2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján adják át Az év múzeuma díjat. Az évente meghirdetett díjat idén is két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Ludwig Múzeumban rendezendő díjátadó különösen izgalmasnak ígérkezik azért is, hisz az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.
Most ismerjük meg közelebbről a „kis múzeumok” kategóriából a Míves Tojás Gyűjteményt!
,,Álomszép szülötte egy szép álomnak”
Az idézet egy, a múzeum megnyitását követően megjelent újságcikk címe, utalva arra a tényre, hogy alapítója, Dr. Nienhaus Rózsa, 1998 húsvét hajnalán látott álma volt, hogy egybegyűjtött hímeseit egy takaros parasztházban közszemlére tette.
A múzeum 2000 Virágvasárnapján, Zengővárkony milleneumi napján nyílt meg. Két év sokak közreműködésével folyó megfeszített szakmai és elhelyezési előkészítő munkája után az álom valóra vált. Az intézmény 2020-ban ünnepelte 20 éves jubileumát.
Célkitűzések és sikerek
A Míves Tojás Gyűjtemény a tojásdíszítők munkáinak ad otthont, valamint elősegíti a jelen és jövő tojásdíszítőinek ismertségét. Alapítója révén tagja lett szakmai szervezeteknek, résztvett szakmai, turisztikai konferenciákon, erőteljes térségi reklámot folytatott, számos lehetőséget megragadott a tojásdíszítés társadalmi jelenlétének (Tojás Világnapja, Művészetterápiás Világkongresszus, A Gyermekkultúráért Konferencia, Az év Európai Múzeuma cím jelöltje).
A népi ihletésű, népi iparművészeti tojásdíszítés módszerei, mintakincse, a hozzájuk fűződő szokások megismerése, a díszítés művelése különösen gyermekek számára készség és képességfejlesztő, identitástudatot erősítő tényező.
Európában egyedülálló gyűjtemény, amely nemcsak a Kárpát-medence és az európai országok tojásdíszítési hagyományát öleli fel, hanem távoli tájak mestereinek munkáival is találkozhatnak a látogatók.
Az intézmény megbecsüli a befogadó faluközösséget, kedvezményekben részesíti, bevonja programjai, rendezvényei lebonyolításába, ugyanakkor társadalmi felelősségvállalását tágabban értelmezi, a társadalom szélesebb csoportjai számára kívánja a tojásdíszítés, a tojásdíszítő népművészet értékeit képviselni, elfogadtatni országosan és nemzetközi szinten.
Több mint száz időszakos kamarakiállítás szervezése és szervezésben való részvétellel népszerűsítette a múzeum a hagyományos tojásdíszítést, az elmúlt évtizedek alatt.
2007-ben elnyerte a közönség szavazatok alapján a ,,Az év vendégbarát múzeuma” címet.
A gyűjtemény egyik legfontosabb műtárgya Muhi László népművész által készített hagyományos viaszlevonatos írott hímestojás, mely mintázatának elnevezése: ,,Vétett utas”. A tojásdíszítés archaikus mintái többnyire a tojás felületének részekre osztását mutatják. Egy igen jellegzetes kivétel, melyet pl. a csángó magyarok nagy becsben tartottak a „vétett utas” vagy „veszett utas” minta.
Ez a hím a világot jelképező tojást egyetlen pontból kiindulva, s ugyanoda, önmagába visszatérve teljesen körbefutja. A minta kiterített rajza egy labirintus. Benne a felső és az alsó világ, a hullámzó tenger, örvénylő égbolt állandó kapcsolatban van, átjárható a mindenség. Ez a minta maga az út, a kapcsolat: ég és föld, az evilági lét és a túlvilág között. Benne van a tévelygés, az útvesztés lehetősége is.
A minta tojásra írása technikailag sem könnyű feladat, sokkal nehezebb, mint a több részre osztott tojásfelület részenkénti "bemintázása". Több éves tojásíró rutin, az íróka biztos kézzel, egyenletes tempóban való vezetése, ösztönös térlátás és arányérzék, valamint a figyelem teljes összpontosítása szükséges hozzá. Több néprajzi tanulmány foglalkozik a nagypénteki tojásdíszítés szinte szertartásszerű rendjével, mely részleteiben különbözhet ugyan, de abban egységes, hogy a fent említett egyes csángó közösségek az általunk példaként választott mintát írták elsőként a tojásra. Egyes helyeken a műveletre annyira koncentráltak, hogy nem is beszéltek a minta írása közben, ezt a mintát tartották a legszebbnek, de a legnehezebben írhatónak, úgy vélték először a "vétet út legyen meg", „nehogy az lemaraggyon”.
A múzeum projektjei
Az intézmény 2020 őszén Facebook sorozatot indított, a ,,Hónap műtárgya” témában.
Fontos számukra a környezettudatosság és fenntarthatóság, ezért csatlakoztak a Beporzók napja programhoz.
Nélkülözhetetlen az esélyegyenlőség a múzeum számára, ezért múzeumandragógiai projektet dolgoztak ki a vakok és gyengénlátók számára.
Kiadványaival, múzeumpedagógiai eszközeivel ösztönzi az ismeretszerzést, a cselekvő részvételt a tojásdíszítő hagyomány életben tartásában.
Az intézmény kreatív, mélyen motivált munkatársai, valamint állandó, megbízható informális baráti körének tagjai révén folyamatosan megújuló, dinamikus szervezet, akik 21 éve magas színvonalon szolgálják a látogatókat és a magyar kultúrát.
