Devlesa arakhavtu, phrala! – e cigány köszönést használta Erdős Kamill (1924-1962) cigánykutató levelezésében, valamint akkor is, amikor egy-egy elzárt, alföldi cigány közösségbe megérkezett a múlt század ötvenes éveiben. A több roma dialektusban is beszélő etnográfus alig egy évtized alatt összegyűjtött, rendkívül értékes fotóanyagából, hangfelvételeiből és jegyzeteiből a Néprajzi Múzeum készített egy vándorkiállítást, amely 2026. április 8-án mutatkozik be Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban.
A hadapródiskolát végzett Erdős Kamill 1924-ben született Budapesten, majd a második világháborúban francia fogságba került; az itt szerzett tüdőbetegsége élete végig elkísérte. A cigány nyelvvel gyógykezelése alatt került kapcsolatba, elsajátította és jól beszélte mind a kárpáti mind az oláh nyelvjárást. Sajátos kutatómódszerrel, „álruhát” öltve – nyaranta bajuszt növesztett és önmagát lengyel cigány grófnak vagy kitalált cigány törzs tagjának adta ki – térképezte fel az 1950-es évek Békésmegyei, alföldi és más magyarországi cigány közösségeit.
Életében mindössze három magyar nyelvű tanulmánya jelent meg, azonban publikált angolul és franciául is. Magnószalagokon és kézírásos jegyzeteken, valamint félezer fényképfelvételenörökítette meg 1962-ben bekövetkezett haláláiga cigányság mindennapjait, kultúráját, szokás- és hiedelemvilágát. A hazai néprajzkutatás nagy becsben tartotta Erdős Kamill munkásságát, annak ellenére, hogy az Erkel Ferenc Múzeumban őrzött hagyatéka évtizedeken keresztül feldolgozatlan maradt.
Az anyagot a Néprajzi Múzeum és a gyulai közgyűjtemény egy közös projekt keretében hatvanévvel később digitalizálta, majd kapcsolt kutatásként felkeresték azon településeket, valamint az adatközlők leszármazottjait is, akik egykoron Erdős fényképezőgépe vagy magnója előtt álltak. Az ebből összeállított kiállítás így nemcsak az ötvenes-hatvanas évek társadalmának perifériáján, elzártságban és kirekesztettségben élő cigány közösségeit mutatja be, hanem a jelenbe vezeti át és folytatja a lezárt kutatói életművet.
Hódmezővásárhelyen, a roma kultúra napján nyílik meg az Istennel talállak, testvérem! - Cigány történetek című vándorkiállítás április 8-án 16:30-as kezdettel a Tornyai János Múzeumban. Az egyben a roma kincsek hónapja elnevezésű rendezvénysorozat nyitóeseményén köszöntőt mond dr. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, Ferkovics Menyhért, a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, valamint Tóth István nemzetiségi referens. A szerdai megnyitón a kiállítást, amely számos néprajzi témát és tárgyakat felvonultat, azonban középpontjában mégis az emberi kapcsolatok sokfélesége áll, Schleicher Vera kurátor, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője és Rézműves-Balogh Benjamin Dániel kurátor-asszisztens mutatja be.
A vernisszázs házigazdája a kiállítást befogadó és a programsorozat eseményeinek otthont adó kulturális intézmény vezetője, Gál Boglárka, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója lesz. A megnyitón fellép az autentikus roma népzenét balkáni, latin és jazz elemekkel ötvöző világzenét játszó Kucu Banda.
Az Istennel talállak, testvérem! vándorkiállításon tíz olyan hódmezővásárhelyi fotót is megismerhet a közönség, amelyek a helyi cigányság 20. századi mindennapjaiból mutatnak be pillanatokat: a huszas évek roma családjait és vagy cigányzenészeit, a hetvenes évek ún. „cigány” KTSZ-ét, illetve az újvárosi, Pálma utcai putrisort.
A tárlat 2026. május 3-ig látogatható a Tornyai-múzeum emeletén.
