AZ ÉV MÚZEUMA 2023 díjat június 5-én adják át a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, Budapesten. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 10 jelölt verseng: öten a Kis Múzeumok, öten pedig a Nagy Múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A díjkiosztó ünnepség előtti pár hétben ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt.
Következzen most a Nagy Múzeumok kategóriájából a Magyar Természettudományi Múzeum!
Nagy múltú, országos múzeum
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) az ország egyik legnagyobb, legrégibb és legpatinásabb közgyűjteménye, a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani gyűjteménye. A jelenlegi és múltbeli bio- és geodiverzitás-kutatás, a történeti embertani, valamint a taxonómiai kutatások legjelentősebb hazai központja. Hosszú története sok sikerről és néhány balfordulatról is árulkodik. Az elmúlt években a múzeumi működés számos területén elért eredmények, pozitív változások, valamint az egyre növekvő társadalmi beágyazottság mind-mind azt mutatják, hogy sikerült dinamikus fejlődési pályára állítani az MTM-et.
A Magyar Természettudományi Múzeum története szorosan összefonódott a Nemzeti Múzeuméval. Alapjait gróf Széchényi Ferenc vetette meg 1802-ben, amikor könyvtárát és éremgyűjteményét felajánlotta a magyar nemzetnek. A következő évben felesége, Festetics Julianna grófnő értékes ásványgyűjtemény-adományával létrehozta a későbbi természetrajzi részleget. A reformkorban gyors ütemben bővültek a természetrajzi gyűjtemények, anyaguk a millenniumra meghaladta az egymillió példányt. 1945 tavaszán a múzeum ötödik táraként megalakult az Embertani Tár. 1956-os forradalom alatt több gyűjtemény megsemmisült, ezek részleges pótlására Széchenyi Zsigmond és társai Afrikában kezdtek gyűjteni, míg más kutatók az „egzotikus” szocialista országokba, például Észak-Koreába, Kubába, Mongóliába indítottak expedíciókat. A nyolcvanas évektől kezdve kinyíltak Ázsia, Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália és Óceánia országai a gyűjtőutak számára.
Kép: a Magyar Természettudományi Múzeum műtárgyfotója
Az MTM a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani gyűjteményévé vált, az itt őrzött példányok száma meghaladja a 11 milliót. 1991-ben a múzeum megkapta a Magyar Természettudományi Múzeum nevet. Az ezt követő években a Nemzeti Múzeum központi épületében folyamatosan helyszűkével küszködő természetrajzi részlegek és kiállítások, valamint a Bajza utcából az Embertani Tár, átköltöztek a Ludovika épületegyüttesébe, ami a mai napig otthont ad számukra. A múzeum már egyszer, 2011-ben elnyerte az Év Múzeuma címet, majd 2020-ban és 2022-ben megkapta a Családbarát Múzeum díjat.
Kép: Magyar Természettudományi Múzeum
A Lepkegyűjteményről
Az MTM Lepkegyűjteménye több mint 1,7 millió lepkepéldányt, nagyjából 75 000 fajt őriz. A Kárpát-medencéből minden eddig ismert faj megtalálható a gyűjteményben. A múzeum megalakulása óta a Lepkegyűjtemény a magyar lepkészet fellegvára, világviszonylatban is a jelentősebbek közé tartozik. Itt születnek a legfontosabb magyar nyelvű szakpublikációk a témában.
Az elmúlt évek kiemelkedő kiadványa az NKA támogatással 2022-ben elkészült Szöglencék, pazarkák és lángszinérek c. illusztrált könyv. Emellett a lepkegyűjtemény dolgozóinak írásai rendszeresen kerülnek ki a múzeum blogjára, facebook oldalára, egyéb online felületre, vagy nyomtatásba. A gyűjtemény külön blogot tart fenn magyar nyelven a lepkész szakirodalom ismertetésére Lepkés könyvek néven. 2021-2022 során lezajlott a teljes gyűjtemény digitalizálása, jelenleg a metaadatolás van folyamatban. A védett lepkefajok adatainak jelentős része elektronikus formában katalogizálva van.
Kép: a Magyar Természettudományi Múzeum műtárgyfotója
A Lepkegyűjteményben dolgozók szakcikkeiknek száma jelentős, 2020-2022 között 46 cikk jelent meg. A muzeológiához szorosan kapcsolódó taxonómiai eredményeik ugyancsak számottevőek, 2022-ben négy új alcsalád, 26 génusz, és 18 fajcsoport nevet vezettek be az irodalomba. Több lepkecsalád világspecialistái, így jelentős külföldi anyagok kerülnek a munkaasztalukra feldolgozásra, ezzel is gyarapítva a gyűjteményt. A Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézettel (Energiatudományi Kutatóközpont) együttműködve a gyűjteményen innovatív kutatások folynak. A 2022-es év tudományos felfedezéseiről a Magyar Múzeumok Online is beszámolt.
2021 végén a Lepkegyűjtemény 700 tárolófiókot kapott, így a szenderfélék és a pazarkafélék átrendezése megtörténhetett, a pávaszemfélék revíziója pedig folyamatban van. Ezek látványos, a nagyközönség számára is érdekes anyagok, amelyek részleges kiállítását tervezzük. Jelentős anyag vár még feldolgozásra, köztük a legfontosabb a Ferencz-hagyaték, ami tízezernyi papírzacskóba csomagolt lepkét rejt Nyugat-Afrika olyan területeiről, ahol már nem találunk eredeti növényzetet.
Kép: a Magyar Természettudományi Múzeum műtárgyfotója
Egy kitartó, lelkes múzeum
A Magyar Múzeumok Online is írt arról, hogy az elmúlt időszakban sok kérdés merült fel a Magyar Természettudományi Múzeummal kapcsolatban, de az intézmény a bizonytalan helyzet ellenére is folytatta magas színvonalú szakmai tevékenységét. A lelkes és elkötelezett munkatársaknak, a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségeknek, valamint a sokféle szakmai együttműködésnek köszönhetően kiváló eredményeket tudott felmutatni az elmúlt években.
Az MTM kiállításainak és programjainak népszerűsége a tudatos szervezetfejlesztésnek köszönhetően egyre nő. Bátran kijelenthetjük, hogy az MTM a családok egyik kedvenc múzeuma, idén például immáron ötödik alkalommal rendezték meg a Beporzók napját, ahol izgalmas programokkal vártak minden korosztályt.
