Digitalizációs történetek

INTERJÚ

Kulich Júlia
2017-07-20 09:00

A múzeumi digitalizációs munkának köszönhetően egyre több múzeum gyűjteménye jelenik meg a weben, sok, eddig még soha nem látott, raktárakban őrzött tárgy válik elérhetővé. Riportsorozatunkban bemutatjuk ezeket a gyűjteményeket, valamint a digitalizálásukat végző kollégákkal arról beszélgetünk, hogy milyen kihívásokkal találkoznak munkájuk során, milyen jó gyakorlatokat ajánlanánk másoknak és mire is használják majd fel a digitalizált tárgyakat. 

 

Izgalmas pillanat, mikor egy közgyűjtemény elszánja magát arra, hogy elindul a digitalizálás rögös útján. Szélmalomharcnak tűnhet, pláne egy olyan intézményben, mint a nagyatádi múzeum, ahol egy muzeológus jut az összes feladatra. Az intézmény pár hónapja csatlakozott a MúzeumDigitár gyűjteménykezelő és publikációs rendszer felhasználói közösségéhez, és már 655 tárgyát tette elérhetővé a portálon, köztük sok, soha nem látott archív fényképpel.

 

A Nagyatádi Városi Múzeum a Mike Imre közjegyző által építtetett polgári villában működik 1996 óta, helytörténeti gyűjteményként. A múzeum fürdőkultúrájáról és pezsgő kereskedelmi és ipari életéről ismert település emlékeit kutatja, gyűjti és őrzi.

 

Volt Kommendánsi Hivatal

 

 

Hauptman Gyöngyivel, a múzeum vezető muzeológusával beszélgettünk arról, hogy miért határozták el a digitális nyilvántartás bevezetését, hogyan kezdenek hozzá, milyen lehetőségek rejlenek benne, és milyen terveik vannak ezen a területen.

 

- Mi a szerepe egy helytörténeti gyűjteménynek a helyi közösség életében?

- A nagyatádi helytörténeti gyűjtemény helyi kezdeményezésre jött létre 1996-ban. A városi önkormányzat karolta fel és vitte végig a múzeumalapítás ügyét, szervezetileg pedig az akkori Művelődési Házhoz, ma Kulturális és Sport Központhoz kapcsolta az új intézményt. Egy helytörténeti gyűjtemény különlegessége éppen a helyhez kötöttségében rejlik: az adott hely és az ott élő emberek múltját, emlékeit kutatja és őrzi. Gyűjteményét elsősorban a helyi közösségnek mutatja be, továbbá az ide látogató érdeklődőknek, turistáknak, akik azért jönnek be a múzeumba, hogy megismerjék annak a helynek a múltját, történetét, ahol „vendégeskednek”.

 

A múzeum gyűjteményének nagy része is úgy jött létre, hogy a helyiek, ill. a városhoz kötődő emberek adományozták tárgyaikat, fotóikat a múzeumnak. A gyűjtemény összetétele tehát azt is tükrözi, mit gondoltak/gondolnak az adományozók a múzeumról mint a helyi emlékezet hivatalos intézményéről, ill. mit gondolnak a múzeum feladatairól.

 

Zsuppos ház Nagykorpádon

 

 

A gyűjtemény nagyon összetett, de alapvetően történeti, néprajzi gyűjteményként lehet kezelni.

Helytörténeti múzeumként, városi intézményként elsősorban a helyi látogatók igényeinek, elvárásainak kell megfelelnünk, ugyanakkor ezeket az igényeket, elvárásokat a múzeum a tevékenységével, programjaival, kiadványaival formálja, alakítja is. Az elmúlt 20 év alatt, mondhatjuk azt is, egyfajta közös munkával formálódott Nagyatádon az, hogy mit jelent itt egy helyi múzeum. 

 

Benzintöltő állomás

 

- Jelenti azt is, hogy interneten hozzáférhetőek legyenek műtárgyai?

- Igen, azt gondolom, létezik egy ilyen igény, ha nem is elvárás. A helytörténet iránt nagyon sokan érdeklődnek - a középkorosztály, az idősebbek sokszor nosztalgiával emlékeznek a régi dolgokra, a fiatalabbak pedig többször választanak helytörténeti témát szemináriumi vagy épp szakdolgozati témának, amihez szükségük van a múzeum anyagaira. Az interneten böngészve ez sokkal könnyebben elérhető, nem kell bejönni a múzeumba, sőt Nagyatádra sem kell hazajönni, nem kell igazodni a nyitvatartáshoz stb.

 

Azt, hogy mennyire igénylik az emberek, hogy megismerhessék a múltjukat, megoszthassák élményeiket, jól érzékelteti a Nagyatád Retro Facebook oldal, melyet egy helyi fiatalember hozott létre. Nagyon jól működik: sokan feltesznek régi képeket, hozzászólnak, megbeszélik, ha valami nem biztos - pl. hol volt az az épület, ki látható a képen stb. -, akkor hosszú beszédfolyam indul a témáról, mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, tudását, és a végére összeáll a kép. Láthatóan élvezik.

 

Ünnepség május 1-jén

 

- Neked melyik tárgy a kedvenced?

- Nehéz kiemelni egyet, mert ezer szállal kötődöm a gyűjtemény különböző darabjaihoz. Sokszor éppen az, amelyikkel foglalkozom, minél többet megtudok róla, annál közelebb kerülök hozzá.

