A tavalyi év legnagyobb szakmai felfedezései közé tartozik a két pátyi tarsoly megtalálása. A feltárást a Hello Parks raktárépítését megelőzően a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából a Ferenczy Múzeumi Centrum végezte a Salisbury Kft. bevonásával.
Az egyedülálló leletek nagyközönség előtti bemutatására méltó kiállítást álmodtak meg a Magyar Nemzeti Múzeum, a Ferenczy Múzeum Centrum és a Salisbury Kft. munkatársai, így a két új darab a magyarországi múzeumokban található összes tarsollyal együtt került kiállításra, elsőként a Nemzeti Múzeum falai közt, majd idén áprilistól Szentendrén, a MűvészetMalomban.
A kiállítás második helyszínén, a szentendrei MűvészetMalomban, a Ferenczy Múzeumi Centrum gondozásában, a pátyi temetők történetével és további leleteivel együtt egészült ki a tárlat, így még teljesebb képet adva a régió leleteiről és egykori népességéről. A kiállítás kísérőeseménye, az Árpád népe című, nagyszabású, háromnapos konferencia április 13–15. között került megrendezésre. A konferenciát Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, Prosek Zoltán, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója és Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. A megnyitót követően Révész László a plenáris előadásában a honfoglalás korának eddigi kutatásait és a legújabb kutatási eredményeit összegezte. Ezt követően további 35 szakmai előadást hallhatott a közönség három napon keresztül, amelyet meghívott előadók tartottak. A konferencia szervezői törekedtek arra, hogy egymásnak ellentmondó kutatói vélemények is helyt kapjanak, és akárkülönböző nézetek is ütközzenek, ezáltal sokszínűvé téve a rendezvényt. Az eseményposzter-szekciót is biztosított a fiatal kutatók számára, ahol bárki bemutathatta friss kutatási eredményeit.
Ezt követően a konferencia első napja a Páty határában előkerült temetőkre fókuszált. Az elmúlt évtizedekben a térségből több ízben, több egymáshoz közeli temető és temetőrészlet is ismertté vált. Az utóbbi év feltárását és annak leleteit Berta Norbert és Major Péter, illetve Giedl Dániel ismertették egy-egy előadás keretében. A mikrorégió bemutatása egy összefoglaló előadással zárult. A nap második fele a leletek restaurálásának folyamatára, illetve a természettudományos vizsgálatokról nyújtott áttekintést. Az újonnan feltárt honfoglalás kori temető kutatása szerencsés módon nagy figyelmet kapott az elmúlt év során, így egyedülálló módon nagyon rövid idő alatt váltak elérhetővé az antropológiai, archeogenetikai és a stabilizotópos vizsgálatok a kutatók számára. Ezen előadások során számos érdekes információt osztottak meg a szakemberek az egykori Páty-Malomi-dűlői közösségről. A két Malomi-dűlő temető közel 70 egyénéről genetikai vizsgálat készült. Az eredmények szerint a temetőket kis családok használhatták, és többszintű rokoni viszonyokat is sikerült kimutatni. A stroncium és a stabilizotópos vizsgálatok betekintést engedtek a közösség táplálkozási szokásaiba is, és rámutattak, hogy az elhunytak kilencven százaléka már helyben született és nem keletről vándorolt be.
A konferencia második napja az elmúlt évtized 10. századdal kapcsolatos régészeti eredményeit foglalta össze, kezdve az avar továbbélés problematikájával, kitérve a Dunántúl Karoling-kori népességére is. Az előadások zöme egy-egy mikrorégió lelőhelyeire, valamint azok leleteinek teljeskörű bemutatására koncentrált, mint például a Maros folyó alsó szakasza, a dél- és nyugat-dunántúli régió, vagy a Felső-Tisza vidék. Mindemellett először került bemutatásra a Kolozsvár-Szántó utcai veretes tarsoly, amelyet már több mint 30 éve ismer a kutatás, de mindeddig nem került publikálásra a szakma számára. A konferencia második napjának délutáni szekciójában a temetők után a települések kerültek középpontba, teret adva a 10–11. századi településhálózat és településtípusok kérdéskörének. A földvárak legújabb eredményeinek összegzése sem maradhatott el, de bemutatásra kerültek a honfoglalók Keleti és Nyugati kapcsolatrendszerének legújabb eredményei is. A második nap a nyelvészet szekciójával zárult. A nyelvészet és a régészet majdnem a kezdetek óta együtt formálódott, az előadások újszerűsége a történeti helynév-rekonstrukciók, a helynevek kronológiai rétegeinek ismertetéseés a szociolingvisztika, azaz a nyelvészet legprogresszívebb ágazatainak szerepeltetésében állt.
A konferencia harmadik, és egyben utolsó napján két fő kutatási szempontra összpontosult a figyelem:a történeti források alapján való értelmezésre és a bioarcheológiaielemzésekre. A történeti előadások olyan izgalmas témákat boncolgattak, mint a mítoszok és a történelem kapcsolata, a muszlim forrásokba való nyomozás a keleti magyarok után és a 881. évi magyar hadjárat híradásának kronológiai problémái. A konferencia végső szekciójában a fiatal, de már kecsegtető eredményeket bemutató tudományág képviselői ismertették eredményeiket. Megtudhattuk, hogy a honfoglalók életmódjának rekonstruálása a csonttani tünetek segítségével is megvalósítható, mivel a rendszeres fizikai munkavégzés, vagy bizonyos fegyverhasználatok nyomai vizsgálhatók az elhunyt csontjain keresztül az aktivitási elváltozások által. Emellett olyan holisztikus kérdésekbe is bekapcsolódott az archeogenetika, mint a honfoglalás kori népesség eredetének felkutatása.
Bár az elmúlt évek során számos honfoglalás kori fókuszú konferenciát tartottak, a legutóbbi hasonlóan nagyívű rendezvény 2007-ben volt, amelyet a korszak kiemelkedő kutatója, Kovács László 70. születésnapjának tiszteletére rendeztek. A két rendezvény között eltelt másfél évtized is mutatja, hogy a régészet tudománya milyen gyorsan fejlődik, és nem pusztán forrásanyaga bővül az újabb feltárások által, hanem módszereinek tárháza is.Így a korszak szemlélete folyamatosan változik és megújul, egyre nagyobb érdeklődést keltve a társadalom- és természettudományok körében. A régészet – különös tekintettel a 10. századra– olyan interdiszciplináris tudománnyá fejlődött, amelynek kutatásait érdemes szemmel tartani a következő években is.
Fotók: Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
