Elkészült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében a Fehér Könyv, amely a közgyűjtemények digitalizálási munkájához szükséges szabványokat és módszertani segédleteket tartalmazza! A négy közgyűjteményi ág szoros együttműködésében létrehozott dokumentum a Stratégia megvalósításához nyújt gyakorlati segítséget.
A Fehér Könyv a múzeumok, könyvtárak, levéltárak és audiovizuális gyűjtemények számára egyfajta zsinórmértékként szolgálva elősegíti az egységes elvek mentén történő műtárgy-digitalizálást.
A most közreadott online is elérhető kiadvány célja, hogy a közgyűjtemények azonos irányelvek mentén, közös módszertan alapján digitalizálják és tegyék online elérhetővé felhalmozott értékeiket annak érdekében, hogy a közös keresőrendszerben – a hatályos jogi szabályozásoknak megfelelően – a különféle digitális tartalmak tematikus keresése bárki számára lehetővé váljék.
A Fehér Könyv létrehozásában közreműködő szakemberek a hatékony keresés érdekében nemzetközileg is alkalmazott, közös szabványokon alapuló meta-adatkészletet dolgoztak ki, amelyet a közgyűjtemények azonos módon használhatnak fel. A szerkesztők a kiadvány online-formáját úgy alkották meg, hogy az élő anyagént folyamatosan reagálhasson a szabványok és a technológia gyors változásaira. Így az a cél is érvényesülhet, hogy a digitális kiadvány segítségével a közgyűjtemények beemelhessék a legújabb technológiai és módszertani információkat és eredményeket tudományos területükre.
Szerzők: Bánki Zsolt, Fonyódi Krisztián, Káldos János, Kómár Éva, Ráduly György, Szatucsek Zoltán
További szerzők: Buzás Gergely, Csorba Gábor, Dancs Szabolcs, Dr. Halász Annamária, Holl András, Horváth Ádám, Kabán Benedek, Maczelka Árpád, Mohay Anikó, Répászky Lipót, Szabó Mihály, Szüts Etele, Szakadát István, Vermes Zoltán
Tartalom
I. Bevezető
II. Digitális tartalmak előállítása
2.1 A gyűjteményi digitalizálás szempontjai, célja
2.2 A digitalizálandó anyagok kiválasztásának szempontjai
2.3 Digitalizálási projekt tervezése, munkafolyamata
2.4 Analóg objektumok digitalizálása típusok szerint
III. Metaadatok, adatcsereformátumok
3.1 A metaadatok szerepe, típusai
3.2 Metaadatok, adatcsereformátumok – Audiovizuális archívumok
3.3 Metaadatok, adatcsereformátumok – Könyvtári ágazat
3.4 Metaadatok, adatcsereformátumok – Levéltári ágazat
3.5 Metaadatok, adatcsereformátumok – Múzeumi ágaza
IV. Publikus metaadatok
4.1 Publikus metaadatok – Audiovizuális archívumok
4.2 Publikus metaadatok – Könyvtári ágazat
4.3 Publikus metaadatok – Levéltári ágazat
4.4 Publikus metaadatok – Múzeumi ágazat
V. Névterek
5.1 Névtér definíciója, típusai
5.2 A Nemzeti Névterek értelméről és hasznáról
5.3 Nemzetközi névterek
VI. Digitális objektumokra vonatkozó közzétételi elvárások
6.1 Képfájlok
6.2 Szövegfájlok
6.3 Hangfájlok
6.4 Videofájlok
VII. Digitális tartalmak menedzsmentje
7.1 Digitális objektumok menedzsmentje
7.2 A digitális objektumok egyedi azonosítása
7.3 Digitális megőrzés – Hosszú távú megőrzés
7.4 A digitális tartalmak archiválása és szolgáltatása: intézményi repozitóriumok
7.5 Integrált múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek
VIII. A közzététel kommunikációs szabványai
8.1 API
8.2 Z39.50
8.3 SRU/SRW
8.4 OAI-PMH
8.5 SWORD
IX. Adatkapcsolat
9.1 Szemantikus kapcsolatok, szemantikus web
9.2 Linked Open Data
9.3 Schema.org
X. Aggregáció
10.1 Az aggregáció fogalma, típusai
10.2 Közgyűjteményi aggregátorral szemben támasztott követelmények, és az aggregátor
szolgáltatásai
10.3 Szakági aggregáció – Audiovizuális archívumok, Magyar Nemzeti Filmarchívum
10.4. Szakági aggregáció – Audiovizuális archívumok, MTVA Archívuma
10.5 Szakági aggregáció – Könyvtári ágazat, Országos Széchényi Könyvtár
10.6 Szakági aggregáció – Levéltári ágazat, Magyar Nemzeti Levéltár
10.7 Szakági aggregáció – Múzeumi ágazat, Magyar Nemzeti Múzeum
10.8 Szakági aggregáció – Egyéb intézmények, kiemelten egyházi fenntartású
intézmények, Forum Hungaricum Nonprofit Kft.
10.9 Nemzeti Adattár Projekt
10.10 Az Europeana
10.11 Nemzeti közgyűjteményi aggregációk – olasz, francia, német
XI. Adatgazdagítás
11.1 Az adatgazdagítás folyamata
11.2 Az Europeana gyakorlata
11.3 Oktatási szempontú adatgazdagítás
XII. Jogi keretek
12.1 A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások felhasználása a közgyűjtemények
digitalizálási tevékenysége során
12.2 A felhasználások engedélyezése, alternatív engedélyezési modellek
12.3 A szabad felhasználás esetei
12.4 Főbb adatvédelmi szempontok
Kép: mpslimited.com
