Grandiózus kiállítás nyílt 2020. október 16-án Vuhanban, kevesebb, mint egy évvel a COVID-19 járvány kitörése után. A kiállítás város lakóinak járvánnyal szembeni harcát mutatta be. A tárlatnak a Parlor Rendezvényközpont adott otthont, amely a karantén ideje alatt ideiglenes járványkórházként is működött. A kiállítás három hónapig volt látogatható, és mind a kínai, mind pedig a nemzetközi sajtó is tudósított róla, azonban eltérő felhanngal.
Fotó: Rebecca Kanthor- The World
Egy évvel azután, hogy az új típusú koronavírus járvány kitörése megrengette a közép - kínai Vuhan városát – és a világ nagy részét még mindig a pandémia sújtja –, Kínába visszatért az élet. A helyi lakosság ismét utazhat, a gazdaság, az ipar és a turizmus fellendítése már javában zajlik. Így talán nem is annyira meglepő, hogy 2020. október 16-án retrospektív kiállítás nyílt Vuhan városában a Parlor Rendezvényközpontban, amely a járvánnyal szembeni küzdelem 76 napon át tartó – ennyi idő volt a teljeskörű karantén – történetét mesélte el.
A kiállítás megálmodója Csu Csen-Hua (Zhu Zhenhua) a Csinghua Egyetemről (Tsinghua University), elmondta CGTN-nek, hogy csapatával körülbelül egy hónap állt rendelkezésükre, hogy újraalkossák a város vírus elleni harcának legemlékezetesebb momentumait. Az impozáns tárlat megközelítőleg 6000 kiállítási tárgyat mutatott be, melyek közé tartozott: több, mint 1100 fénykép; 1000 emléktárgy, 45 videóösszeállítás, 33 installáció és 18 interaktív projektor is. A rendezvényközpont egyik munkatársa úgy nyilatkozott a CGTN-nek, hogy egy átlagos napon 3000 érdeklődőt fogadtak a tárlaton.
A kiállításon a látogatók egy több száz méter hosszú idővonal mentén kísérhették végig a Vuhanban történt események legfontosabb pillanatait. A falakon végig futó képeken, azonban nem csak a betegek, a frontvonalban dolgozó ellátó személyek, de Hszi Csin-ping (Xi Jinpinh) -nek, a Kínai Népköztársaság elnökének is óriási portréja többször felbukkant. Az emléktárgyak között volt több, az ország különböző régiójából ide érkező ápolók és orvosok által adományozott védőöltözet (PPE – Personal Protective Equipment), amelyekre rengeteg megható üzenetet írtak az egészségügyi dolgozók. A már említett installációk közé tartoztak épp úgy az ideiglenes járványkórház ellátó körülményeit bemutatni kívánó ágyak, mint a kritikusabb helyzeteket felelevenítő életnagyságú szobrok. Az utóbbi közé tartozott például az az installáció is, amikor egy katonai repülőgépről leszálló katonák érkeztek a vírus által sújtott térség segítségére. Ugyanakkor, a modern orvosi felszerelések kiállítása mellett a tárlaton voltak még olyan kabinetek is, amelyekbe a hagyományos kínai orvoslás azon gyógyszereit helyezték el, amelyeket alkalmaztak a koronavírusos megbetegedések esetében is. Az interaktív bemutatók közt több AR (Augmented Reality – kiterjesztett valóság ) vagy VR (Virtual Reality – virtuális valóság) technológiával működött, de bizonyos szituációk modellezéséhez hologramokat is alkalmaztak. A kiállításon volt olyan bemutató, amely az egészségügyi dolgozók mindennapi munkáját imitálta, például azt, hogyan ápolták a betegeket a védőruházatban, de volt olyan hologram is, amely a súlyos egészségügyi szituációkat, vagy az orvosokra nehezedő nyomást mutatta be.
Fotó: Rebecca Kanthor - The World
A tárlaton a védőruházatokra írt szívélyes üzenetek mellett, számos vörös textilzászló hirdette a kiállítás szlogenjeit. Ezek a jelmondatok többek közt Vuhan lakóinak hősies küzdelmét kívánták megragadni a járvánnyal szemben, volt amelyen az újjászületés, megújulás üzenete volt olvasható. A tárlat végén a következő mondat volt olvasható: "A kínai emberek ellenálló képességet, szorgalmat és bátorságot tanúsítottak és a Kínai Kommunista Párt, mint mindig, a népre és az életükre helyezte a hangsúlyt”.
Vitathatatlan, hogy Vuhan városa sikeresen vette fel a COVID-19-cel szemben a harcot, és a kiállítás ezeket az eredményeket remekül bemutatta. Ugyanakkor a nemzetközi sajtóban mégis negatív kritikával illették, többek között azért, ami a kiállításból – mint például önreflektív, kritikai megközelítésmód – kimaradt. A tárlat nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal jött létre, így olyan kérdésekre, mint például, honnan jött a vírus, vagy miként terjedt el emberek között a látogatók nem kaphattak választ. A The World például egyenesen úgy fogalmazott: „A kiállítás üzenete egyértelmű, a kormány vezette ki a várost a válságból!”
A New York Times cikkében „felkavaró mesének” nevezik a tárlatot, továbbá hangsúlyozták a kormányzati kommunikáció buktatóit. A kiállításon például megjelentek az életüket áldozott orvosok portréi, köztük Li Ven-liang (Li Wenliang) szemész orvosé is, aki először adta hírét a járvány kitörésének, ugyanakkor a rövid bemutatójából kimaradt az a tény, hogy ezért az állam megrovásban részesítette, csupán az szerepelt, hogy később fertőzés következtében, tüdőgyulladásban hunyt el. Lotus Zsuan (Lotus Ruan) a kanadai Citizen Lab kutatója úgy fogalmazott, hogy „a kormány célja az, hogy a koronavírus-járványról a nyilvánosság számára egy államilag jóváhagyott kollektív emléket hozzanak létre”.
Fotó: Rebecca Kanthor - The World
Ugyanakkor mindezen nézőpontok ismeretében fontos kihangsúlyozni, hogy a kiállítás létrejötte azért is volt különösen jelentős, mert egy olyan közelmúltbeli, nemzetközileg érzékeny évfordulóról emlékezett meg, amely nem csupán Vuhan, de az egész világ számára fordulópontot hozott.
Borítókép: Cen Ce-Jüan (Cen Ziyuan) - CGTN
Fotók: Rebecca Kanthor - The World
Források: rfi.fr, pri.org, nytimes.com, xinhuanet.com, cgtn.com, globaltimes.cn, terebess.hu
