A Néprajzi Múzeum EthnoEco csoportja a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) Néprajzi Múzeum alapszervezetével együttműködésben, 2022. október 27-én délután megrendezte első rendezvényét a Néprajzi Múzeum munkatársai számára. Az esemény meghívott előadói az MKNE (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) tagjai voltak, akik DeNaturált ember címmel tartottak workshopot. Az esemény célja volt, hogy a résztvevők mélyebben megismerkedjenek a klímaváltozás problémáival, globális hatásaival, illetve a mindennapokban alkalmazható környezettudatos gyakorlatokkal.
Az EthnoEco a Néprajzi Múzeum önálló szervezeti egysége, melynek célja, hogy a múzeum tevékenységeit a lehetőségekhez mérten környezettudatos szemlélet szerint segítse elvi és gyakorlati megvalósítások szintjén egyaránt. A KKDSZ alapfeladatába tartozik a tudásátadás, közösségszervezés is, és fontosnak tartja a zöld gondolat melletti kiállást, ezért a Néprajzi Múzeumban működő alapszervezetével és az EthnoEco-val közös szervezésben alakult meg a rendezvény. A meghívott MKNE célja a környezeti neveléshez szükséges ismeretek, módszerek terjesztése, a nevelők munkájának segítése, szervezése, tagjai nagyrészt pedagógusok.
Az MKNE tagjai közül Ágoston-Kostyál Csilla, Bárd Edit, Könczey Réka, Saly Erika és dr. Victor András vettek részt, a KKDSZ-től Dobrovits Orsolya, és Piller Mónika, az EthnoEco tagjai közül Bazsó Borka, Nagy Dóra, Söptei Eszter, illetve Tihanyi Anna.
Az MKNE tagjai
Dobrovits Orsolya bevezető, a KKDSZ-t ismertető előadása után kezdődött el a DeNaturált ember című workshop az MKNE tagjainak szervezésében. Egy játékos ismerkedő után Victor András és Könczey Réka rövid előadásai hangoztak el, amelyek bevezetőként szolgáltak az utána már kötetlenebb eszmecserének, beszélgetésnek.
Victor András a klímaváltozás globális jelenségeiről tartott rövidebb előadást „miért ég a ház?” felütéssel: többek között az üvegházhatásról, a biodiverzitás csökkenéséről is volt szó. Kiemelte többek között azt, hogy talán már abba a fázisba is eljutott a klímaváltozás, hogy valójában nem tudjuk, mikor és egyáltalán lehetséges-e visszafordítani a környezet pusztulásának folyamatait.
Ezek után Könczey Réka ismertette, hogy mit értünk a denaturált ember fogalma alatt: ez a személy a természettől oly mértékben eltávolodott, hogy a környezetét, a természetet érő változásokhoz egyre nehezebben tud alkalmazkodni.
Az előadások után a résztvevők párban, majd egymással megosztva beszélgettek arról, hogy milyen öt tulajdonságot tulajdonítanának a denaturált emberhez. Többen is kifejezték azt a problémát, hogy a denaturált ember nem feltétlenül ismeri tetteinek, döntéseinek következményeit, hiszen a fogyasztás egy hosszú és bonyolult, többszereplős gazdasági folyamat része. Emellett visszatérő aspektusok voltak a rohanó életmód, kényelem, empátia hiánya vagy a tudatlanság.
A workshop végét a szervezők pozitívabb és személyesebb irányba terelték: arról beszélgettek a résztvevők, hogy mik azok a környezettudatos lépések vagy már bevett gyakorlatok, amelyeket már megtettek és kiemelnének életükből. A klímaváltozás globális problémáinak körüljárása után így pozitívabb perspektívákkal zártuk a beszélgetést. Az esemény után rövidebb interjúk is készültek a szervezők egy részével, melyek a rendezvényről tudósító videóban meghallgathatóak.
Az EthnoEco további eseményeiről a Néprajzi Múzeum honlapjáról lehet tájékozódni.
Fotók: Incze László
