AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2022 elismeréseket november 3-án a Ludwig Múzeumban adták át. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította a címet, mellyel évről-évre muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. A már megszokott három kategóriában folyik a megmérettetés, 4 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki és virtuális kiállítások pályázhattak az elismerésre.
Idén rendhagyó módon öt tárlat is kiérdemelte a címet:
a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum „Hátsó füves – Egy elltűnő futballvilág képei” időszaki kiállítása,
a Sümegi Püspöki Palota „Mennyei Ügyek” állandó kiállítása,
a zirci Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház „Regulyverzum – mindent Regulyról” állandó kiállítása,
a szentendrei Skanzen Erdély épületegyüttese és
a Magyar Nemzeti Múzeum és Lendület Családtörténeti Kutató Csoport „Sorsfordító – interaktív virtuális családtörténeti kiállítás” című tárlata.
Gratulálunk mindannyiuknak!
Ismerjük meg most közelebbről a Sümegi Püspöki Palota Mennyei ügyek kiállítását!
A 8-as főútról dél felé haladva, már mögöttünk a Somló és a horizonton hamarosan feltűnik Sümeg vára. A vulkanikus Somló-hegy egykori vára elenyészett, de a sümegi mészkőkúpon épült püspöki vár erősségét a török soha nem tudta bevenni.
Fehérvár, Veszprém is elesett, a püspökség Sümegre menekült és több mint 200 éven át itt is maradt. Sümeg jelentős várossá emelkedését a török hódoltság idejétől datáljuk, igaz, ennek ára a kettős adózás volt.
A „Mennyei Ügyek” kiállítás – a püspök nagy ügye és látomása, az ellenreformáció – Padányi Bíró Márton életútjának bemutatásán át a püspöki palota építéstörténetének ismertetése, Magyarország török hódoltság utáni újjászületésének időszakából. Csatolt helyszín és történet a plébánia templom csodás születése.
A kiállításfolyam főszereplői: a református családból származó Padányi Bíró Márton veszprémi püspök és Veszprém vármegye örökös főispánja, Franz Anton Maulbertsch a rokokó virtuóz festőzsenije, Mária Terézia Magyarország apostoli királynője, legjelentősebb királyaink egyike, II. (Nagy) Frigyes Poroszország királya és a bölcs Bolond, aki keveset beszél, de igazat szól.
1740-ben VI. Károlyt 23 éves leánya, Mária Terézia követi a trónon, az európai gúnyolódás és örökösödési háború célpontjaként, akit a biztos bukástól a pozsonyi országgyűlésen magyar királlyá történt koronázása és az így elnyert katonai támogatás ment meg. 10 magyar huszárezred és 10 gyalogos ezred erősítésével vet véget az örökösödési háborúnak.
Vitam et sanguinem! Életünket és vérünket!
A királyválasztás fontos szereplője Padányi Bíró Márton, a veszprémi káptalan képviseletében. Nagyhatású koronázási beszéde a királyválasztás fordulópontja.
A kiállítás a püspök felemelkedésének és bukásának ismertetésével betekintést ad Sümeg mindennapjaiba és a nagypolitika cselszövéseibe. Építkezés, túlzott hitbuzgalom és személyes sors jelenik meg előttünk, 1745-től haláláig püspök és főispán, bukásáig valóságos titkos tanácsosa Mária Teréziának.
A püspöki palota 1745 és 51 között valósul meg teljes pompájával, magába rejtve egy korábbi püspöki házat, amelyet a feltárások teljeskörűen pozícionálnak. A püspök ekkor fejezi be írói főművét is.
Ez volt az ENCHIRIDION, amelyben a protestantizmust az eretnekséggel azonosítja. A könyv európai botrányt kavar. Ellenlábasa II. Frigyes a protestáns, felvilágosult uralkodó, katona, filozófus, Voltaire francia filozófus barátja, Bach Musicalisches Opfer című művének zenei ötletgazdája.
A kiállítás videójáték formájában életre kelti a püspöknek Mária Teréziával folytatott elmérgesedett vitáját. A katolikus Mária Terézia nem tehet mást, bezúzatja a könyvet. A végrehajtás pedig Padányi főispán feladata, aki püspök marad ugyan, de a megaláztatást követően eltávolodik a közélettől.
