanyag csomagolási hulladékok, fa installációs darabok, papírszemét, de még élelmiszerhulladék is – gondoljunk a kiállításmegnyitók után kidobott ételmaradékokra. Az elmúlt években több olyan múzeum létesült, amely mind építészetileg, mind anyaghasználat szempontjából környezettudatos gondolkodást tükröz, s programjaival is ezt hirdeti. Ezek a 21. századi fenntartható múzeumok amellett, hogy energiatakarékosak, felhívják a lakosság figyelmét a környezetvédelem fontosságára is.

 

Ezen elvek mentén épült például a Museudo Amanhã („A Holnap Múzeuma”) Rio de Janeiróban. A 2015-ben felavatott múzeum 40%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy hagyományos épület, hűtőrendszere pedig a közeli Guanabara-öbölből származó vizet használja fel. A „jövő ma kezdődik” elképzelésére alapozva a Museu do Amanhã célja, hogy audiovizuális eszközök és interaktív játékok segítségével is felhívja a lakosság figyelmét a fenntarthatóságra.

 

A Kunst Haus Wien szintén küldetésének tekinti a fenntartható működést és a környezetvédelmet. Új termékek vásárlása esetén ügyelnek azok hosszú élettartamára, és újrahasznosíthatóságára. A megrongálódott termékeket megjavíttatják, az erőforrásokat pedig körültekintően használják fel. A környezetvédelmi értékek melletti kiállás jeléül 2018-ban elnyerték az osztrák öko-címkét (Das Österreichische Umweltzeichen)– melyet épp úgy Friedensreich Hundertwasser tervezett, mint a Kunst Haus Wien épületét –, amit első alkalommal kapott meg múzeum.


Azonban mi történik a kiállítások installációs hulladékával? Sajnos ebben a témában nagyon kevés információ áll rendelkezésre, statisztika pedig egyáltalán nincs. Olvashatunk néhány jógyakorlatot egy-egy weboldalon, de ezek is leginkább az épületek energiacsökkentésére vonatkoznak. Az ún. „waste management”, vagyis hulladékgazdálkodási stratégia kevés helyen szerepel a múzeumok küldetései között. Pedig a probléma jelentőségére már 2002-ben felhívta a figyelmet pl. az Australian Museums and Galleries Association (Ausztráliai Múzeumok és Galériák Egyesülete), amikor megfogalmazta és közreadta „Múzeumok és a fenntarthatóság” címen irányelveit – a dokumentumot 2013-ban újra megerősítettek. A szövegben először tisztázták a fogalmakat, majd kitértek a fenntarthatóság és a múzeumok kapcsolatára, általános fenntarthatósági elveket fogalmaztak meg, végül pedig gyakorlati útmutatót is adtak több területre vonatkozóan. Ilyen például a fenntartható gyűjteményi menedzsment, az új múzeumi épületek, a beszerzések folyamata, a víz- és energiagazdálkodás, a környezetszennyezés, illetve a hulladékgazdálkodás. Az energiafogyasztás csökkentése, az újrafelhasználás, és újrafeldolgozás, valamint a környezettudatos gondolkodás elterjesztése tekintetében kiemelt szerepet szántak a múzeumoknak, amelyek a lokális politikai és gazdasági vezető réteg, valamint a látogatók hozzáállását egyaránt befolyásolni tudják. A múzeumi gyakorlatban a dokumentum már egyfajta szemléleti alapként tekintett a környezettudatosságra: az elemzés szerint a különböző feladatok kapcsán előre fel kell mérni, hogy mekkora mértékben termelődik szemét, s ezek kezelését a projekt kezdetétől egy hulladékgazdálkodási koordinátorra kell bízni. Az intézményeknek alapvetően úgy kell a kiállításokat működtetni, hogy az installációs elemek újból felhasználhatóak legyenek, de ha bizonyos részük mégsem ilyen, akkor ezeket az elemeket el kell juttatni oda, ahol környezetbarát hasznosításuk lehetséges. A dokumentum értékelése szerint csak így, tudatos és előrelátó menedzsmenttel csökkenthető az installációs szemét.


Ehhez hasonló jógyakorlatokat jelentetett meg a Finnish Museums´ Association (Finn Múzeumok Egyesülete) egy 2010-es felmérés alapján, amelyre harminchárom múzeum válaszolt. Közülük csak néhányan rendelkeztek fenntartható fejlődési stratégiával, míg 30%-uk építette be tevékenységébe ezeket az elveket. Az energiafogyasztást 16% vette figyelembe, de több, mint 80%-uk választott helyi termékeket és újrahasznosított anyagokat. Tanulmányukban több múzeumi terület számára adtak tanácsokat, például az épületre, az eseményekre, a múzeumi shop-okra, az adminisztrációra és a kommunikációra vonatkozóan. A kiállításokkal kapcsolatban kiemelték az anyagok újrafelhasználását, javasolták a helyi beszállítók, gyártók által nyújtott szolgáltatásokat. Az energiahatékonyság érdekében LED-es lámpák haszálatát, és a lux értékek korlátozását ajánlották.


