Nemzetközi előadók közreműködésével, „Múzeumok mint a társadalmi esélyteremtés intézményei” címmel tartott nemzetközi múzeumi konferenciát a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM-MOKK) Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében. A konferencia középpontjában a közoktatás és a múzeumi programok szorosabb integrációja, a múzeumi látogatások ösztönzését szolgáló átfogó állami programok, sikeresen működő múzeumi szövetségek, valamint a hazai múzeumi minőségmenedzsment rendszer egységesítése és javítása állt.
A kulturális alapellátást segítő és esélyegyenlőséget szolgáló „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” program kétmilliárd forint kiemelt európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Széchenyi 2020 program keretében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A hazai múzeumi és könyvtári rendszerre kiterjedő két komponensű módszertani fejlesztés célja, hogy a kulturális intézményrendszer az általa kínált nem formális és informális oktatási szolgáltatásokkal minél hatékonyabban tudjon hozzájárulni a köznevelés esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítéséhez, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításához, az oktatásba való visszatérés ösztönzéséhez. A fenti célok elérése által pedig csökkenjen a korai – végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők aránya.
A szakmai közönséget Dr. Bereczki Ibolya, a konzorciumvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatok ellátásáért felelős főigazgató-helyettese, egyben a projekt szakmai vezetője köszöntötte, majd Nagy Magdolna projektmenedzser, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatója mutatta be a projekt esélyegyenlőségi vonatkozásait. Előadásában hangsúlyozta, hogy a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című projekt szakmai megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett. A konferencia plenáris előadásokkal folytatódott, melyen a meghívott előadók neves külföldi szervezetek képviseletében osztották meg tapasztalataikat az említett kérdésekben.
Björn Stenvers, az ICOM Endowment Fund igazgatója előadásában a korábban általa vezetett Overleg der Amsterdamse Musea (OAM) működésére fókuszálva elmondta, hogy az amszterdami múzeumok ernyőszervezete sikeresen érvényesítette a méretükben, profiljukban és lehetőségeikben eltérő kulturális intézmények érdekeit mind a forprofit szektor, mind a helyi és az országos kormányzat felé.
Nikola Burdon az Arts Council England múzeumokat és oktatást érintő programjairól, köztük az általa vezetett Museums and Schools című programról is beszélt, melynek az a célja, hogy a múzeumok és iskolák közötti kapcsolatok építésével a minőségi múzeumlátogatás minél inkább része legyen az oktatásnak.
A svéd Creative Schools program szintén a közoktatás és a kulturális intézmények szorosabb együttműködését teszi lehetővé. A nagyszabású és átfogó állami program működését és ezzel kapcsolatos tapasztalatait Lykke
Pörtfors ismertette a Kulturradet képviseletében. A svéd program nagy hangsúlyt fektet a kulturális szereplők és a diákok közös, együttműködésen és részvételen alapuló munkájára, valamint arra, hogy a specifikus programok minél inkább figyelembe vegyék a lokális szempontokat és igényeket.
A kifejezetten a helyi, társadalmilag hátrányos helyzetű emberek kultúrához való hozzáférését a Kulturpass nevű ingyenes belépésre jogosító kártyával és a Wurlitzer című magazinnal segítő osztrák Hunger auf Kunst und Kultur programot Monika Wagner, a program vezetője mutatta be. Kitért rá, hogy a 2003 óta futó kezdeményezés indulása óta jelentős változásokon ment keresztül, portfólióját és programjait folyamatosan bővítette, valamint a változatlan célcsoport igényeihez igazította.
Az esemény plenáris részét követő délutánon műhelymunkára került sor. A konferencia előadói által is érintett témákban, így a közoktatás és a múzeumok együttműködéséről, a múzeumi önszerveződésről, valamint a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok számára nyújtott átfogó kulturális programokról folytak szakmai beszélgetések a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ munkatársainak moderálásával.
További információ ITT olvasható
