Autizmus a múzeumban: forradalom a cselekvésben

2020-01-21 19:00

Az elmúlt időszakban megjelent egy fontos magyar nyelvű kiadvány, amely a múzeumok társadalmi szerepét, lehetőségét és feladatait mutatta be a hátrányos helyzet leküzdésének oldaláról. Most egy kis kitekintéssel élve mutatunk be egy külföldi példát. 

 

Miközben azon dolgozunk, hogyan segítsük elő a sokszínűséget, az egyenlőséget, az inklúziót és az elérhetőséget a múzeumi közönség és az intézmény dolgozói számára, fontos gondolnunk a neurológiailag sajátos igényű látogatókra és alkalmazottakra is. Az Amerikai Múzeumok Szövetsége (American Alliance of Museums) oldalán  Elizabeth Merritt, a Jövő Múzeumai Centrumának (Center for the Future of Museums) stratégiai és alapító igazgatója tette közzé azt a cikket, amelyben Claire Madge a nagy-briatnniai Autizmus a Múzeumban (Autism in Museums) alapítója egy átfogó elképzelést tár az olvasók elé arról, hogy mit tehet, mit kellene tennie  és mit tesz a múzeum azért, hogy támogassa az autizmus spektrumán élő látogatókat és a személyzetet.  A téma fontossága kapcsán érdemes megismerkednünk gondolataival!

 

2012-ben hagytam ott könyvtárosi állásomat, hogy támogatni tudjam 7 éves lányomat, miután diagnosztizálták autizmus spektrum zavarral. Meglátogattunk közösen egy Korai Madarak a Természettudományi Múzeumban (Early Birds at the Science Museum) elnevezésű programot. A múzeum igen korán, reggel 8 órakor nyitott, igyekeztek a látogatószámot egy alacsonyabb szinten tartani és vizuális támogatást nyújtottak a látogatók számára. A személyzetet felkészítették autisták érkezésére és a környezetet is ennek megfelelően alakították. Így például kikapcsolták az interaktív eszközöket és a mellékhelyiség kézszárítóit.

 

Ez volt az első eset, hogy közösen a családdal meg tudtunk látogatni egy múzeumot. Három gyermekem van, és közülük kettő él autizmus spektrumzavarral. Egy fantasztikus napot töltöttünk együtt, ami sok család számára természetes állapot. Írtam is egy blogbejegyzést erről a napról, amelyet idáig 5000 alkalommal olvastak el. A posztra adott reakciók realizálták bennem azt, hogy milyen nagy szüksége van a családoknak olyan programokra, mint a Korai Madarak (Early Birds), s mennyi múzeumi szakértőnek van szüksége támogatásra és tanácsra, hogy programot alakíthassanak ki autista látogatók számára.

 

Hogy segíthessem ezt a szükségletet, megalapítottam az Autizmus a Múzeumban (Autism in Museums) programot, amely támogatja, bátorítja és segíti a múzeumokat, hogy speciális igényű látogatókat fogadhassanak. Az autizmus egy spektrumzavar, s azok a korlátok, amelyek gátként állhatnak az autista látogatók előtt eltérőek és nehezen felmérhetők. Így a zsúfolt környezet ugyanúgy kihívást jelenthet, ahogy például az extrém sötét, vagy világos galériák, hangos interaktív eszközök és installációk, vagy épp a hanganyagok, amelyek figyelmeztetés nélkül elindulhatnak. A múzeumlátogatás idegpróbáló lehet az autisták számára, és az íratlan múzeumi szabályok, „a mit tehetsz, mit nem tehetsz a múzeumban” nehezen megérthetőek egy olyan látogató számára, aki nagyon is szó szerint értelmez bizonyos dolgokat.

 

Fogadóképessé válni, egy múzeum számára sokkal többről szól, mint a fizikai környezet megfelelő kialakítása. Nagy-Britanniában nagyjából a gyerekek 70%-a hagyományos iskolába jár, és az autista emberek 44-52%-ának vannak tanulási nehézségei. A display, a kiállítási környezet és az interpretáció létrehozása legalább ugyanolyan fontos, mint a hozzáférhető liftek és rámpák jelenléte.