A legrészletesebb múzeumi stratégia, amely külön fejezetet szentelt a hulladékgazdálkodásnak, vagyis a waste management-nek, az a kanadai múzeumok számára kiadott 2015-ös Sustainable Development Guide (Fenntartható Fejlődési Útmutató). Ebben külön kitértek a kiállítások rendezésére, a beszerzésekre, a kiállításgrafikára és a felhasznált anyagok felszámolására. A hulladékok kezelésére pedig a dokumentum a szemét kategorizálását, csökkentését, újrafelhasználását, újrafeldolgozását ajánlotta.


Az ENSZ 2015-ben adta ki a „17 Sustainable Development Goals (SDGs)” című tervet,amely a globális problémák megoldására tizenhét fenntarthatósági célt határozott meg. A 2030-ig terjedő időszakban a szegénység megszüntetése, a jólét biztosítása mindenki számára alapvető irány, de a pontok között szerepel például a minőségi oktatás, a fenntartható városok, a gazdasági növekedés, a békés és befogadó társadalom, stb. Mivel a múzeumoknak és más kulturális intézményeknek egyre nagyobb felelősségük van a fenntartható fejlődés elősegítésében, ezért kiemelt szerepet kaptak a célok megvalósításában.

 

Az ENSZ dokumentumának jelentőségét mutatja, hogy az ICOM 2019-es kioto-i kongresszusán a tagok túlnyomórészt támogatták az erről szóló határozatot. Ennek folytatása, hogy a NEMO (Network of European Museum Organisations) és további 44 kulturális szervezet 2020. december 2-3-án a Voices of Culture által szervezett találkozón folytatja a korábban megkezdett munkát, online formában vitathatja meg az ENSZ javaslataiból a további lépéseket az Európai Bizottsággal. Az ENSZ fenntarthatósági céljainak múzeumi alkalmazásáról számos publikáció született, melyben elemezték és általános iránymutatást nyújtottak a tizenhét darab vállalás teljesítéséhez. Ezek közül kiemelkedik a CuratingTomorrow részletes útmutatója, a NEMO 2019-es konferenciájának összefoglalója, illetve az ICOMOS riportja.

 

A CuratingTomorrow hét pontban összegezte a múzeumok hozzájárulásátaz alapelvek teljesüléséhez. Ezek: védjék és őrizzék a világ kulturális és természeti örökségét a múzeumokon belül és kívül; támogassák és biztosítsák a tanulási lehetőségeket; tegyék lehetővé a kulturális részvételt mindenki számára; támogassák a fenntartható turizmust; engedélyezzék a kutatást; hozzanak létre belső irányelveket és együttműködő partneri kapcsolatokat. A NEMO összefoglalójában az alábbi témákat járták körbe: fenntartható városok és közösségek; a béke és az igazságosság; az európai múzeumi projektek, melyek állást foglalnak ebben a kérdésben; végül pedig teóriák gyakorlati megközelítése, a közönség bevonása.

 

Az ICOMOS riportja az első négy év kutatási eredményeit közli arról, hogy a kultúra mennyire járult hozzá a tizenhét vállalás teljesítéséhez. Jelentésében a Voluntary National Reviews (Önkéntes Országos Elemzések) anyagára összpontosít, melyeket a résztvevő államok évente nyújtanak be az ENSZ-nek.


Az ENSZ által kiadott fenntarthatósági irányelvek az egész világra vonatkozó, az emberiség jólétét elősegítő, átfogó célok. Az irányelveket elemző dokumentumok pedig részletesek ugyan, de túl általánosak, konkrét megoldásokat, javaslatokat nem említenek. S bár egyértelműnek tűnik, hogy a kulturális intézmények segíthetnek elérni ezeket a 2030-ig terjedő időszakban, valójában nagy szükség lenne egy olyan konkrét állásfoglalásra, iránymutatásra, amely megfogalmazza, hogy a múzeumok saját közegükben mit tudnak tenni a hulladékok termelésének minimalizálása érdekében, és mi alapján alakíthassák ki saját waste management-jüket.


