Egy élet regénye

KIÁLLÍTÁS

Topolya Község Múzeuma
2018-07-07 09:00

Munk Artúr munkásságáról, életéről 2016 végén már megnyílt egy kiállítása a Szabadkai Városi Múzeumban Gazsó Hargita muzeológusnak A nevem Munk, Munk Artúr címmel.

A mostani kiállításához egy nagyobb horderejű kutatást végzett az imént említett szerző a Petőfi Irodalmi Múzeumban az MTA Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasaként. A PIM Kézirattárában és Művészeti tárában lévő Munk Artúr-gyűjtemény új adatokat hozott felszínre az író I. világháborúban katonaorvosként megélt tapasztalatairól, majd a hadifogságban töltött éveiről. Több publikálatlan anyag, fotó, dokumentum került most a nyilvánosságra a kiállítás által.

 A 2018-as kiállítás az Egy élet regénye címet kapta, ugyanis Munk Artúr önéletrajzi regényén, a Köszönöm addig is... címűn keresztül idézetek, életrajzi adatok segítségével ismerkedünk meg Munk Artúr életével és munkásságával. A kiállítás hét terme interaktív, színes, a mai kor animációs világát felvonultató technikával, nyomdai látványvilággal, installációs eszközökkel építkezik. A kiállítási csapatmunka eredménye.:

 

A kétnyelvű – magyar és szerb – kiállítás október 31-éig látogatható Topolya Község Múzeumában. A kiállítás vándoroltatható, így újabb helyszíneken ismerkedhetnek majd meg az érdeklődők Munk Artúrral.

A kiállítással egyidőben megjelent Munk Artúr Köszönöm addig is… című önéletrajzi regényének újrakiadása a Jakab és Komor tér 6. Egyesület kiadványaként. A kötetbe a kiállítás szerzője közel hatvan fényképet, kéziratot emelt be.

 

 

Munk Artúr életéről és munkásságáról röviden:

Munk Artúr 1886-ban, zsidó családban születik Szabadkán. Még gyermek, amikor szülei elhunynak, nagymamája neveli fel húgával, Jolánnal. A szabadkai főgimnáziumi tanulmányai után osztálytársával, Brenner Józseffel, azaz Csáth Gézával budapesti orvostanhallgatók lesznek. Munk Artúr, orvosi oklevele megszerzése után, pesti kórházak cselédkönyves orvosa, majd óceánjárók hajóorvosa. Az I. világháborúban katonaorvosi szolgálatot lát el, a Ludwig baka nevű tábori újság szerkesztője. 1917-től 1921-ig orosz hadifogoly. A hadifogságban ismerkedik meg a Rigában született Elza Schliskewitz-cel. Házasságot kötnek és gyermekük születik, Munk György. A hadifogság után a család visszakerül Szabadkára, Munk Artúr magánorvosi rendelőt nyit.

1955. november 8-án hunyt el. A Bajai úti temetőben nyugszik Szabadkán.

 

Munk Artúrnak 1906-ban folytatásban jelent meg a Bácskai Hírlap regénymellékleteként a Csáth Gézával és Havas Emillel közösen írt szövegük A repülő Vucsidol címmel Oláh Sándor illusztrációival. Kötetben először 1978-ban jelent meg Dér Zoltán utószavával posztumuszként az Életjel Kiadónál. A nagy káder (Egy pleni feljegyzései a forradalmi Oroszországból) című regénye 1930-ban, a Pantheon kiadásában jelent meg. A hinterland (A mögöttes országrész háborúja) című regénye először 1933-ban a szabadkai Minerva Rt.-nél látott napvilágot Fischer József fedőlapterveivel. Köszönöm addig is… (Egy orvos életregénye) című önéletrajzi regénye először 1953-ban jelent meg az újvidéki Testvériség-Egység Könyvkiadóvállalatnál. Munk Artúr I. világháborúban írt Naplóját 1996-ban közölte az Üzenet folyóirat, 1999-ben jelentette meg posztumuszként az Életjel Kiadó. A Bácskai lakodalom című regény kézirata az 1930-as években készült. Csak halála után, posztumusz kötetként jelent meg 1961-ben a Forum Könyvkiadónál Hangya András fedőlaptervével. Munk Artúrnak számos publicisztikai írása ismert.

 

 

kiállítás, műhely, restaurátor, állományvédelem
2017-06-23 17:00
képzőművészet, kiállítás, programajánló
2018-07-01 09:00
képzőművészet, irodalom, kiállítás, kortárs
2018-07-05 12:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30