A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai értékes eredményekkel gazdagították a biodiverzitás-kutatást: 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit kutatóink 28 országból írták le, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.
Összegző infografika a Magyar Természettudományi Múzeumban 2020-ban leírt tudományra, új fajokról és más taxonokról (Ábra: Szőke Viktória, MTM)
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb gyűjteményében a gyakorlatban ez a feldolgozatlan példányok meghatározását jelenti. Időről-időre a szakértő munkatársak a tudomány számára még ismeretlen, elnevezetlen fajokat fedeznek fel és írnak le.
A taxonómiai kutatómunka során a kutatók a múzeumi gyűjteményi példányok és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások áttanulmányozásával bizonyosodnak meg arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolguk, majd formális, tudományos leírással és elnevezéssel egy szakfolyóiratban publikálják az új taxont.
2020-ban a múzeum 11 kutatójának összesen 71 tudományra új faja, 6 alfaja és 3 nemzetsége jelent meg tudományos szakfolyóiratok lapjain.
71 új faj és 6 új alfaj
A Magyar Természettudományi Múzeumban 2020-ban leírt 71 tudományra új faj közül 69 állat, kettő pedig zuzmó. Az új állatfajok többsége rovar.
A múzeum rovarászai 65 tudományra új fajt jegyeztek: egy boglárkalepkefajt, 10 bagolylepkefajt, 7 tegzesfajt és egy álkérészfajt, három pattanóbogárfajt, 18 lisztesfátyolkafajt és 25 fürkészdarázsfajt.
A 2020-ban leírt tudományra új fajok rendszertani eloszlása (Ábra: Szőke Viktória, MTM)
A rovarokon kívüli gerincteleneket a Balkán-félszigetről leírt három új csigafaj képviseli.
A kínai Wolong Nemzeti Természetvédelmi Területről egy új denevérfajt, a dél-koreai Ulleung-do és Dok-do szigetekről pedig két új zuzmófajt írtak le.
Az új fajok mellett munkatársaink hat új alfajjal is gazdagították az ismert taxonok számát (négy ázsiai bagolylepke-alfaj és két orsócsiga-alfaj).
Három új nemzetség
Az MTM-ben 2020-ban leírt három új nemzetség egyike a Germanoplatidia fosszilis pörgekarú. Egy német magángyűjtő jó megtartású anyagának belső morfológiai vizsgálatával derült ki, hogy a Németországból korábban leírt felső-oligocén pörgekarúfaj egy eddig ismeretlen, új nemzetségbe tartozik.
Az újonnan leírt Germanoplatidia pörgekarú-nemzetség (SEM-felvétel: Dulai Alfréd, MTM)
Denevérész kollégáink egy korábban Mianmarból leírt, és azóta Indiából, Nepálból, Vietnámból és Kínából is előkerült denevérfaj számára az új Mirostrellus nemzetséget (ld. borítókép) állították fel. Ebből a denevérből mindössze néhány régi gyűjteményi példány volt ismert, melyet a múltban más és más nemzetségekbe soroltak, míg egy – az MTM és a Vietnámi Akadémia kutatói által vezetett – expedíción sikerült újabb egyedeket befogni. Ezek integratív taxonómiai vizsgálata (morfometria, részletes mikroszkópi morfológia és anatómia, ultrahang és DNS-szekvenciák elemzése) bizonyította, hogy a faj önálló nemzetséget képvisel.
Molekuláris genetikai vizsgálatok segítségével történt a Pisutiella zuzmónemzetség leírása is. Hat zuzmófaj tartozik az új nemzetségbe, ezek zömében az északi féltekén elterjedtek. Jellemzőjük, hogy saját telepük rendszerint elenyészően kicsi, többnyire más zuzmófajokon telepednek meg.
Az új taxonok földrajzi eloszlása
A világ összesen 28 országból írtak le tudományra új taxonokat 2020-ban az MTM dolgozói. A legtávolabbi ezek közül Pápua Új-Guinea, melyet egy új fürkészdarázsfaj képvisel.
Az új taxonok földrajzi eloszlása szépen tükrözi a múzeum biodiverzitás-kutató tevékenységének a Kárpát-medence kutatása melletti hagyományos erősségeit: Ázsia középső, keleti, déli részei és a Balkán-félsziget élővilágának feltárásában évszázados múltra visszatekintő, töretlen prominens szereppel büszkélkedhet múzeumunk, emellett Pápua Új-Guinea és Afrika zoológiai kutatása is erősen magán viseli a Magyar Természettudományi Múzeum egykori és mai szakembereinek névjegyét.
A 2020-ban leírt tudományra új taxonok földrajzi eloszlása (Ábra: Szőke Viktória)
Az új fajok típuspéldányainak „szeniorját”, a Venturia biroi névre keresztelt új fürkészdarazsat még Bíró Lajos gyűjtötte 1902-ben Indiában. Azonban ennél is jóval régebbre, a 20–30 millió évvel ezelőtti oligocénbe repít vissza minket az újonnan felállított Germanoplatidia pörgekarú-nemzetség.
Bíró Lajos 1894 októberében (Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum Központi Fotóarchívum és Médiatár)
A taxonómiai kutatómunka aprólékos, időigényes tevékenység, és egy új taxon csak leírásának tudományos publikációban való megjelenésével „kel életre” a tudomány számára, gyakran több éves kutatás eredményeként.
Minden faj egy-egy évmilliókon átívelő evolúciós történet eredménye, de felfedezésük, leírásuk háttere egy-egy személyes történet is – a különböző fajok típuspéldányait begyűjtő, illetve a fajokat leíró és elnevező kutatók története.
A részletes kutatási háttér-információ és az új taxonok listája az alábbi linken érhető el:
https://mttmuzeum.blog.hu/2021/03/09/2020-tudomanyra-uj-fajai-alfajai-es-nemzetsegei-a-magyar-termeszettudomanyi-muzeumban
Szakmai információ:
Dr. Vas Zoltán (MTM, Állattár, Hártyásszárnyúak gyűjteménye, gyűjteményvezető főmuzeológus)
vas.zoltan@nhmus.hu
+ 36 (1) 267-7100 / 125
Sajtókapcsolat, interjúkérés:
Bezzegh Bettina (MTM, PR menedzser)
sajto@nhmus.hu
+ 36 (20) 288-4459
Borítókép: Az újonnan leírt Mirostrellus denevérnemzetség eddig ismert egyetlen faja: M. joffrei (Fotó: Estók Péter)
