AZ ÉV MÚZEUMA címnek, melyet a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1996 óra ítél oda arra érdemes muzeális intézményeknek, idén is vannak várományosai, egészen pontosan hat jelölt várja izgatottan a május 24-ei, a Múzeumok Majálisa keretében tartandó díjkiosztó ünnepséget, a versengés két kategóriában zajlik: kis és nagy múzeumok külön mérettetik meg magukat. A sokszínű mezőny közgyűjteményei a művészettörténettől a régészetig, a pénzügyektől a színházig számos területet ölelnek fel, ideje hát megismernünk őket, hogy együtt szurkolhassunk nekik! Következzen a kis múzeumok kategóriájából az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma!
Ahol a múlt lakozik – Sárospatak fellegvára
„A múlt a jelenben van, benne ismétlődik, csuklik, és figyelmeztet mindarra, ami nincs többé. Elővérzik az utcákból és a padokból, dalokból, vezetéknevekből, arcokból és könyvborítókból. Néha egyetlen fa vagy naplemente látványa is olyan erővel képes hatni ránk, mint az összes valaha látott fa és naplemente. És ... nincs élet, amelyben ne lenne könyv, fa vagy naplemente.” Matt Haig brit író gondolata számos privát és kollektív pillanat visszahangja lehet – valóban, régvolt napok úgy tudnak tükröződni a jelen víztükrén, akár a déli nap vakító fénye. Közös emlékezetünk régvolt történetei éppen így keltenek rezgést bennünk, bárhol is legyünk. A múlt mellettünk, közöttünk él. Utcákon, padokon, épületekben köszön ránk. Vannak helyek, ahol koncentráltabb a jelenléte. Vannak helyek, ahol a múlt dala szól.
Ilyen hely egyik legszebb városunk, a komoly történelméről ismert, Sárospatak, ahol az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma méltó fellegvára a kulturális emlékezetnek. Az intézmény székhelye, a pataki vár, hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyütteseként, évente mintegy százötvenezer látogatóval büszkélkedhet. Vörös-tornya, Sub Rosa terme történelmünk különleges és lélegzetelállító mementói. A Rákóczi-család tizenhetedik századi birtokközpontja napjainkban Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye, az 1950-ben alapított Rákóczi Múzeum pedig a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként a térség meghatározó gyűjteménye. A legnagyobb Rákóczi kiállításnak is otthont adó intézmény vállalt küldetése felmutatni hazánk tizenhatodik, tizenhetedik, tizennyolcadik századi történetét, a Perényiek, Dobók, Rákócziak korát, Abaúj és Zemplén vármegye néprajzi örökségét. Gyűjtőköre a középkor és a Rákóczi-kor anyaga, gyűjtési területe, a vármegye legnagyobb néprajzi gyűjteményeként, a Hegyköz, a Zempléni-hegység, a Tokaj-Hegyalja és a Bodrogköz.
A múzeum egyik büszkesége a nemrég megnyílt, Európai Uniós támogatásból létrejött Rákóczi Látványtár. Az új, többfunkciós épület kiállításoknak, modern raktáraknak, restaurátor műhelyeknek és múzeumszakmai előkészítő helyiségeknek egyaránt otthont ad. Falai között az elmúlt három évben restaurálták és digitalizálták a kőfaragvány gyűjtemény minden darabját, elvégezték a néprajzi tárgyak tisztítását. A múzeum gyűjteménye és ezáltal látványtári kiállításai szinte folyamatosan bővülnek jelentős adományok és értékes műtárgyvásárlások révén, ennek eredményeként megcsodálhatjuk Veres Sándorné Mézeskalácsos Műhelye mellett a Kossuth-, Bernáth-, a Szkircsák-, a Jakab-, a Mayer-, a Korompay gyűjteményt, a Bethlen hagyatékot és a Balassa Iván könyvtárat.
A mézeskalácsműhely különösen becsült gyöngyszeme a gyűjteménynek, a gyertyaöntő műhelyként is ismert nevezetesség Árpád utcai ablaka a túloldalon magasló várra nézett, így szinte sorsszerű, hogy a Rákóczi Múzeumban, később a Látványtár Zemplén és Sárospatak tárgyi öröksége című néprajzi kiállítóterében lelt méltó helyre. A közel 800 darabból álló kollekció, a legendássá vált Erzsike néni kis birodalma így a Bodrog folyó túloldaláról tekint vissza egykori otthonára. A falon függő verőfákat az 1800-as években faragták, a mézeskalácsos formáknak jelentős népművészeti és művelődéstörténeti értéke van, egy letűnt korszak krónikásai, egy híres mesterség hírmondói.
A múzeum a folyamatosan fejlesztett, szépített, korszerűsített várépület mellett a Rákóczi Látványtár komplex, múzeumszakmai célokat szolgáló épületté vált: benne modern múzeumi raktározás zajlik, a képzőművészeti raktár, a restaurátor műhely, a Balassa Iván Néprajzi szakkönyvtár, a Látvány Kőtár, a Bútortár, Adományozók Terme, a Textiltár, a Sárospatak és Zemplén néprajzi tárgyi öröksége címet viselő, csaknem 270 m²-es néprajzi kiállítás és a
Fotótár elegáns és minden kihívásnak megfelelő műtárgykörnyezetet alkotnak. A múzeum hét tárgyi gyűjteményt (régészeti, történeti, iparművészeti, numizmatikai, képzőművészeti, néprajzi, vegyes) és három segédgyűjteményt (fotótár, adattár, könyvtár) kezel és gyarapít. Időszaki kiállításai a történelem, a helytörténet, a néprajz, a képzőművészet, a régészet narratívái mentén épülnek egymásra, a Rákócziak dicső kora című állandó kiállítása a
legnagyobb alapterületű, a legtöbb műtárgyat bemutató és a legnagyobb számú látogatóval büszkélkedhet a témában.
Az intézmény lehengerlő portfóliójának legtöbb szeretettel színezett oldala a múzeumpedagógia, melynek keretében címertan, oklevélkészítés, iniciálékészítés, Rákóczi hétpróba, mézeskalácskészítés, bútordíszítés, vetélkedő és rajzverseny várja a gyerekeket. A társművészetek is otthonra lelnek a múzeumban, így költészeti fesztiválok, könyvbemutatók, koncertek, hagyományőrző programok, egyházzenei programok, adományosztó ünnepségek színesítik a patinás vár programját, miközben természetesen a magas színvonalú kiállítások, a kárpát-medencei történelem bemutatása és kutatása, a térségi összetartozást erősítő Rákóczi-kultusz ápolása képezik küldetésének fő sodrását.
A sárospataki Rákóczi Múzeumban és a hozzá tartozó épületekben, ha jól fülelünk, meghallhatjuk a múlt dalát. Azt a dalt, mely előkúszik utcákból, padokból, arcokból. Mely egyetlen fa vagy naplemente látványából szimfóniává nemesedik, kitágítva közös emlékezetünket. Amiként Seneca mondta: „Az élet három részre oszlik: ami volt, ami van és ami lesz. Ezek közül az, amit éppen élünk, rövid; amit élni fogunk, bizonytalan, amit leéltünk, biztos. Ez utóbbi ugyanis az, amivel szemben a sors elvesztette hatalmát, senkinek a fennhatósága alá nem vethető.” Ilyen biztos pont a Rákóczi Múzeum. Mindannyiunk számára.