Ekkor kezdődik a történet második nagy fejezete. A püspök megismerkedik Maulbertsch fiatal bécsi festőóriással, és megbízást ad neki a még nem létező plébániatemplom freskóinak elkészítésére. A templom, mint színpad készül el 1753-ban a falfestmények fogadására. A siker európai jelentőségű.
Ezt a vérbő, szenvedélyes barokk történetet fejti fel előttünk a kiállítás kreatív ötletzuhataga, legmagasabb színvonalú kiteljesedésében. A kiállítás alkotói technikai bravúrként, a templom berendezése nélkül mutatják be, digitalizált látványként, mozgóképes felvételekkel a kifestett templombelsőt, és ugyanezt az eljárást alkalmazzák a püspöki palota feltárt falfestéseinél, anélkül, hogy a maradványokat a valóságban kiegészítenék, rekonstruálnák.
A püspöki palotában láthatjuk a teljes épségében megmaradt kápolnát, a könyvtárat, melynek eredetijét ma az Iparművészeti Múzeum őrzi, mint a barokk bútorművészet kifinomult alkotását.
Megcsodálhatjuk a püspöki lakosztályt eredeti falburkolataival, intarziás parkettájával, falfestéseivel, a korszakban is egyedülálló, díszes cserépkályháival, melyek romba bontott maradványait a padláson lelték fel a restaurátorok.
Betekinthetünk a lakosztály vastag homlokzati falába rejtett, 150 éve elfalazott árnyékszékébe, amelynek mennyezetéről a mulandóság intelmeként gyertyalánggal kormozott koponyák tekintenek ránk, elgondolkodhatunk azon, vajon ki lehetett az alkotójuk?
A Bolond a korábbi püspöki ház feltárt vakablakából integet, történetét a „bolondlyukban” interaktív feladványok ismertetik. A ház pincéje egykor püspöki borospince volt, de földszintjén italmérés működött. Területén ma mellékhelységek vannak, kakofon kocsmai élethangok bejátszásával.
Az utcai fronton betérhetünk egy XXI. századi borkóstolóba.
A palota minden részletéből, a rendezvénytérként is használható belső kertudvarból eredetiség és nyugalom árad. Külön fejezetet érdemelne a Plébánia templom freskóművészete, a karzat mellvédjein élethűen megörökített, mintegy harminc, vármegyei, dunántúli, azonosítható nobilitás, az Angyali Társaság arcképcsarnoka, közéjük rejtve Maulbertsch portréja.
A kiállítás igényes szerkesztésű kalauzából számos történet között megtudhatjuk, hogy mi a különbség barokk és rokokó, freskó és secco között, hogy minden freskó falfestés, de nem minden falfestés freskó. Megtudhatjuk azt is, hogy miként lett Johannes Pöckl festősegédből Pökli János, Sümegen családalapító polgár.
Kitűnő, egésznapos kulturális élmény és felüdülés ez a program, egyéni látogatók, különböző korosztályú iskolai, szervezett csoportok számára egyaránt.
Új életet kapott itt a Nemzeti Kastélyprogram keretében egy kivételes minőségű épületegyüttes, amely a XX. század második felében váltakozó szükségfunkciók közepette romlott, ahol az értékmentés hiteles, a korszerűsítés nem tolakodó, fenntartható hasznosítása példaértékű.
A látogatók a múzeumboltban vásárolhatnak, a rendezvényterem büféjében fogyaszthatnak, és derülhetnek a recepció falán feltárt Napoleon-kori graffitiken.
A kiállítási ismertető minden közreműködőt megnevez, akik kreatív munkájának eredménye, hogy az „Év kiállítása 2022” címet is viselheti, de közülük is ki kell emeljük Nagy Veronika és Gaylhoffer-Kovács Csaba kurátorok, a Restaurátori kar és a felelős építésztervező, Wéber József koncepciózus, hiteles és múlhatatlan teljesítményét.
Köszönet mindannyiuknak.
Szerző: Mányi István, Ybl-díjas építész, a Bíráló Bizottság tagja
