AZ ÉV MÚZEUMA 2022 díjat május 21-én, a Múzeumok Majálisán adják át a Múzeumkertben. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 9 jelölt verseng: heten a kismúzeumok, ketten pedig a nagy múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A díjkiosztó ünnepség előtti pár hétben ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt. Következzen most a kismúzeumok kategóriájából a jövőre harminc éve fennálló Kállay Gyűjtemény!
A Kállay Gyűjtemény 1993. március 10-én nyitotta meg Nyíregyházán kapuit eredetileg a Széchenyi utca 1. szám alatt. A gyűjteményt dr. Kállay Kristóf (1916-2006), dr. Kállay Miklós (1887-1967) magyar királyi miniszterelnök elsőszülött fia, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete alapította római emigrációban létrejött magángyűjteményéből. A kollekciót 1989-90-ben adományozta szülővárosának. A Kállay Gyűjtemény az eltelt évek alatt több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé nőtte ki magát, majd 2007. november 9-én muzeális intézménnyé vált. A 2010-es évekre a Nyírvíz-palota második emeletét kinőtte az évtizedek alatt folyamatosan gyarapodó gyűjtemény, nem állt rendelkezésre elegendő raktárhelyiség. Már az alapító, dr. Kállay Kristóf életében felmerült, hogy az intézményt a Bessenyei tér 15. szám alatt található Kállay-házban helyezzék el, erre végül csak 2020 nyarán került sor. Az intézmény azóta is itt várja változatos kiállításokkal az érdeklődőket.
A gyűjtemény
A gyűjtemény egy tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal is büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
Enteriőr fotó - © Kállay Gyűjtemény
A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei közül kiemelkedő helyet foglal el a rendjelgyűjtemény. Ebben a gyűjteményben napjainkban 38 féle rend, valamint kitüntetés insigniái (jelvényei) találhatóak meg, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg-birodalmi korszakból való. Döntően az adott kitüntetés első vagy második fokozatai, aranyból és ezüstből, vagy aranyozott ezüstből valók, illetve brillantírozott ezüstök. Közülük nem egy darab hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel.
Millenniumi díszmagyar szablya az 1890-es évekből - © Kállay Gyűjtemény
Az iparművészeti kollekció gazdag és széles skálájú. Az egyik említésre méltó darab egy millenniumi díszmagyar szablya az 1890-es évekből, mely egy bécsi munka II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szablyája után, smaragd és rubin kövekkel díszítve. A viseletek közül érdemes megemlíteni Sir Frederic Duncan (1859-1929) bécsi angol követ diplomataruháit, valamint az ő fia, Sir Oliver Duncan (1892-1965) elegáns báli öltözetét, illetve Sebastiano Baggio (1913-1993) kardinális papi öltözeteit az 1970-80-as évekből, valamint a szerencsével határos módon megmaradt Kállay díszmagyar mentéket.
Kiállítás
A Kállay Gyűjtemény állandó kiállítása három tematikus egységből áll, amelyből az első a már említett rendjelgyűjteményt magába foglaló terem. Az itt megtekinthető kitüntetések közé tartozik – a közgyűjteményekben ritkán fellelhető - 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend XIX. századvégi rendjel típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje a csillaggal, az 1941-1944 között létezett Horvát Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje a csillaggal, valamint a közép- és dél-amerikai rendjelek. Ezek mellett a gyűjtemény őrzi dr. Kállay Miklós miniszterelnöknek és fiának, dr. Kállay Kristófnak a kitüntetéseit, rendjeleit is.
Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal - © Kállay Gyűjtemény
A középső terem a Kállay család történetét bemutató terem, amely fotókon, festményeken és személyes tárgyakon keresztül, folyamatos vetítéssel egybekötve mutatja be az ősnemes família történetét. A Balog-Semjén nemzetségből eredő család az évszázadok alatt igen jelentős szerepet vállalt a magyar történelemben, mind országos, mind megyei, mind pedig helyi szinten. A család 13. század óta jegyzett krónikája többük nevét kiemelte és megőrizte a történelem számára. A nagykállói Kállay család tagjai közül a kisebb-nagyobb közigazgatási tisztségeken keresztül a miniszterelnökiig sokféle pozíciót betöltöttek: megyei főszolgabírók, táblabírók, alispánok, főispánok, miniszterek, országgyűlési követek, képviselők, császári és királyi kamarások voltak. Napjainkban a Kállay családnak több ága is létezik: a római katolikus nagykállói Kállayak, a református simándi Kállayak és a szintén református magyargoroszlói Kállayak, mindhárom külön-külön címerrel. Közülük a nagykállói Kállayak további három külön ággal rendelkeznek: a napkorival, az orosival és a horvátországival.
