November közepétől „a Seuso-kincs – Vagyon, műveltség, hatalom” c. kiállításból műtárgyvédelmi és tudományos kutatási célból időszakosan kiemelésre kerül a kincs egy-egy tárgya, vagy néhány edényből álló kisebb tárgycsoportja.
A Seuso-kincs második felének 2017 nyarán történt hazatérése után a teljes kincslelet kisebb megszakításokkal, folyamatosan különböző kiállításokon szerepelt. Először az Országházban, majd a Magyar Nemzeti Múzeum rendezésében megvalósult féléves vándorkiállításon, amely hat vidéki várost érintett. A vándorkiállítást követően, 2018. június 27-től a kincs darabjai, végleges őrzési helyükön, a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók „A Seuso-kincs – Vagyon, műveltség, hatalom” című, 2018. tavaszáig fennálló időszakos kiállításon.
A Seuso-kincs tizenöt ismert darabjának egymást követő folyamatos kiállításai megszakították a kincs tárgyainak időigényes restaurálási folyamatát és a tárgyak tudományos vizsgálatát. Ugyanezek a munkák meg sem kezdődhettek a kincs 2017 nyarán visszakerült hét tárgyán. A kincs jövő évre tervezett állandó kiállítása előtt azonban elkerülhetetlen az ezüsttárgyak védelmét és esztétikusabb megjelenését célzó restaurátori beavatkozás. E mellett a Seuso kutatási programban részt vevő kutatók számára is hozzáférést kívánunk biztosítani a 2017-ben hazakerült edényekhez, hogy ezeken is elvégezhetők legyenek a szükséges tudományos vizsgálatok.
Ennek érdekében 2018. november közepétől „a Seuso-kincs – Vagyon, műveltség, hatalom” c. kiállításból időszakosan, átlagosan 1-2 hónapra kiemelésre kerül a kincs egy-egy darabja, vagy néhány edényből álló kisebb tárgycsoportja. A kincs tárgyain végzett műtárgyvédelmi és tudományos munkák alakulásáról tájékoztatjuk a nagyközönséget, lehetőséget biztosítva számukra, hogy betekinthessenek a háttérben zajló eseményekbe.
A kiállításból elsőként kiemelt tárgycsoport a mosdókészlethez tartozó két geometrikus kancsó, amelyek várhatóan december közepe előtt kerülnek vissza a tárlójukba.
Geometrikus kancsók
A Seuso-kincshez két, azonos méretű, formájú és díszítésű kancsó (magasságuk kb: 70 cm; tömegük: 2,6-8 kg) is tartozik, amelyek a mosdótállal azonos készletet alkottak. Vizeskancsók voltak, amelyekből a napi tisztálkodás vagy a lakomák során öntötték a hideg és a meleg vizet. Eredetileg mindkettőhöz ujjtámasz és zsanéros rögzítésű csapófedél is tartozott. Fülük felső részét áttört indamotívumok, a peremüket és a talpukat gyöngysor díszíti. Vállukat hullámvonalban futó párhuzamos hornyolások tagolják. A kancsók vékony lemezfalát nagy fantáziával és motívumkinccsel készült geometrikus és növényi minták borítják, amelyeket egymásba fűzött, aranyozott sávok rendeznek kör alakú mezőkbe. Az egyik kancsó talpa már az ókorban letört, ma is jól látható a foltozásához használt, szegecsekkel rögzített lemezdarab.
Fotó: MNM/Kardos Judit