A Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága immár hatodik alkalommal szervezte meg a Népi Építészeti Nyári Tábort 2025. július 21. és 25. között, melynek helyszínét a Szennai Skanzen biztosította. Az öt nap alatt a csökölyi, a rinyakovácsi, valamint a kisbajomi portán zajlottak munkálatok. Idén táborunk központi tematikáját a famunka, valamint a vályogépítészet képezte.
A hangsúly a gyakorlati munkavégzésen volt, azonban minden napot egy elméleti előadással zártunk. A táborban hét fő, a Tájházigazgatóság munkatársai, valamint Kutasi Attila építész és Gyenes-Kovács Barnabás segédrestaurátor vettek részt. Ezen kívül a munkálatokat és a program lebonyolítását segítették a Szennai Skanzen munkatársai, Farkas Gergely tagintézményvezető és Tóth István karbantartó.
A nyári tábor szakmai vezetője Prikler Szilvia Beatrix, a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának igazgatója volt, a szervezési, koordinálási feladatokat Döbör-Hodászi Gréta néprajzos muzeológus látta el, a gyakorlati munkák irányítását, valamint a szakmai felügyeletet Kutasi Attila, Gyenes-Kovács Barnabás és Lénárt István vályog-házitanító biztosította.
A Népi Építészeti Nyári Tábor 2025. július 21-én vette kezdetét. A résztvevők hétfőn érkeztek a helyszínre, ahol kezdésként Milisits-Németh Tímea vezetésével megismerkedtek a fogadóintézménnyel. Az ismerkedés, valamint a terület feltérképezése után a szentendrei Skanzen munkatársai, Kutasi Attila építész és Gyenes-Kovács Barnabás segédrestaurátor munkavédelmi okatást tartottak, majd saját készítésű makettek és tervrajzok segítségével felvázolták a hétre tervezett munkafolyamatokat. Ezt követően a csökölyi portán megkezdődött a munkaterület kialakítása, a szerszámok és az építési anyagok előkészítése. A tábor előadásaiban nem csak a faanyagvédelemre helyeztünk hangsúlyt, hanem a 10 évvel ezelőtt elhunyt Füzes Endrének is emléket állítottunk, így az első előadást dr. Bereczki Ibolya néprajzkutatónak, a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének elnökének köszönhetjük, aki Füzes Endre munkásságát mutatta be a résztvevőknek.
A keddi napon a csökölyi porta kútjának faanyagán dolgoztak a táborozók: a mérések elvégzését és a fűrészelést követően kivésték a kötési elemeket.
Kötési elemek kivésése, Szenna, 2025. Fotó: Szathmáry Dóra
Ezt követően az anyagokat átszállítottuk egy tűzvédelmi szempontból biztonságos területre, ahol a múzeum gondnoka tartósítás céljából leperzselte a gerendákat, a táborozók pedig ezt követően kefével megtisztították, majd egy lenolajos-Xylamonos keverékkel felületkezelték a faanyagot. Az esti előadást Gyenes-Kovács Barnabás segédrestaurátor tartotta, aki a faanyagvédelem kapcsán praktikus információkat osztott meg a különböző fafajták természetéről, a fa károsító tényezőiről, valamint a megelőzés fontosságáról.
Szerdán a csökölyi portán található kút rendbetétele volt a fő feladat. Tóth István karbantartó segítségével megtörtént a kút kitisztítása, a kútba benőtt gyökerek, illetve a felgyűlt iszap eltávolítása. A talaj rendezését követően megkezdődött a gerendák összeillesztése és jelölése (borítóképen), amely az esetleges későbbi bontást, majd újbóli felépítést tudja segíteni. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a rinyakovácsi portán a kút faanyagának lekezelése és tartósítása is. Maradva a faanyag népi építkezésben való sokrétű felhasználásánál, a szerda esti előadásra Buzás Miklós főépítészt láttuk vendégül.
Csütörtökön megérkezett hozzánk Lénárt István vályog-házitanító, aki elméleti oktatást tartott a vályog építőanyagként való hasznosításáról és magáról a földépítészetről, kiemelten annak fizikai hátteréről. Ezalatt a tájházigazgatóság munkatársai, Szathmáry Dorka, Fancsalszki Noémi és Döbör-Hodászi Gréta néprajzos muzeológusok, teljes erőbedobással végezték a rinyakovácsi kút tisztítását.
Vályogvetés, Szenna, 2025. Fotó: Döbör-Hodászi Gréta
Az oktatást követően a táborozók a gyakorlatban is kipróbálhatták elejétől a végéig a vályogtégla készítését, majd a faltapasztást, végül a csömpölyeg-technika alkalmazhatóságával is megismerkedtek. Természetesen ez az este sem telhetett el előadás nélkül, melyet ezúttal Farkas Gergelytől, Szenna történelméről, földrajzi adottságairól és néprajzi gazdagságáról hallgathattunk meg.
Utolsó, Szennán töltött napunk a maradékmunkák befejezésével telt, így elkészülhetett mindkét kút és szépen haladtak résztvevőink a csömpölyegezéssel és a tapasztással is, az istálló fala több sorral lett gazdagabb.
Csökölyi porta kútja, Szenna, 2025. Fotó: Szathmáry Dóra
Rinyakovácsi porta kútja, Szenna, 2025. Fotó: Döbör-Hodászi Gréta
Csömpölyegfal, Szenna, 2025. Fotó: Szathmáry Dóra
Különlegességgel is készültünk aznapra, ugyanis ebéd gyanánt a tavalyi tábor során tapasztott kemencében a Szennai Skanzen munkatársai kenyérlángost sütöttek számunkra, amit jólesően elfogyasztottunk a hosszú, munkával töltött napok után. Az ebédet követően a tábor eseményeinek kiértékelésével zártuk a programot, ahol mindenkinek lehetőséget biztosítottunk észrevételeinek megosztására, hogy a jövőben mi magunk is tudjuk fejlődni és az igényekhez igazodni. Számtalan pozitív visszajelzést kaptunk, ami megerősített bennünket abban, hogy a népi építkezés iránt a 21. században is élénk érdeklődés van.
A Népi Építészeti Nyári Tábor résztvevői: Farkas Imre, Juhász Erika, Juhász Gabriella, Pamuk Lili Judit, Varga Ákos, Znamenák Bence, Zsitva Ágnes; Kutasi Attila, Gyenes-Kovács Barnabás és Lénárt István szakmai felügyelő, munkavezető; a Szennai Skanzen képviseletében Farkas Gergely, Milisits-Németh Tímea és Tóth István, valamint a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága részéről Prikler Szilvia Beatrix, Fancsalszki Noémi, Szathmáry Dorka és Döbör-Hodászi Gréta voltak.
A Tájházigazgatóság munkatársai a hét eseményeit napi bejelentkezések formájában dokumentálták, ami a közösségi oldalainkon érhető el.
Borítóképen:
Gerendák összeillesztése és jelölése vésővel
Fotó: Szathmáry Dóra
