Az elmúlt hónapokban megtapasztalt izolációra, szorongató új helyzetekre reagáltak a múzeumok egy különleges karantén-pályázat kiírásával. A pályázatot meghirdető Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum, majd a virtuális gyűjteményhez később csatlakozó Gödöllői Királyi Kastély és a Magyar Vadászati Múzeum 4 kategóriában hirdetett győztest.
A kiírásra összesen 361 alkotás érkezett. A beérkezett 185 képzőművészeti, 116 irodalmi, 40 filmes és 20 zenei pályamű különleges tükre annak, ahogyan a fiatalok megélték a COVID-19 járvány következtében átélt elszigeteltséget, bezártságot, a mindennapok drasztikus átalakulását. Az alkotók munkáikkal a kapcsolatok átalakulására, a tanulás és tapasztalatszerzés megváltozott körülményeire, lehetőségeire, a magányra, a beszűkülésre, a vágyódásra, a virtuális valóságra, egyéni reményeikre és félelmeikre is reflektáltak.
A beküldött pályázatokat kategóriánként egy-egy zsűritag bírálta: Fodor Annamária előadóművész a filmeket, Nagy Gabriella, a Litera az irodalmi portál főszerkesztője a prózai és lírai alkotásokat, Szabó Balázs muzsikus a zenei műveket, Koronczi Endre képzőművész a vizuális reflexiókat értékelte.
A Múzeumi karantén pályázat első helyezettje képzőművészet kategóriában Nievel Emma (18), az irodalom területén Aradi Mátyás (18), zenében Czeizer Dóra Villő (17), a filmes alkotók közül Szűcs Bence (19) lett.
Nievel Emma képe egy kisállat kereskedésben készült, ahol az ott élő állatok most is, és korábban is bezárva éltek. „Kalitkában, elszigetelve. A hasonlóság kettőnk között, csak most tűnt fel” – utalt arra a pályázó, hogy minden megváltozott, van, ami bezárult, és van, ami kinyílott. „Nekem azok a pályázatok tetszettek legjobban, amelyek a karantén helyzetet, ezt a különös állapotot szubjektíven (…) próbálták műveik témájává tenni” - fogalmazott Koronczi Endre, akinek nemcsak a pályaművek nagy száma jelentett nehézséget a győztes kiválasztásakor, hanem az is, hogy 6 évesek és 30 fölöttiek egyaránt küldtek be pozitív gondolatokat és kreativitást tükröző, különleges alkotásokat.
Aradi Mátyás Koponyaszonettet írt, amely Csáth Géza klinikai szobájának fényképéből inspirálódott. „Versemben megjelenik a képen is látható ablak, amin a bezárt ember tekint ki világra – Mégis, az igazi bezártságot az ember nem a négy fal között éli meg, hanem saját koponyájában” -írja. „Micsoda zenei hallás kell ehhez a jambikus lüktetéshez, miféle poétikai érzék, hogy olyan rímpárokat találjon, mint a láng-falánk, ég-martalék! - mondja el Nagy Gabriella elemzőbeszédében, amelyben nemcsak a győztes alkotást értékeli.
Aradi Mátyás
Koponyaszonett
Az éjszakát, fagyot legyőző láng
odvas fejem mélyén pattogva ég,
én önmagam feláldozom falánk
tűzben. Szívem legyen szent martalék.
Köhögje szikrák közt ki véremet,
míg körbetáncolják csapzott vadak,
Futó bölényt és szarvast fessenek –
Vérrel fessék ki homlokcsontomat,
és válaszul rikoltásuk nyomán
verődjön búgva vissza koponyám
faláról, majd lapuljon el, a kéj.
Már messze áldozattól, mindettől,
Itt kint a hajnal ablakomra dől.
Sápadt fény arcomon. Hűvös nap kél.
Czeizer Dóra Villő Stolen cups című dala a szoros emberi kapcsolatok elhidegüléséről és ennek létfontosságáról szól, mert az alkotó szerint az elhidegülés vezet a megújuláshoz, a külön zártság magánya pedig az elme szabadságához. „Czeizer Dóra Villő nagyon sok síkon mozdított meg. A kiindulás, az inspirációs fénykép (Csáth Géza klinikai szobája) például nem tényként jelenik meg, hanem tovább gondolva rajzolódik ki a teáscsészék által. Zeneileg és énekhangilag voltak nagyobb ívű és technikásabb felvételek, de benne éreztem azt a kis titkot a legerősebben, amitől egy alkotás megmagyarázhatatlan hatással van ránk és tovább gondolkodásra inspirál. Analóg felvétel lett bedigitalizálva, sajátos stilisztikai nyelvként, egy végső csavarként, és számomra ez is egy újabb szín, egy újabb réteg, ami gondolkodásra ösztönöz.” – indokolta döntését Szabó Balázs zenész.
Szűcs Bence Halotti beszéd című rövid filmje a „nő elvesztését” használja szimbólumként, hogy a szubjektivitás és objektivitás viszonyára reflektáljon Ficzek Ferenc Kézfogás című képsorozata, valamint Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című verse és Platón filozófiája alapján. Fodor Annamária érékelésében kiemelte, hogy a beérkezett alkotások bővelkedtek érzelmekben, humorban, valamint a különböző művészeti ágak megjelenítésében. Az általa első helyezettnek ítélt Szűcs Bence is „versel, csavart visz a kisfilm végébe, úgy vezet három percen keresztül, hogy teljesen elhiszem, hogy katartikus szerelmi bánata van.”
A díjazottak kiválasztása bevallottan szubjektív értékelő folyamat eredménye. A nyertesek 100 ezer forintos jutalomban részesülnek, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum biztosít számukra. Az elismert alkotók a technikai részletekről e-mailben kapnak értesítést.
Ahogyan a zsűri valamennyi tagja kiemeli, számos olyan különleges pályázat született, amelyek elismerést érdelemnek. Ezeket a műveket a közönség virtuális kiállítás formájában ismerheti meg, várhatóan június 5-én, pénteken. Az online kiállításmegnyitó időpontjában derül fény a pályázat különdíjasai nevére is. Azaz a különböző múzeumok különdíjainak köszönhetően hamarosan még több alkotó és alkotás részesülhet elismerésben!