Kállay Tamás díszmentéje - © Kállay Gyűjtemény
A harmadik terem, az úgynevezett máltai terem, amely elsősorban a gyűjteményalapító dr. Kállay Kristóf (1916-2006) személyéhez és munkásságához kapcsolódik, aki Rómában kitűnő karriert futott be, köztiszteletben álló, ismert ember lett a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagyköveteként. Még 1943. március 9-én lett tagja a lovagrendnek, majd római emigrációs évei alatt, 1957 januárjától annak szentszéki diplomáciai képviseletén szolgált. Kezdetben követségi titkár, 1964-től követségi tanácsos, 1978-tól meghatalmazott miniszter, 1983-tól követ, 1986-tól pedig nagyköveti minőségben. 1969-ben bejegyezték a lovagrend névjegyzékébe tiszteletbeli nagykeresztes tartománynagyként, s ettől ez évtől kezdve 1995-ig a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöki tisztségét is betöltötte. Amikor tehette, gyűjtötte, saját pénzén vásárolta, s tulajdonába mentette a magyar kultúra nyugaton kallódó, általa fellelt tárgyi és szellemi emlékeit. Ebben a teremben máltai viseletek, kukullák, valamint máltai insigniák tekinthetőek meg.
Enteriőr fotó - © Kállay Gyűjtemény
A Kállay ház hátsó szárnyának földszintjén kapott helyet Nyíregyháza várostörténeti kiállítása, mely interaktív módon mutatja be a megyeszékhely fejlődésének történetét a kezdetektől a rendszerváltásig. Nyíregyháza híres szülötte, Váci Mihály (1924-1970) költő, műfordító így jellemezte a várost: „...nem történelmi város. Nem fűződnek nevéhez csatak, békeszerződések, nincsenek nagy számmal történelmi nevezetességei, régi műemlékei királyi lábnyomokkal...”, de szépsége és hangulata magával ragadja az ide látogatót.
Digitalizáció
A Kállay Gyűjtemény kiemelt feladatként kezeli a gyűjteményi digitalizálást. A Magyar Nemzeti Múzeummal és a Szépművészeti Múzeummal együttműködve megvalósuló a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) keretében 2019. november 20-án 100 db, 2020. február 28-án 50 db, 2021. január 19-én 50 db, 2021. augusztus 25-én szintén 50 db műtárgy fotózására került sor, melyek a MuseuMap nevű honlapra kerültek feltöltésre. Továbbá Balogh József múzeumi grafikus 480 db műtárgy fotójának digitális javítását és szkennelését végezte el. Ezen kívül az EMIR adatbázisában 199 db műtárgy digitális képe és leírása szerepel, továbbá 2014-töl a MaNDA adatbázisába került feltöltésre 416 db műtárgynak és fotónak a digitális változata kereshető.
A Kállay Gyűjtemény a kutatási, megőrzési és bemutatási feladatainak elvégzése mellett gyűjteményeinek folyamatos gyarapítását, feldolgozását és közzétételét tűzte ki célul, olyan értékek megteremtésével, amelyek a jelen és jövő generációi számára is a tudás egyik fontos forrását jelenthetik. Az intézmény olyan stratégiák kialakítását és megvalósítását tűzték ki célul, amelyek a továbbiakban is még hozzáférhetőbbé kívánják tenni a gyűjteményt a látogatók számára, illetve az intézmény törekszik arra is, hogy a történészek és muzeológusok kutatási tevékenységeinek és a lehetőségeinek is megfelelő kereteket tudjanak biztosítani.
A képek forrása: Kállay Gyűjtemény