 

Nagy előnyben vannak azok a múzeumok az autisták fogadása során, akik kitartóak, rendszeresen, rutinszerűen gondolkodnak és terveznek, hiszen ez nagyon fontos. Nagyon sok autista fókuszál intenzíven egy adott témára, vagy rendelkezik olyan speciális érdeklődéssel, amely valódi értéket képvisel, ha önkéntesként, vagy munkatársként támogatják a múzeumok munkáját. Ez a speciális fókusz volt a témája annak a felkapott újságcikknek is, ami arról a 10 éves fiúról írt, aki rámutatott a londoni Természettudományi Múzeum hibás feliratára is.

 

Angliában számos múzeum célzott módon támogatja az autista látogatókat. Sok nagyobb múzeum korai nyitásokat hirdet meg, amely lehetővé teszi a kisebb látogatói számot, ilyen a már említett Tudományos Múzeum Early Birds program, vagy a Természettudományi Múzeum Dawnosaurs elnevezésű programja.

 

Több intézmény, köztük például a Nemzeti Hadsereg Múzeuma (National Army Museum) és a Horniman Múzeum (Horniman Museum) kísérleteznek először ezzel a szemléletmóddal, képzésekel támogatják a személyzetet és kínálnak olyan felfedező hátizsákokat, amelyekkel segítik a látogatókat. Egyes múzeumok bevezettek rendszeresen meghirdetett csendes látogatási időket, általában vasárnap reggelre, amikor kevesebb a látogatói forgalom.

 

A múzeumok korai nyitvatartás nélkül is sokat tehetnek. Például elkészíthetnek olyan segédanyagokat, amelyek lehetővé teszik autisták számára, hogy felkészüljenek látogatás előtt, amelyek segítenek leküzdeni az ismeretlen helyek látogatása előtti szorongást. Az Angol Vidéki Élet Múzeuma (Museum of English Rural Life) együttdolgozott helyi autista csoportokkal, hogy olyan vizuális elbeszélést és szenzoros térképet alkossanak a galériájuk számára, ami segíti a befogadást. Honlapjukon Google Streetview túra is elérhető.

 

Elsőként érdemes az intézményi honlapra koncentrálni, mivel nagyon sok látogatónak szüksége van felkészülésre, tervezésre látogatást megelőzően. Egy 2017-es felmérés (Euan’s Guide Access Survey 2017) úgy találta, hogy a válaszadók 95%-át érdekli az akadálymentes megközelítés lehetősége az első látogatás alkalmával, és 85%-a a válaszadóknak ellenőrzi a helyszín elérését, megközelíthetőségét a honlapon.

 

A múzeumok nagy fejlődésen mentek keresztül az autista látogatók kiszolgálását, fogadásának lehetőségeit figyelembe véve, s  főként a fiatal felnőttek és a felnőtt autizmus spektrumzavarral diagnosztizált látogatók esetében. A Tudományos Múzeum (Science Museum) rendszeresen hirdet Éjjeli Bagoly (Night Owls) elnevezéssel programot 16 év fölötti látogatók számára. A látogatók között azonban ritkábban érkeznek az idősebb korosztály tagjaiból. Ugyanakkor az autizmus nem csupán gyermekeket érint, és gyakran szükséges a támogatás az iskolát elkezdő, munkába álló, vagy felnőtt oktatásban résztvevő fiatal, felnőtt autisták számára. Azok a múzeumok, amelyek belevágnak autizmussal élőket támogató ismeretek elsajátításába, nem csak egy inkluzív környezettel tudják támogatni a látogatókat, de ez lehetővé teszi számukra, hogy később autista önkéntesekkel, munkatársakkal is dolgozzanak.

 

Az Nemzeti Autisták Társaságának (National Autistic Society) adatai elég elkeserítőek Angliában is: a felnőtt autisták mindössze 16%-a vállal teljes munkaidős állást szemben a fogyatékkal élők 47%-ával. Ez annak ellenére van így, hogy 77%-uk dolgozni szeretne.

 

A Liverpooli Nemzeti Múzeum (National Museums Liverpool), amely rendszeresen kihirdette a Revitalise által támogatott, legkönnyebben hozzáférhető látogatói programot az Egyesült Királyságban, olyan gyakornoki programmal dolgozik, amely hozzáférést biztosít sajátos igényű, 16-24 év közötti fiatalok számára a tartalmas fizetett munkához szerte az országban.

 

Az ilyen jó múzeumi példák és lehetőségek mindenki számára jó lehetőséget teremtenek, éppen ezért érdemes tanulni a hazai és nemzetközi példákból egyaránt. 

 

Forrás

konferencia, muzeológia, téma
2017-12-07 19:00
múzeum, múzeumandragógia, múzeumpedagógia, programajánló, téma
2018-12-14 09:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00