Néhány héten belül, 2021. augusztus 20-tól látogatható lesz a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi belső tere. Az újjászülető Szent István-terem több éves munkálatai a végéhez közelednek: a helyére került a terem emblematikus alkotása, Szent István mellszobra az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóján, felszerelték a lélegzetelállító csillárokat és falikarokat, valamint elhelyezték azokat pirogránit képeket is, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak.
Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt, melyet Hauszmann Alajos álmodott meg, aki a korabeli magyar iparművészet kiemelkedő alkotóit kérte fel a munkára. A legendás helyszín újjászületését a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával kezdték a Várkapitányság szakemberei a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Számos szakértő évek óta tartó munkájának eredményeként augusztusban már régi fényében csodálhatjuk meg a történelmi termet.
A munkálatok utolsó szakaszában már teljes díszében áll a terem központi alkotása: az ország legnagyobb, közel másfél tonnás, több mint 4,5 méter magas és 2,5 méter széles Zsolnay-kandallója. A műalkotás több mint száz féle elemét és aprólékosan kidolgozott, több mint 600 darabját különleges ragasztóhabarccsal illesztették össze, és elvégezték az aranyozását is. A munka záróakkordjaként a kandalló főpárkányára rögzítve már ismét eredeti helyén áll a tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobor, amelyet eredetileg Strobl Alajos szobrász alkotott.
Kandalló
Az elkészült intarziás, sárkánymotívumokkal díszített parketta, valamint a díszes, aranyozott oldalfal, és a látványos, kazettás részekből álló mennyezet beépítése után megtörtént a pirogránit királyképek felhelyezése is. Roskovics Ignác festőművész eredeti, az Országházban ma is látható festményei nyomán készült különleges porcelánképek az Árpád-ház meghatározó személyiségeit ábrázolják: I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla és III. András, valamint Szent Imre herceg, Szent Erzsébet és Szent Margit alakja jelenik meg a különleges technikájú képeken.
Királyképek beemelése (Szent László, Kálmán)
Királyképek (II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla)
Az ajtók fölötti szintén pirogránitból készült, több táblából álló faliképek egy-egy történelmi jelenetet idéznek: az egyiken Szent István és Szent Gellért hirdeti a kereszténységet, a másik témája István apostoli megkoronázása és az államalapítás.
Több évnyi tervezés és formába öntés után három különleges, egyenként 150 kg súlyú csillár is felkerült a terem mennyezetére. Szintén a helyükre kerültek a falikarok, amelyek kialakítása az intarziás padló motívumára rímel: az 5-5 izzó egy sárkányfigurából ágazik ki és csiszolt üvegkövek díszítik. Az eredeti csillárok és falikarok Kissling Rudolf gyárában készültek, alig néhány minta és archív fotó maradt fenn, melyek alapján a szakemberek rekonstruálták a világítótestek makettjeit, a díszítő üveg-, drágakő- és fémelemeket. A terem különleges megvilágítását az összesen kilencvenkét darab, ún. Szent István-izzó tökéletes másolata biztosítja.
Csillár szerelés
A végleges formába öntött csillárok és falikarok minden eleme megegyezik az eredetivel, ugyanakkor a mai világítástechnikai igényeknek is meg kellett felelniük. A világítást úgy tervezték, hogy az aranyozott felületeken és az üvegdíszeken megcsillanó fények beragyogják a Szent István-termet. Az újjászületett történelmi helyiséget és a hozzá kapcsolódó kiállítást augusztus 20-tól csodálhatja meg a nagyközönség, az első napokban ingyenesen.
Csillár
Borítókép: Kandalló (részlet)
Képek forrása: Várkapitányság