 

 

Kelengyeláda

 

Legutóbb éppen néhány ezüstszívet kaptunk a kivadári egykori Somssich-kápolnából, amelyekre néhány szó, név vagy évszám van vésve: Somssich Gézáné Manyó grófné hálaajándékai gyermekei születéséért, felgyógyulásáért. Mindegyik egy-egy történetet mesél el, és hosszú évtizedek elmúltával is érzelmeket, emlékeket közvetítenek. Szépek.

 

- Mikor csatlakoztatok a Digitár rendszerhez?

- A Digitár rendszerhez idén csatlakoztunk. Hosszas keresgélés után választottuk ezt a rendszert több minden miatt is. Mivel a nagyatádi múzeum egyszemélyes intézmény, nagyon fontos volt, hogy a Digitárhoz nem szükséges plusz beruházás: nem kellett hozzá szervert vagy új gépet vásárolni, a meglévő számítógépen ragyogóan végezhető a rendszer feltöltése. Épp így nagyon fontos szempont volt, hogy nem kell hozzá plusz ember: maga a muzeológus, vagy ha éppen van nem szakképzett segítség (leginkább közfoglalkoztatásban), rövid betanítás után minden további nélkül tudja kezelni, használni. Nem kell hozzá informatikus szakember, mert a rendszer folyamatos karbantartását, működtetését a Digitár szakemberei végzik, ill. a szoftver használatát folyamatos tanácsadással támogatják.

 

- Hogyan kezdtetek hozzá műtárgyaitok digitalizálásához?

- Első lépésben a már digitális formában nyilvántartott műtárgyak kerülnek föl a rendszerbe. Ezek elsősorban fényképek, illetve néhány műtárgycsoport (textilek, első világháborús jelvénygyűjtemény), amelyeket már sikerült lefotóznunk, és képpel együtt kerültek fel egy általunk kialakított nyilvántartási rendszerbe (leginkább excel táblába).

 

A Nagyszebeni 23. Honvéd Gyalogezred jelvénye 

 

Ezek feltöltésével aránylag gyorsan lehet haladni, de közben igyekszünk műtárgy revíziót is végezni. A feltöltési munka meg is követeli ezt, mert közben sok hiányosság kiderül, melyeket korrigálni kell (hiányos leltározás, hiányzó vagy esetleg téves adatok).

 

- Ki végzi jelenleg ezt a feladatot elsősorban?

- Mivel egyszemélyes múzeumról van szó, alapvetően én. Most éppen van egy munkatársam, akit a kulturális közfoglalkoztatás keretében tud az intézményünk alkalmazni, s ő végzi a feladatot, úgy, hogy közben folyamatosan megbeszéljük, egyeztetjük a dolgokat.

 

A 7. Honvéd Huszárezred jelvénye

 

- A tárgyfotózást hol és ki végzi?

- Mi magunk fotózunk. Mivel integrált intézmény vagyunk, a Kulturális Központban, a városi televíziónál dolgoznak olyan munkatársak, akik képzett fényképészek, és megfelelő eszközeik is vannak. Ezért azt szeretném, ha néha őket – kiszakítva megszokott munkájukból – ebbe is be lehetne majd vonni. Ez számunkra a legpraktikusabb és egyúttal a legkifizetődőbb megoldás.

 

- Miben látod a legnagyobb nehézséget a digitalizálás területén?

- Nálunk a legnagyobb nehézséget a munkatársak hiánya, illetve teljes esetlegessége jelenti. Ha éppen nincs kollégám, egyedül végzek minden feladatot, és állandó időhiánnyal küszködök.

 

- Hogyan tervezitek felhasználni a digitális tartalmakat?

- Az egyik legfontosabb cél a digitális műtárgyleltár létrehozása a rendszerben, hogy az egyre gyarapodó gyűjtemény könnyebben nyilvántartható, kereshető és kutatható legyen. Például ne kelljen 10 dobozt megemelni és átnézni, vagy kimenni valamelyik külső raktárba ahhoz, hogy előkeressek, megnézzek bizonyos tárgyakat.

 

A 40. Honvéd Gyaloghadosztály jelvénye

 

A digitális nyilvántartás mellett ugyanilyen fontos a közzététel is, nem tudnék a kettő között rangsort felállítani. Tehát célom a gyűjtemény nyilvánosság elé tárása is, hogy széles körben böngészhető, kutatható legyen a világ bármely pontjáról. Szeretném, ha az iskolákban is hasznosítani tudnák, például hon- és népismeret, történelem, rajz és egyéb órákon is jó lehet.

 

- A múzeumi szakma szempontjából számít az, hogy egy kisebb település gyűjteménye elérhetővé válik?

- Igen, számít. Nagyatád nagyon messze van mindentől, ide nem jönnek el csak úgy, megnézni egy kiállítást, a szakma nem nagyon vesz észre bennünket, ha csak helyben maradunk. A digitális gyűjteményeink révén viszont a múzeumi szakma felé is nyithatunk, bekerülhetünk a vérkeringésbe, valamint a Nagyatádról elkerültek, akár külföldön élők is használhatják a gyűjteményt.

kiállítás, technika
2017-07-03 08:00
design, kortárs, közlekedés, tárgy
2017-07-06 09:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00