Az Európai Hulladékcsökkentési Hét programja ezekbe a globális folyamatokba és fenntarthatósági programokba illeszkedik: 2009-ben indult el, s minden év november utolsó hetére esik. A résztvevő országokban magánszemélyek, civil szervezetek, közintézmények, iskolák egy héten keresztül mutatják be, hogy mit tesznek a környezetü(n)k védelme érdekében. A fenti múzeumi szemlélet jegyében ehhez a programhoz kapcsolódik a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár is. A Képtár évek óta küldetésének tekinti, hogy időszaki kiállításai után minél kevesebb hulladék keletkezzen, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy olyan installációkat építsünk, amelyek újrahasznosítható elemekből állnak. Igyekszünk elkerülni a műanyag mindennemű használatát. A habkartonra kasírozott falfeliratokat teljesen elhagytuk, a szövegeket legtöbbször fehér dipa papírra nyomtatjuk, melyeket aztán múzeumpedagógiai foglalkozásokon is felhasználhatunk. Amennyiben a kiállítótér adottságai nem teszik ezt lehetővé, úgy vinil fóliára nyomtatjuk falszövegeinket, melyeket szintén többször felhasználható vékony falemezekre helyezünk fel. Az utóbbi években több különböző méretű, de azonos anyagú posztamenseket gyártattunk natúr fából, melyeket azóta már több kiállításon is felhasználtunk. Katalógusaink nyomtatásakor pedig ügyelünk arra, hogy minél kevesebb nyesedék keletkezzen, s egy ívből minél több oldalt kinyomtathassunk.

 

A falfeliratok elhelyezésére használt falapok egyike az Asztalos Zsolt: Emlékmodellek című kiállításon (2020. november 25. – 2021. február 28.)

Fotó: Vincze Dóra


Ugyanezen elemek kerülnek felhasználásra nemrég nyílt kiállításunkon is: Asztalos Zsolt – Emlékmodellek (2020. 11. 25. – 2021. 02. 28.).

 

Posztamensek és a falfeliratok elhelyezésére használt falapok a Rendetlenség a rendben – Vera Molnar művészete című kiállításon (2019. október 31. – 2020. március 15.)

Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence

 

Posztamansek és a dipa papírra nyomtatott falfeliratok az 1971 – Párhuzamos különidők című kiállításon (2018. október 13. – 2019. március 24.)

Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence

 


Sustainable Development Goals-hoz kacsolódó további elemzések:

 

The Sustainable Development Goals: Helping Transform our World Through Museums
https://icom.museum/en/news/the-sustainable-development-goals-helping-transform-our-world-through-museums/

 

Museums and sustainable development goals
https://www.museumnext.com/article/museums-and-sustainable-development-goals/

 

Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development

https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/21252030%20Agenda%20for%20Sustainable%20Development%20web.pdf

 

Museums and theSDGs: How to take action?

https://themuseumofthefuture.com/2018/09/19/museums-and-the-sdgs-how-to-take-action/

 

Implementing Culture within the Sustainable Development Goals: The role of culture in Agenda 2030

https://cultureactioneurope.org/files/2019/09/CAE_SDG-Report-1.pdf

 

 

Magyar nyelven az ENSZ céljairól: https://www.ajbh.hu/-/ensz-fenntarthato-fejlodesi-celok-sustainable-development-goal-sdg-?inheritRedirect=true

 


További források:

 

Lauren Styx: Museums and the art of environmental sustainability

https://www.museumnext.com/article/museums-and-the-art-of-environmental-sustainability/

 

Manuel Charr: Can Museums Reduce Their Use of Single-Use Plastic?
https://www.museumnext.com/article/can-museums-reduce-their-use-of-single-use-plastic/

 

How can European museums reach sustainability?
https://www.emerald.com/insight/content/doi/10.1108/TR-03-2017-0038/full/html

 

Szabó Dóra: Fenntarthatóság - zöld és boldog múzeumok

https://archiv.magyarmuzeumok.hu/blog/cikk/166

 

Miriam Bibby: How to Reduce your Museum’s Carbon Footprint

https://www.museumnext.com/article/how-to-reduce-your-museums-carbon-footprint/

 

Rachel Byers: Green Museums & Green Exhibits: Communicating Sustainability through Content & Design,

https://scholarsbank.uoregon.edu/xmlui/bitstream/handle/1794/8260/AAD_Byers_FinalProject_2008?sequence=1&isAllowed=y

 

 

Borítókép: Posztamensek a Barta Lajos – Túlélési stratégiák című kiállításon (2019. május 30. – 2019. szeptember 22.)

Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence

#muzeumokajovoert, felhívás, múzeumpedagógia, műhely, természet
2020-11-22 15:00
#muzeumokajovoert, felhívás, képzés, műhely, természet
2020-09-14 20:00
#muzeumokajovoert, programajánló, természet, virtuális, önkéntesség
2020-05-08 20:00